Comala (Colima)
| Comala | |||
 | |||
| |||
| Becenév: Pueblo Blanco de América („Amerika fehér faluja”) | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Mexikó | ||
| Állam | Colima | ||
| Község | Comala | ||
| Alapítás éve | 1820/1857 | ||
| Községi elnök | Braulio Arreguín Acevedo | ||
| Irányítószám | 28450 | ||
| Körzethívószám | 312 | ||
| Testvérvárosok | Lista Talpa de Allende | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 9649 fő (2020)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 570–700 m | ||
| Időzóna | CST (UTC-6) CDT (UTC-5) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 19° 19′ 24″, ny. h. 103° 45′ 32″19.323199°N 103.758801°WKoordináták: é. sz. 19° 19′ 24″, ny. h. 103° 45′ 32″19.323199°N 103.758801°W | |||
 Comala
Pozíció Colima térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Comala témájú médiaállományokat. | |||
Comala település Mexikó Colima államának északi részén. Lakossága 2010-ben megközelítette a 10 000 főt.[2] Fontos turisztikai célpont, ugyanis egyike az ország Pueblo Mágico címet elnyert településeinek.[3]
Fekvése
[szerkesztés]A település az állam fővárosától, Colimától északnyugati irányban, kevesebb mint 10 kilométerre fekszik 570 és 700 m-es tengerszint feletti magasságok között, a terület északkelet felé emelkedik. Comala két fő patakja a La Barragana és a Los Limones.[4]
Története
[szerkesztés]A település neve a navatl nyelvű comalli szóból ered, melynek jelentése: hely, ahol comalokat (jellegzetes lapos serpenyőket) készítenek.
Régészeti leletek bizonysága szerint a környék már legalább 3000 éve lakott. Éltek itt olmékok, navatlok (i. e. 500 körül), toltékok és csicsimékek (a 12. és 15. század között), a spanyol hódítók megérkezésekor pedig a taraszkók voltak a vidék legnagyobb lélekszámú népcsoportja. Comala első önkormányzata a spanyol birodalom alkotmánya alapján 1820-ban jött létre Cayetano Pizarro vezetésével, a függetlenné vált Mexikó alkotmánya szerint pedig 1857-ben.
1883-ban a német származású Arnoldo Vogel egy jelentős, kávétermesztéssel foglalkozó haciendát hozott létre itt, ami nagy lökést adott a település ipari fejlődésének is. 1906-ban a közeli El Remate mellett megnyílt az állam első villamos erőműve, ez pedig Comalát is ellátta árammal. 1910-ben iparvasút létesült a Cerro Grande hegyen kitermelt fa szállítása érdekében. 1962-ben megnyílt az Escuela de Trabajo Social (a szociális munka iskolája), 1969-ben pedig Escuela de Artesanías con Diseños, ahol kézművességgel foglalkoznak.
1988-ban a belváros régi épületeit védelem örökségvédelem alá helyezték.[5]
Turizmus
[szerkesztés]Comala 2002-ben az országos turitsziktai titkárságtól (SECTUR) elnyerte a Pueblo Mágico kitüntető címet. Különleges látnivalót jelent a településközpont műemlékegyüttese, ebből is kiemelkedik a Szent Mihály arkangyal-templom 19. századi klasszicista épülete. A másik érdekesség a környéken a 17. században épült egykori Nogueras nevű cukornádtermelő hacienda. Itt ma múzeum, ökopark és kulturális központ működik.
A legfontosabb vendégváró rendezvény december 12., a Guadalupei Szűzanya napja, amikor felvonulásokat, bikafuttatást, kakasviadalokat és lovas rodeót (jaripeót) is rendeznek, valamint nem maradhat el a tánc és a tűzijáték sem. A helyi nők gyakran jellegzetes indián népviseletben jelennek meg az ünnepélyeken.[3]
Népesség
[szerkesztés]A település népessége a közelmúltban folyamatosan növekedett:[2]
| Év | Lakosság |
|---|---|
| 1990 | 7570 |
| 1995 | 7683 |
| 2000 | 8273 |
| 2005 | 8927 |
| 2010 | 9442 |
Források
[szerkesztés]- ↑ Censo de Población y Vivienda 2020. Instituto Nacional de Estadística y Geografía
- ↑ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 4.)
- ↑ a b Comala a Pueblo Mágicók honlapján (spanyol nyelven). [2014. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 4.)
- ↑ INEGI – Comala község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2014. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 4.)
- ↑ E-Local–INAFED kormányzati oldal – Comala község. [2014. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 4.)