Ugrás a tartalomhoz

Convair 880

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Convair 880
A Delta Air Lines 880-asa repülés közben röviddel az átvétel után. A Delta volt az ügyfele a típusnak, és a második legnagyobb flottával rendelkezett a TWA után.
A Delta Air Lines 880-asa repülés közben röviddel az átvétel után. A Delta volt az ügyfele a típusnak, és a második legnagyobb flottával rendelkezett a TWA után.
FunkcióKeskeny törzsű utasszállító repülőgép
GyártóConvair
Sorozatgyártás1959 – 1962
Gyártási darabszám65
Fő üzemeltetőkTrans World Airlines
Delta Air Lines
Japan Airlines
Swissair
Cathay Pacific
VIASA
Kapacitás110 utas
Személyzet3
TípusváltozatokConvair 990
Első felszállás1959. január 27.
Szolgálatba állítás1960. május (Delta Air Lines)
Méretek
Hossz39,42 m
Fesztáv36,58 m
Magasság11,07 m
Szárnyfelület185,8 m²
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg42 730 kg
Hasznos terhelés10 900 kg
Max. felszállótömeg87 730 kg
Hajtómű
Hajtómű4 × General Electric CJ-805-3B
Tolóerő4 × 51,95 kN
Repülési jellemzők
Max. sebesség990 km/h
Átesési sebesség179 km/h
Hatótávolság5 450 km
Legnagyobb repülési magasság12 500 m
A Wikimédia Commons tartalmaz Convair 880 témájú médiaállományokat.

A Convair 880 négyhajtóműves, keskenytörzsű, első generációs utasszállító repülőgép volt, amit a Convair gyártott, és amit a Boeing 707 és a Douglas DC–8 riválisának szántak azáltal, hogy a repülőgép kisebb és gyorsabb volt. Szolgálatba állításakor 990 km/h-s végsebességével ez volt a leggyorsabb utasszállító repülőgép a világon.[1] Mindössze 65 Convair 880-as készült el 1959–1962 között. A 880-as projekt kudarcot vallott, mivel a típusnak számos hibája volt. Így áttértek a Convair 990 gyártására amely, egy hosszabb törzsű és gyorsabb változata a 880-nak.

Tervezés és fejlesztés

[szerkesztés]

A Convair fejleszteni kezdett egy közepes hatótávolságú utasszállító repülőgépet, annak hírére, hogy 1956-ban a Boeing és a Douglas repülőgépgyártók is nekiálltak megépíteni saját utasszállító repülőgépüket. A tervezés kezdetén a prototípus repülőgépet elnevezték Skylarknak, de ezt a nevet elvetették, majd később átkeresztelték Golden Arrowra (’Arany Nyíl’), onnan Convair 600-ra, legvégül Convair 880-ra – az utóbbi kettőben szereplő számjelzések a repülőgép 600 mérföld per órás (970 km/h), avagy 880 láb/másodperces (268 m/s) végsebességére utalnak. A repülőgépet General Electric CJ-805-3 sugárhajtású gázturbina hajtja, ez polgári változata az F-104 Starfightert és az F-4 Phantom vadászgépeket is működtető J79-nek.[2]

Prototípus nem készült, a repülőgéptípus első gyári változata, a Model 22-es első repülését 1959. január 27-én hajtotta végre.[3] A gyártás megkezdését követően az amerikai szövetségi légügyi hatóság (Federal Aviation Administration; FAA) kiegészítő műszerezés beépítését írta elő a Convair számára, amelyet az az utastér felett, a törzs tetejének hosszan elnyúló „púpos” bővítésével oldott meg. A 880-as és 990-es végső összeszerelésére a Convair kaliforniai, San Diegó-i létesítményeiben került sor.[4]

Az utasszállító gép soha nem vált széles körben használttá, és gyártása mindössze három év után leállt. A 880-as üléselrendezése (öt ülés egy sorban) nem tette vonzóvá a típust a légitársaságok számára, a Boeing 720-as pedig beelőzte: jóval olcsóbb volt, hiszen valójában nem volt sokkal több, mint a Boeing 707-es minimálisan átalakított változata. Emellett a 880-as General Electric-hajtóműveinek sokkal nagyobb fajlagos üzemanyag-fogyasztása volt, mint a Boeing Pratt & Whitney JT3C-inek.

A General Dynamics a projekt élettartama során mintegy 185 millió dolláros veszteséget halmozott fel, bár egyes források szerint a becsült veszteség ennél is jóval nagyobb volt. A típust összesen 17 baleset és öt eltérítés érte.

A 880-as módosított változata a Convair 990 Coronado lett, amelyet 1961-től 1963-ig gyártottak.

Működési története

[szerkesztés]

A típust először a Delta Air Lines üzemeltette, 1960 májusától. A repülőgép a kissé módosított 880-22m típussal állt először szolgálatba, ez már az újabb 805-3B hajtóművekkel rendelkezett. A 880-as főbb üzemeltetői az Alaska Airlines, Cathay Pacific, Delta Air Lines, Japan Airlines, KLM, Northeast Airlines, Swissair, TWA és a VIASA voltak, az egyik példány pedig Elvis Presley privát, Lisa Marie becenevű gépeként működött.[5] A főbb üzemeltetők 1975-re már kivonták a repülőgépet a szolgálatból.

Ahogy elkezdték kivonni a repülőgépet a szolgálatból, az American Jet Industries több 880-ast vásárolt különböző célokra. Az egyik példányt teherszállító célra alakították át, és 1974 és 1982 között több üzemeltető alatt működött. Egy másikat pedig az FAA használt pilótavizsgáztatásra, míg 1995-ben egy, a raktérben történt kisebb robbanás következtében használhatatlanná tette. A fennmaradó repülőgépet 2000-ben leselejtezték.

Az Egyesült Államok Haditengerészete egy általa vásárolt 880-ast átalakítás után légi utántöltő repülőgépként alkalmazott. Nem hivatalos jelölése az UC-880-as volt. A gépet a marylandi Patuxent River haditengerészeti légitámaszpontra vezényelték, ahol Tomahawk cirkálórakéták és légi utántöltő eljárások teszteléséhez alkalmazták.[6] Ez a gép egy, a raktér robbanásszerű nyomáscsökkenésével járó kísérlet során semmisült meg 1995-ben.[7]

Üzemeltetők

[szerkesztés]
Az egyik első 880-as a gyári arany festésben, egy fekete-fehér képen
A Convair UC-880-as légi utántöltést végez egy F-14D Tomcat vadászgépnek.

Civil üzemeltetők

[szerkesztés]

♠ jelöléssel az eredeti üzemeltetők

Katonai üzemeltetők

[szerkesztés]
 Amerikai Egyesült Államok

Megmaradt repülőgépek

[szerkesztés]

Niall Booth szerző elmondása szerint 2005 decemberétől már csak kilenc repülőgép maradt a világon. Ezek közül öt az Egyesült Államokban, és egy Haitin, Portugáliában, Venezuelában és Dél-Afrikában. Ezek közül egy sem alkalmas repülésre, és csak egy jól megőrzött gép van: Elvis Presley Lisa Marie becenevű repülőgépe (a lánya után nevezték el) a memphisi Gracelandben. A négy amerikai repülőgépet 2007 áprilisában feldarabolt fémhulladékként selejtezték, bár az törzs elejét megmentették és egy múzeumba került. A Portugáliában kiállított gép a lisszaboni repülőtér közelében volt, ezt később egy átalakított sztriptízbárként értékesítették és később selejtezték, majd 2008. április 28-án megsemmisítették.[8] Ezen kívül a TWA N803TW (MSN 3) lajstromjelű Convair 880-as esetleges kijelzőinek visszaállításának folyamata az Aviation Hall of Fame and Museum of New Jerseyben volt.[9]

A Japan Airlines MSN 22-7-6-58 (58-adik legyártott) Convair 880-asa az 1970-es években üzleti repülőgéppé volt átalakítva (lajstromjele: N88CH). Ezt 1987-ben megvásárolta a Ciskei kormány Lennox Sebe elnök számára, de a gép egyéb okok miatt évekig a Bhisho repülőtéren maradt, majd később repülésre alkalmassá tették. 1992-ben a gépet megvásárolta Billy Nel (jelenleg az Eastern Cape tartomány pénzügyminisztere a MEC-nél), akinek magánlakásként szállították az északra fekvő dél-afrikai East Londonba. 1970-es években használt VIP belteret, kanapékat, ágyakat és a bárt változatlanul hagyták, és ezeket magán funkcióként használják. A gép egyik hajtóművét a stutterheimi Motor Múzeumnak adományozták.[7][10][11][12]

  • Elvis Convair 880-asa, amelyet a lánya után Lisa Marie-nek neveztek el
    Elvis Convair 880-asa, amelyet a lánya után Lisa Marie-nek neveztek el
  • A magántulajdonban lévő Convair 880 Dél-Afrikában
    A magántulajdonban lévő Convair 880 Dél-Afrikában
  • Az US Navy UC-880-as pilótafülkéjének műszerfala
    Az US Navy UC-880-as pilótafülkéjének műszerfala

Műszaki adatok

[szerkesztés]
Egy új Convair 880-as pilótafülkéje
Az UC-880 ami a Naval Air Test Center Patuxent River szolgálatában állt, feladata volt a Tomahawk cirkáló rakéta tesztelése és a légi utántöltési eljárások.

Adatok a Jane's All The World's Aircraft 1965-66 honlapról[13]

Általános jellemzők

[szerkesztés]
  • Személyzet: 3
  • Kapacitás: 110 utas
  • Teherbírás: 10 900 kg
  • Hossz: 39,42 m
  • Fesztáv: 36,58 m
  • Magasság: 11,07 m
  • Szárnyfelület: 185,8 m²
  • Üres tömeg: 42 730 kg
  • Legnagyobb felszállótömeg: 87 730 kg
  • Hajtómű: 4 db General Electric CJ-805-3 gázturbinás sugárhajtómű, egyenként 51,95 kN tolóerővel

Teljesítmény

[szerkesztés]
  • Legnagyobb sebesség: 990 km/h (6860 méteren)
  • Átesési sebesség: 179 km/h
  • Hatótávolság: 5 450 km
  • Szolgálati csúcsmagasság: 12 500 m

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ "Here's Convair 880 - Fastest Jet Transport in the World."Popular Mechanics, March 1959, p. 87.
  2. ↑ Wegg 1990, p. 214.
  3. ↑ Wegg 1990, p. 215.
  4. ↑ Pourade. Richard F. "San Diego history." sandiegohistory.org. Hozzáférés ideje:: May 19, 2010.
  5. ↑ "The Lisa Marie – The Convair 880 jet." elvis.com.au. Hozzáférés ideje:: May 19, 2010.
  6. ↑ Pugh, Vernon. "DVIC image DN-ST-92-10041." Archiválva 2008. május 28-i dátummal a Wayback Machine-bendodmedia.osd.mil. Hozzáférés ideje:: May 19, 2010.
  7. ↑ a b Lockett, Brian. "Convair 880." Goleta Air & Space Museum. Hozzáférés ideje:: May 19, 2010.
  8. ↑ "Clube nocturno "O Avião" começou a ser desmantelado." (in Portuguese). Archiválva 2012. február 10-i dátummal a Wayback Machine-ben Portuguese news report (video). Hozzáférés ideje:: May 19, 2010.
  9. ↑ "Displays." Aviation Hall of Fame of New Jersey." Hozzáférés ideje:: May 19, 2010.
  10. ↑ Hollands, Barbara. "Down by the river with Billy Nel, the collector king of boys’ toys." Archiválva 2005. február 28-i dátummal a Wayback Machine-ben weekendpost.co.za, January 29, 2005. Hozzáférés ideje:: May 19, 2010.
  11. ↑ "Remember when ..." Archiválva 2011. június 15-i dátummal a Wayback Machine-ben dispatch.co.za. Hozzáférés ideje:: May 19, 2010.
  12. ↑ "Airport has not taken off." pprune.org. Hozzáférés ideje:: May 19, 2010.
  13. ↑ Taylor 1965, p. 233.

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Kapcsolódó fejlesztés

Hasonló repülőgépek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Convair_880&oldid=26646139”