Ugrás a tartalomhoz

Aranyküllő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Colaptes auratus szócikkből átirányítva)
Aranyküllő
Tojó
Tojó
Hím
Hím
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Coraciimorphae
Csoport: Eucavitaves
Csoport: Cavitaves
Rend: Harkályalakúak (Piciformes)
Alrend: Pici
Alrendág: Picides
Család: Harkályfélék (Picidae)
Alcsalád: Harkályformák (Picinae)
Nemzetség: Picini
Nem: Colaptes
Vigors, 1825
Alnem: Colaptes
Faj: C. auratus
Tudományos név
Colaptes auratus
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Cuculus auratus Linnaeus, 1758
  • Picus auratus Linnaeus, 1758
Elterjedés
Az elterjedési területe (a sárga a nyári, a kék a téli és a zöld az állandó szállásterülete)
Az elterjedési területe (a sárga a nyári, a kék a téli és a zöld az állandó szállásterülete)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Aranyküllő témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyküllő témájú médiaállományokat és Aranyküllő témájú kategóriát.

Az aranyküllő vagy északi hangyászküllő (Colaptes auratus) a madarak (Aves) osztályának a harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj.[1]

Előfordulása

[szerkesztés]

Alaszka és Kanada erdeinek északi határától egészen a Mexikói-öbölig és a Nagy-Antillákig honos. Elterjedési területén nagy számban fordul elő.

Az Amerikai Egyesült Államok Alabama államának hivatalos madara, mely becenevét, az „Aranyküllő állam” („Yellowhammer State”) elnevezést róla kapta.

Alfajai

[szerkesztés]
  • Colaptes auratus auratus (Linnaeus, 1758) – Sziklás-hegység keleti részén
  • Colaptes auratus cafer (Gmelin, 1788)
  • Colaptes auratus chrysocaulosus Gundlach, 1858
  • Colaptes auratus collaris Vigors, 1829
  • Colaptes auratus gundlachi Cory, 1886
  • Colaptes auratus luteus Bangs, 1898
  • Colaptes auratus mexicanus Swainson, 1827
  • Colaptes auratus nanus Griscom, 1934
  • Colaptes auratus rufipileus Ridgway, 1876

A mai rendszerezés szerint, a korábban alfajnak vélt Colaptes auratus mexicanoides-t önálló faji szintre emelték, Colaptes mexicanoides Lafresnaye, 1844 néven.[2]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 32-33 centiméter. Háta barna, fekete csíkos mintázatú. Hasoldala aranysárga, fekete pöttyökkel, tarkóján piros sáv látható. Merev tollai segítik a támaszkodást. Alfajtól függően fekete vagy vörös bajuszsávja van. Lába erős, meg tud vele kapaszkodni a fatörzseken. Négy ujja van, melyeken erős karmok helyezkednek el. Csőre hosszú, hegyes és erős, alkalmas a fészekodvak kivájására és a táplálékkeresésre. A tojó kinézete a bajuszsáv hiányától eltekintve megegyezik a hímével.

Életmódja

[szerkesztés]

Faodvakban fészkel és általában a talajon keres táplálékot. Tápláléka rovarok, főként hangyák, bogyók, csonthéjas termések és gyümölcsök.

Szaporodása

[szerkesztés]

Az ivarérettséget egyévesen éri el. A költési időszak tavasszal van. Évente egyszer költ. A fészekalj 5–10 fehér tojásból áll. Ezeken mindkét szülő 14–16 napig kotlik. A fiatal madarak 25–28 nap után repülnek ki, de még egy hónapig a szülőkkel maradnak.

A hím
és a tojó

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]