Ugrás a tartalomhoz

Malinche

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Malinche
(Malintzin, Matlalcuéyetl)
A Malinche Puebla városa felől nézve
A Malinche Puebla városa felől nézve
Magasság4420–4440 m
Hely Mexikó, Puebla és Tlaxcala államok határa
HegységVulkáni-kereszthegység
Relatív magasság1920 m
Típusrétegvulkán
Utolsó kitörési. e. 1170. körül[1]
Elhelyezkedése
Malinche (Mexikó)
Malinche
Malinche
Pozíció Mexikó térképén
é. sz. 19° 13′ 47″, ny. h. 98° 01′ 52″19.229722°N 98.031111°WKoordináták: é. sz. 19° 13′ 47″, ny. h. 98° 01′ 52″19.229722°N 98.031111°W
Malinche (Puebla (állam))
Malinche
Malinche
Pozíció Puebla (állam) térképén
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Malinche témájú médiaállományokat.

A 4420–4440 m magas[2] Malinche, Malintzin vagy Matlalcuéyetl egy kialudt vulkán Mexikó Puebla és Tlaxcala államainak határán. Előbbinek ötödik legmagasabb,[3] utóbbinak legmagasabb csúcsa,[4] egyben Tlaxcala egyik jelképe.[5]

Elhelyezkedés

[szerkesztés]

A csúcs Tlaxcala állam déli részén, Puebla állam határán emelkedik, öt község, a pueblai Tepatlaxco de Hidalgo és Puebla, valamint a tlaxcalai San Francisco Tetlanochan, Teolocholco és Huamantla határán.[6][7][8][9][10] Északnyugati lejtőjéből emelkedik ki a Cuatlapanga csúcsa Cuaxomulco és San José Teacalco községek határán.[11][12]

Története

[szerkesztés]

A főként andezitből és dácitból álló vulkán nagyrészt a pleisztocén korban keletkezett.[13]

A Matlalcuéyetl név navatl eredetű: a matlalin és a cuetitl szavakból összerakott név jelentése kék szoknyás nő. Egyes legendák szerint így hívták Tlalok isten feleségét. Amikor a spanyol hódítók megérkeztek, térképeiken és irataikban a Sierra de Tlaxcala elnevezést kezdték használni, később azonban egy Hernán Cortésnek az indián nyelveket tolmácsolni segítő nő, Malintzi vagy Malinche neve ragadt rá.[14][15]

A Malinche erdőinek spanyolok megérkezése előtti kiterjedését 75 000 hektárra becsülik, amiből mára mindössze ötöde, 15 000 hektár maradt meg. Bár a környékbeli városok már korábban is használták az itteni fát (főként építőanyagként), a legnagyobb pusztítást a spanyolok végezték, amikor Tenochtitlán ostromához rengeteg hajót építettek, később pedig új településeik és ranchóik felépítéséhez is nagy mennyiségben használták az itteni fát. A 19. század végén két újabb területen jelentkezett igény a helyi fára: egyrészt országszerte épültek a vasútvonalak (több vonal talpfái innen származtak), másrészt a hegytől északra felépült nagy textilgyárakban is használták tüzelőnek. Az 1880-as évek táján úgy becsülték, a környék dolgozóinak mintegy fele közvetlenül az erdőből élt. Később az erdők túlhasználatának megakadályozása érdekében adót vetettek ki, majd erdőtörvény is született. 1938-ban alapították meg a Malinche Nemzeti Parkot, ám a fakitermelés ezután is folytatódott.[14]

A La Malinche Nemzeti Park

[szerkesztés]

1938. október 6-án a hegyen és környékén nemzeti parkot hoztak létre, aminek területe ma 45 711 hektár.[15][16] A 15 községre kiterjedő park nagy része nem erdősült, de fenyves és tölgyes erdők előfordulnak rajta.[17] 937 eddig leírt élőlényfaja közül 25 áll valamilyen védelem alatt.[18]

Malinche legendája

[szerkesztés]

A legenda szerint Malinche, eredeti nevén Malin egy indián lány volt, aki nem tartozott egyetlen néptörzshöz sem, mivel még szüleit sem ismerték. Az aztékokat szolgálta, ám ő többre vágyott: uralkodni akart azok fölött, akik akkor uralkodtak őrajta. Mivel beszélte a navatl és a maja nyelvet is, Cortés megérkezésekor gazdái egy maja és spanyol nyelven tudó férfival együtt odaajándékozták a spanyoloknak, hogy segítsenek a tolmácsolásban. Később Malin is megtanult spanyolul, így már egyedül is tudott tolmácsolni. Hasznos munkája elismeréseként a nemességet jelző tzin végződést kapott nevéhez, így tehát Malintzinnek kezdték nevezni. Cortés először egyik magas rangú katonájának adta őt szeretőül, majd sajátjává is megtette.

A történet szerint Malintzin javasolta Cortésnek, hogy használja fel Ketzalkóatl, a tollas kígyó legendáját ahhoz, hogy megfélemlítse a Moctezuma vezette azték seregeket, így végül is Malintzinnek volt köszönhető Cortés győzelme. A legyőzött indiánok ekkortól a megvető Malinche nevet aggatták a nőre. De ahogy ő elárulta az indiánokat, Cortés is ugyanúgy elárulta őt: nem emelte magasra, nem tette úrnővé Malintzint, holott már gyermekei is voltak tőle. A nő kénytelen volt egy közkatonával összeházasodni, hogy a gyermekeknek legyen egyáltalán valami neve.[19]

Források

[szerkesztés]
  1. ↑ A Malinche a GVP oldalán (angol nyelven). [2014. december 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)
  2. ↑ A Malinche a peakbagger oldalon (angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)
  3. ↑ Puebla domborzata (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)
  4. ↑ Tlaxcala domborzata (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)
  5. ↑ La Malinche, espacio emblemático (spanyol nyelven). Milenio, 2013. október 20. [2016. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)
  6. ↑ INEGI – Tepatlaxco de Hidalgo község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)
  7. ↑ INEGI – Puebla község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)
  8. ↑ INEGI – San Francisco Tetlanochan község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)[halott link]
  9. ↑ INEGI – Teolocholco község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)[halott link]
  10. ↑ INEGI – Huamantla község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)[halott link]
  11. ↑ INEGI – Cuaxomulco község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 2.)
  12. ↑ INEGI – San José Teacalco község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2014. szeptember 2.)[halott link]
  13. ↑ A vulkán a GVP oldalán – háttér (angol nyelven). [2014. december 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)
  14. ↑ a b Adelina Espejel Rodríguez: La Malinche: una visión retrospectiva de su deterioro y conservación (spanyol nyelven). INECC. [2016. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)
  15. ↑ a b El Parque Nacional La Malinche (Tlaxcala-Puebla) (spanyol nyelven). México Desconocido. (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)
  16. ↑ La Malinche (spanyol nyelven) (PDF). CONABIO. (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)
  17. ↑ A nemzeti park adatlapja a CONANP oldalán (spanyol nyelven). [2013. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)
  18. ↑ Clausura la Profepa ampliación y modificación de un camino de terracería en Tlaxcala (spanyol nyelven). PROFEPA. (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)
  19. ↑ La leyenda de La Malinche (spanyol nyelven). UNAM. [2015. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Malinche&oldid=26155290”