Aranyküllő
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Tojó
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Hím
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Colaptes auratus (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Az elterjedési területe (a sárga a nyári, a kék a téli és a zöld az állandó szállásterülete)
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Aranyküllő témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyküllő témájú médiaállományokat és Aranyküllő témájú kategóriát. |
Az aranyküllő vagy északi hangyászküllő (Colaptes auratus) a madarak (Aves) osztályának a harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj.[1]
Előfordulása
[szerkesztés]Alaszka és Kanada erdeinek északi határától egészen a Mexikói-öbölig és a Nagy-Antillákig honos. Elterjedési területén nagy számban fordul elő.
Az Amerikai Egyesült Államok Alabama államának hivatalos madara, mely becenevét, az „Aranyküllő állam” („Yellowhammer State”) elnevezést róla kapta.
Alfajai
[szerkesztés]- Colaptes auratus auratus (Linnaeus, 1758) – Sziklás-hegység keleti részén
- Colaptes auratus cafer (Gmelin, 1788)
- Colaptes auratus chrysocaulosus Gundlach, 1858
- Colaptes auratus collaris Vigors, 1829
- Colaptes auratus gundlachi Cory, 1886
- Colaptes auratus luteus Bangs, 1898
- Colaptes auratus mexicanus Swainson, 1827
- Colaptes auratus nanus Griscom, 1934
- †Colaptes auratus rufipileus Ridgway, 1876
A mai rendszerezés szerint, a korábban alfajnak vélt Colaptes auratus mexicanoides-t önálló faji szintre emelték, Colaptes mexicanoides Lafresnaye, 1844 néven.[2]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 32-33 centiméter. Háta barna, fekete csíkos mintázatú. Hasoldala aranysárga, fekete pöttyökkel, tarkóján piros sáv látható. Merev tollai segítik a támaszkodást. Alfajtól függően fekete vagy vörös bajuszsávja van. Lába erős, meg tud vele kapaszkodni a fatörzseken. Négy ujja van, melyeken erős karmok helyezkednek el. Csőre hosszú, hegyes és erős, alkalmas a fészekodvak kivájására és a táplálékkeresésre. A tojó kinézete a bajuszsáv hiányától eltekintve megegyezik a hímével.
Életmódja
[szerkesztés]Faodvakban fészkel és általában a talajon keres táplálékot. Tápláléka rovarok, főként hangyák, bogyók, csonthéjas termések és gyümölcsök.
Szaporodása
[szerkesztés]Az ivarérettséget egyévesen éri el. A költési időszak tavasszal van. Évente egyszer költ. A fészekalj 5–10 fehér tojásból áll. Ezeken mindkét szülő 14–16 napig kotlik. A fiatal madarak 25–28 nap után repülnek ki, de még egy hónapig a szülőkkel maradnak.
_B._Walker.jpg) |
 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 'Colaptes auratus'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
- ↑ http://www.iucnredlist.org/details/22726420/0
Források
[szerkesztés]- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. május 23.)
- A Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. május 23.)
- Az ITIS szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. május 23.)
- A védett fajok listáján északi hangyászküllő néven szerepel. [2009. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva].
További információk
[szerkesztés]- Képek az interneten a fajról
- Internet Bird Collection - videók a fajról
- Xeno-canto.org - a faj hangja
- Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: page 112.
