Conradin Kreutzer
| Conradin Kreutzer | |
 | |
| Született | 1780. november 22.[1][2][3][4][5] Meßkirch[6][7] |
| Elhunyt | 1849. december 14. (69 évesen)[1][2][3][4][5] Riga[8][7][9] |
| Állampolgársága | Badeni Nagyhercegség |
| Házastársa | Anna Huber (h. 1812 †1823) Anna (h. 1824–1849) |
| Gyermekei | három gyermek: Cäcilie Kreutzer (1820–1901 v. 1902) Marie Kreutzer (1828–1888) |
| Szülei | Johann Baptist Kreutzer Barbara Hegele |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | Hofkapellmeister Stuttgarter Hofkapelle |
| Iskolái | Albert Ludwig Egyetem, Freiburg (1799–1800) |
| Sírhelye | St. Francis Church |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Conradin Kreutzer témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
.jpg)
Conradin Kreutzer (Meßkirch, 1780. november 22. – Riga mellett, Lettország, 1849. december 14.) német zeneszerző és karmester, a biedermeier zene jellegzetes képviselője. A rendkívül termékeny komponista 1834-ben bemutatott Das Nachtlager von Granada (A granadai éji szállás) című operája a 20. század elejéig nagy népszerűségnek örvendett, de Kreutzer többi művével együtt mára feledésbe merült.
Élete
[szerkesztés]Édesapja molnármester volt. Kreutzer szép énekhangjára már gyermekként felfigyeltek. Első zenei képzését szülővárosa templomának orgonistájától kapta hét- és tizéves kora között. 1799-ben jogi tanulmányokat kezdett Freiburg im Breisgauban apja kívánságára, de annak 1800-ban bekövetkezett halálakor felhagyott vele, és élete további részében kizárólag zenével foglalkozott. Tanárai közül Johann Georg Albrechtsberger volt a legmeghatározóbb.
Mindkét lánya opera-énekesnő lett, utolsó éveiben velük tett több hangversenykörutat.
Főbb művei
[szerkesztés]- Die Alpenhütte, opera (August von Kotzebue), Stuttgart, 1815. március 1.
- Libussa, romantikus opera (Joseph Carl Bernard), Theater am Kärntnertor, Bécs, 1822. december 4.
- Melusina, romantikus opera (Franz Grillparzer), Königstädtisches Theater, Berlin, 1833. február 27.
- Das Nachtlager von Granada, romantikus opera (Karl Johann Braun von Braunthal), Theater in der Josefstadt, Bécs, 1834. január 13.
- Esz-dúr trió zongorára, klarinétra, fagottra; op. 43
- Esz-dúr szeptett klarinétra, kürtre, fagottra, vonóshármasra, basszduóra; op. 62
Irodalom
[szerkesztés]- Karl-Peter Brecht: Conradin Kreutzer. Biographie und Werkverzeichnis. Meßkirch, 1980
- Armin Heim: Meßkirch-Bibliographie/Conradin Kreutzer, in: Meßkircher Heimathefte, Nr. 11, 2004, S. 180–189.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 29.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
- ↑ a b Archivio Storico Ricordi. (Hozzáférés: 2020. december 3.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ az olomuci városi könyvtár regionális adatbázisa (cseh nyelven). (Hozzáférés: 2024. szeptember 26.)
Források
[szerkesztés]- Constant von Wurzbach: Kreutzer, auch Kreuzer, Conradin, in: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich, 13. Teil, Wien 1867, S. 207–211 (Digitalisat Archiválva 2014. augusztus 12-i dátummal a Wayback Machine-ben)
- Theophil Antonicek: Kreutzer Conrad(in). In: Österreichisches Biographisches Lexikon 1815–1950 (ÖBL). Band 4, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Vīne 1969, p. 267 f.
- Moritz Fürstenau, Kreutzer, Conradin In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). Band 17, Duncker & Humblot, Leipzig 1883, S. 145–148.
- Wilhelm Zentner, Kreutzer, Conradin, in: Neue Deutsche Biographie 13 (1982), S. 27-28 [Onlinefassung]
- Conradin Kreutzer: Briefe – Gesamtausgabe
