Coccidia
Coccidia | ||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Coccidia-oociszták
| ||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||
| ||||||||||
Szinonimák | ||||||||||
| ||||||||||
Rendek | ||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Coccidia témájú kategóriát. |
A Coccidia, más néven Coccidiasina spóraképző egysejtű obligát endoparaziták alosztálya az Apicomplexa Conoidasida osztályán belül,[1] így állati sejtben élnek és szaporodnak. Az emésztőrendszert fertőzi,[2] és az Apicomplexa legnagyobb alosztálya.
Az általa okozott fertőzések a kokcidiózisok. Emlősöket, néhány madarat, néhány halat, néhány hüllőt és néhány kétéltűt képesek fertőzni, legtöbb fajuk gazdaspecifikus, kivéve a bármely emlős fertőzésére képes, de csak macskákban ivarosan szaporodó Toxoplasma gondiit. Fajtól függően lázat, emesist, diarrhoeát, izomfájdalmat, idegrendszeri hatásokat, viselkedésváltozásokat és halált okozhatnak. Az egészséges felnőttek gyógyszer nélkül gyógyulhatnak, de az immunhiányosak vagy fiatalok gyakran gyógyszert igényelnek a halál elkerüléséhez. Az embert általában nem eléggé megfőzött hússal fertőzik, de a macskaürülék nem megfelelő kezelése miatt elkaphatják a T. gondiit.
Taxonómia
[szerkesztés]4 rendbe sorolják bizonyos ivaros és ivartalan szakaszok jelenléte vagy hiánya alapján:
- Ordo Agamococcidiorida Levine 1979
- Ordo Eucoccidiorida Léger et Duboscq 1910
- Ordo Ixorheorida Levine 1984
- Ordo Protococcidiorida Kheisin 1956
Az Eucoccidioridának 2 alrendje van eltérő ivaros fejlődéssel (Adeleorina: meiózis; Eimeriorina: független gaméták). Előbbiben gerinctelenfertőző és a vérszívók és gerincesek közt váltakozó tagok (Haemogregarina, Hepatozoon) vannak, és 7 családja van. A másik alrend, az Eimeriorina, számos Coccidia-fajt tartalmaz, ezek többsége cisztaképző. Számos tagja, például a Toxoplasma és a Sarcocystis gerinceseket fertőz.
Kokcidiózis
[szerkesztés]Terjedés
[szerkesztés]A fertőzött állatok spórákat (oociszta) terjesztenek székletükben. Ezek megérnek (sporuláció). Ha egy másik állat mellette van, felveheti a spórákat, melyek tisztálkodáskor bekerülnek. Az egerek bevihetik a spórákat, fertőzötté válva. Ha egy másik állat megeszi, megfertőződik.
Egyes Coccidia-fajok, például a Toxoplasma és a Cryptosporidium emberre is terjedhetnek.[3]
Fertőzés
[szerkesztés]A gazdában az érett oociszta felnyílva 8 sporozoitát bocsát ki. Ezek bélsejtbe kerülve szaporodni kezdenek. Utódai a merozoiták. Ha egy sejt megtelik velük, felrobban, minden merozoita új bélsejtet keres, folytatva a ciklust.[3]
Tünetek
[szerkesztés]A fertőzés során több millió bélsejt fertőződhet meg, véres, vizes diarrhoeát okozva. Ez dehidratációt, fiatal vagy kis állatok esetén akár halált is okozhat.[3] Elsősorban az emésztőrendszerben mutatnak tüneteket, mint például diarrhoea, inflammatio, bélfájdalom vagy -károsodás, emesis és rendszertelen étkezés. Ezek tömegcsökkenést vagy csökkent fejlődést, anaemiát, exhaustiót vagy súlyos esetekben halált okozhatnak.[4]
Diagnózis és kezelés
[szerkesztés]A kokcidiózis széklettesztben talált oociszták alapján diagnosztizálható. A betegség korai szakaszaiban kevés lehet a talált oociszta, a negatív teszt nem zárja ki a fertőzést. Általában a Coccidia szaporodását gátló szerekkel (kokcidiosztatikum) kezelik. Kutyákban és macskákban ez gyakran szulfonamid-alapú. A szaporodás megállása után az állat magától meggyógyulhat a fertőzéssúlyosságtól és az immunrendszer erősségétől függően.[3]
Prevalencia
[szerkesztés]Állatokban
[szerkesztés]Gong et al. 2021-es tanulmánya szerint a Coccidia-fertőzés prevalenciája disznókban extenzív rendszerekben magasabb volt, mint intenzívekben, de a Cystoisospora suisé alacsonyabb, azonban ez utóbbi különbség nem volt jelentős. A Coccidia-fertőzés prevalenciája csökkent, de a C. suisé 1980 és 2019 közt nőtt.[5]
Emberben
[szerkesztés]A legismertebb humán parazita a Toxoplasma gondii. Ez az arginin-vazopresszinhez kapcsolódó gének hipometilációjával csökkenti a ragadozókkal szembeni félelmet az egerekben, így könnyebben el tudja kapni a macska.[6][7] Emberben általában tünetmentes, de különösen gyermekeknél és immunhiányos embereknél súlyos toxoplazmózist okozhat.[8]
IgG-alapú Szeroprevalenciája Etiópiában a legmagasabb, 64,2%.[9]
Halakban található Coccidia-fajokat mutatott ki C. M. Wenyon 1926-ban emberi székletben.[10]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Brands SJ: The Taxonomicon & Systema Naturae (weblapadatbázis). Taxon: Genus Cryptosporidium . Universal Taxonomic Services, 2000
- ↑ Biodiversity explorer: Apicomplexa (apicomplexans, sporozoans). Iziko Museums of Cape Town. [2006. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. október 13.)
- ↑ a b c d Coccidia. Mar Vista Animal Medical Center . [2015. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 28.)
- ↑ Yan X, Liu M, He S, Tong T, Liu Y, Ding K, Deng H, Wang P (2021. május 19.). „An epidemiological study of gastrointestinal nematode and Eimeria coccidia infections in different populations of Kazakh sheep”. PLOS ONE 16 (5), e0251307. o. DOI:10.1371/journal.pone.0251307. PMID 34010315. PMC 8133398.
- ↑ Gong QL, Zhao WX, Wang YC, Zong Y, Wang Q, Yang Y, Yang Y, Shi K, Li JM, Leng X, Du R, Zhao Q (2021. május 10.). „Prevalence of coccidia in domestic pigs in China between 1980 and 2019: a systematic review and meta-analysis”. Parasit Vectors 14, 248. o. DOI:10.1186/s13071-021-04611-x. PMID 33971953. PMC 8108339.
- ↑ Hari Dass, S. A. (2014. december 1.). „Toxoplasma gondii infection reduces predator aversion in rats through epigenetic modulation in the host medial amygdala”. Molecular Ecology 23 (24), 6114–22. o. DOI:10.1111/mec.12888. PMID 25142402.
- ↑ Flegr, J. (2014. december 1.). „Masterpiece of epigenetic engineering – how Toxoplasma gondii reprogrammes host brains to change fear to sexual attraction”. Molecular Ecology 23 (24), 5934–5936. o. DOI:10.1111/mec.13006. PMID 25532868.
- ↑ Dardé, M. L.. Population structure and epidemiology of Toxoplasma gondii, Toxoplasma Gondii: The Model Apicomplexan. Perspectives and Methods. Amsterdam, Boston, Heidelberg, London, New York: Elsevier, 49–80. o.. DOI: 10.1016/B978-012369542-0/50005-2 (2011). ISBN 9780123695420
- ↑ Bigna, Jean Joel (2020. július 1.). „Global, regional, and country seroprevalence of Toxoplasma gondii in pregnant women: a systematic review, modelling and meta-analysis”. Scientific Reports 10 (1), 12102. o. DOI:10.1038/s41598-020-69078-9. ISSN 2045-2322. PMID 32694844. PMC 7374101.
- ↑ Wenyon CM (1926. február 27.). „Coccidia of Fish in Human Faeces”. Br Med J 1 (3400), 402. o. PMC 2523042.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Coccidia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Cryptosporidium (élőlénygénusz) és kriptosporidiózis (betegség)
- Cyclospora cayetanensis (élőlény) és ciklosporiázis (betegség)
- Ponazuril, Sarcocystis neurona-fertőzés elleni gyógyszer
- Zoalén, baromfitakarmány-adalék Coccidia-fertőzés ellen
További információk
[szerkesztés]- Duszynski DW, Upton SJ, Couch L: The Coccidia of the World, 2004. február 1. [2010. december 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
- Hays SM (1996. október 1.). „Two strategies for protecting poultry from coccidia”. Agricultural Research 44 (10), 12. o. Élő parazitás oltást és monoklonális antitestet hasonlít össze a sporozoita gazdasejtfertőzésének akadályozásában.
- Coccidiosis treatment for Calves and Lambs. Janssen Animal Health. [2010. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva].
- Weck-Heimann A: Life Cycle EIMERIA, 1996–2005
- Information about Coccidiosis. FarmingUK. [2006. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva].