Contoy-sziget
| Contoy-sziget (Isla Contoy) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Mexikó |
| Állam | Quintana Roo |
| Község | Isla Mujeres |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Karib-tenger |
| Terület | 2,3 km² |
| Hosszúság | 8 km |
| Szélesség | 0,5 km |
| Tengerszint feletti magasság | 12 m |
| Időzóna | EST (UTC-5) |
| Elhelyezkedése | |
 Contoy-sziget
Pozíció Quintana Roo térképén
| |
 é. sz. 21° 29′ 29″, ny. h. 86° 47′ 33″21.491389°N 86.792500°WKoordináták: é. sz. 21° 29′ 29″, ny. h. 86° 47′ 33″21.491389°N 86.792500°W | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Contoy-sziget témájú médiaállományokat. | |
A Contoy-sziget (spanyolul: Isla Contoy) Mexikó egyik lakatlan szigete a Karib-tengerben. Teljes területe a Contoy-sziget Nemzeti Parkhoz tartozik.[1]
A szigetet a maják a posztklasszikus korban halászati célból látogatták. Neve is a maja nyelvből származik, de hogy pontosan melyik szavakból, arra két elmélet is van. Az egyik szerint a „pelikán” jelentésű pontó szóból, a másik szerint a kom („sekély, alacsony”) és a to’oy („menedékhely”) szavak összetételéből.[2]
Földrajz
[szerkesztés]A több mint 8 km hosszú, de csak néhány száz méter széles, nagyjából észak–déli irányban húzódó sziget Mexikó délkeleti, Quintana Roo szövetségi állam északkeleti partjainál található, a szárazföldtől valamivel több mint 12 km távolságra. Többhelyütt lagúnákkal tagolt partvidékein homokdűnék és mangroveerdők húzódnak, területének nagy részét kókuszpálma-erdők borítják. A sziget szinte teljesen sík, legmagasabb pontja 12 méter körül van a tenger szintje felett.[2] A parti vizekben hínármezők és korallzátonyok is előfordulnak,[3] köztük a szigettől délre található Ixlaché-korallzátony, amely már a világ második legnagyobb korallzátonyrendszeréhez, a Nagy Mezoamerikai Zátonyhoz tartozik.[4]
A nemzeti park
[szerkesztés]A 230 hektáros szárazföldi területtel rendelkező, a sziget körüli tengeri részeket is beleszámítva 4896,25 hektáros nemzeti parkot 1998. február 2-án alapították, bár a terület már 1961 óta védett.[4][5] A Karib-térség Mexikóhoz tartozó részének legfontosabb tengerimadár-fészkelő helyszíne (téltől kezdve több mint 10 000 madár gyűlik össze a szigeten[4]), ezért 2003 óta a Ramsari egyezmény is védi.[3]
A terület legnagyobb értékét állatvilága jelenti. Bár az emlősök egyáltalán nincsenek jelen a szigeten, de a hüllő- és madárvilág ritka fajokban gazdag. Jellemző hüllők az álcserepesteknős, a közönséges cserepesteknős, a közönséges levesteknős, a kérgesteknős, a hegyesorrú krokodil és a közönséges óriáskígyó, míg 152 madárfaja[4] közül a pompás fregattmadár, a füles kárókatona, a fehérhasú szula brewsteri alfaja, a barna gödény, a kacagó sirály, a vörhenyes kócsag, a királycsér, a fehérsapkás galamb és a füles kárókatona az említésre méltó.[5] A hideg tengeráramlatoknak köszönhetően a partmenti vizek planktonban és halban is gazdagok, valamint jelen van a cetcápa és az atlanti tőrfarkú rák is.[3] Jacques-Yves Cousteau tengerbiológus itt forgatta dokumentumfilmjét a languszták tengerfenéki vándorlásáról.[2] A megfigyelt növényfajok száma 98.[4]
A lakatlan szigetet turisták csak korlátozott számban látogathatják: egy nap legfeljebb 200-an, és ők is csak szervezett keretek között. Számukra egy látogatóközpontot alakítottak ki múzeummal, 20 méter magas kilátótoronnyal, egy madármegfigyelővel és két étkezőpalapával. Az energiaellátásról egy szél- és napenergiát felhasználó telep gondoskodik,[4] az ivóvizet az esővízből nyerik.[2]
Képek
[szerkesztés]-
Panorámakép -
A sziget egy része -
Pálmafák a parton -
Tengeri csillag
Források
[szerkesztés]- ↑ Térkép a nemzeti parkról (spanyol nyelven) (PDF). CONANP. (Hozzáférés: 2019. február 7.)
- ↑ a b c d Isla Contoy, un área protegida sustentable en Quintana Roo (spanyol nyelven). México Desconocido. (Hozzáférés: 2019. február 7.)
- ↑ a b c Mexikói Ramsari-területek. Ramsar.org. (Hozzáférés: 2019. február 7.)
- ↑ a b c d e f Amigos de la Isla Contoy (spanyol nyelven). IslaContoy.org. [2018. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 7.)
- ↑ a b A nemzeti park adatlapja (spanyol nyelven). CONANP. (Hozzáférés: 2019. február 7.)
