Ugrás a tartalomhoz

Clastodermataceae

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Clastodermataceae
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Amoebozoa
Csoport: Myxogastria
Csoport: Clastodermatales
Leontyev et al. 2019[1]
Csoport: Clastodermataceae
Alexopoulos et T. E. Brooks 1971
Típusnemzetség
Clastoderma
A. Blytt 1880
Nemzetségek
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Clastodermataceae témájú kategóriát.

A Clastodermataceae (ICN, ICZN szerinti névváltozat: Clastodermatidae) a Clastodermatales egyetlen csoportja, melyet korábban az Echinostelialesbe soroltak.[1] 1971-ben írták le C. J. Alexopoulos és T. E. Brooks. Korábban 2 nemzetsége a Barbeyella és a Clastoderma volt,[2][3] de mivel előbbi egyetlen faja, a Barbeyella minutissima sötét spórái ellenére az átlátszó spórájú Echinostelium arboreum testvérfaja,[4] míg utóbbi önálló csoportot alkot, Leontyev et al. 2019-ben a Barbeyellát az Echinosteliaceae taxonba helyezték át, míg a Clastoderma számára fennmaradt a Clastodermataceae csoport, és Leontyev et al. rendszintű taxont hoztak létre számára Clastodermatales néven.[1]

Történet

[szerkesztés]

A Clastodermát 1880-ban írta le Axel Gudbrand Blytt,[1] a Clastodermataceae csoportot 1971-ben írták le C. J. Alexopoulos és T. E. Brooks.[2] A Barbeyellát 1914-ben írta le Charles Meylan.[1] 2019-ben Leontyev et al. önálló Clastodermatales (= Clastodermatida) kládot hoztak számára létre, ezt és az Echinostelialest pedig az Echinosteliidia főrendbe sorolták.[1] Laboratóriumban először 1961-ben tenyésztette Mary Annunciata McManus.[5]

2020-ban fedezték fel Knight és Lado a Clastoderma confusumot, melyet korábban Cribraria-fajnak hittek.[6]

Morfológia

[szerkesztés]

A Clastoderma hálóját kapillítiumán keresztül hozza létre, szemben a Cribrariával, mely azt perídiumán keresztül hozza létre. Kolumellája általában van,[1] de a Clastoderma confusumban hiányzik,[6] a C. debaryanumban rövid,[5] és kapillítiumba megy át, a Clastoderma confusumban a legtöbb Columellidia-fajjal szemben nincs. Spórái feketék.[6]

Perídiuma fényes és ideiglenes, a Clastoderma confusumban csillag alakú gallér marad meg belőle.[6] Csomói nem differenciáltak.[6] Sporokarpiumai csoportosak.[6] Nem meszesül, tönkje Clark és Haskins besorolása szerint feltehetően 3. típusú, üreges, és szemcsés anyaggal teli; homogén felső része kezdeti epihipotallikus tönkre utal, míg alsó része az Echinostelialeshez hasonlóan átmeneti lehet, kapillítiuma mindig van, és kevéssé elágazó, spórái halványbarnák, pigmentjük melanin. Lemezes kiemelkedései a Barbeyella tölcsérszerű végeivel szemben elkülönülnek a perídiumtól.[1] Sporangiumán tönk van.[7]

Plazmódiumában 3 rosttípus különböztethető meg: az első fonalas, és a Physarum polycephalum sejtplazmafonalaira hasonlít, a második mintegy 5 nm átmérőjű és távolságú, az elsőhöz hasonló sűrűségű és helyű, de szabályos elrendezésű, a harmadik a Pelomyxa mitózisorsójának mikrotubulusaira hasonlít.[8] A sporangium tönkje mintegy 2 mm-es, és egy orsó alakú kiemelkedés hosszú alsó és rövid felső részre osztja.[5]

Élőhely

[szerkesztés]

Gyakran savas környezetben él.[6] Nyugat-Japánban 10–25% épületlefedettségű területen a Clastoderma debaryanum, 25–50% lefedettségűn a Clastoderma confusum a leggyakoribb élő Metasequoia glyptostroboidesen, azonban előbbi 1% feletti, utóbbi 1–75% épületlefedettségű területen él.[9] Emellett a nemzetség megtalálható Kínában is.[10] A C. debaryanum közepesen legyengült Cryptomeria japonicában gyakoribb, mint súlyosan vagy enyhén legyengültben, egészséges fában ritka, míg a C. confusum egészséges fában a leggyakoribb, és súlyosan legyengültben a legritkább.[11] Az Amerikai Egyesült Államok keleti felén kevéssé ritka.[12]

Életciklus

[szerkesztés]

Spórája csírázáskor egy protoplasztot hoz létre, mely mixamőba maradhat, vagy rajzósejtté alakulhat.[5] Ha rajzósejtté alakul, egy másik rajzósejttel egyesülve zigótát képezhet,[5] mely egy kis gömbölyű, általában fehér[13] protoplazmódiummá nő.[7][5] A plazmódium sose alkot érhálózatot, benne a sejtplazma szabálytalanul áramlik, éréskor 1 sporangiumot hoz létre. A tönk magasságának 80%-a körül zselészerű gömb jelenik meg, mely megszáradáskor ráncossá válik. Perídiuma korán leválik, csupán néhány, a kapillítiumág perifériás csúcsához rögzített lemezt és egy perídiumgallért hagy maga után.[5]

Sporulációkor tönkje szerves anyagból – például a plazmódium bekebelezte gombaspórákból, algákból vagy baktériumokból – és gömbölyű CaCO3 szemcsékből áll.[14] A Clastoderma debaryanum életciklusában rajzósejt-egyesülés ismert.

Genetika

[szerkesztés]

Egyetlen genetikailag leírt faja a Clastoderma debaryanum, a nemzetség monofíliája vitatott.[1] 5 egyszeri uridininzertáció történik cox1 génje mRNS-ében, citidin-, dinukleotid-inzertációja vagy nukleotidcseréje nincs.[15]

Tenyészthetőség

[szerkesztés]

Gyűjtéssel és nedves kamrás kultúrákkal is tenyészthető.[16]

Filogenetika

[szerkesztés]

Egyetlen ismert nemzetsége a Clastoderma. Korábban a Barbeyellát is ide sorolták, de arról Fiore-Donno et al. 2012-ben kimutatták, hogy az Echinosteliumban ágazik el, Leontyev et al. 2019-ben pedig áthelyezték az Echinosteliaceae csoportba.[4][1]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e f g h i j Leontyev DV, Schnittler M, Stephenson SL, Novozhilov YK, Shchepin ON (2019). „Towards a phylogenetic classification of the Myxomycetes”. Phytotaxa 399 (3), 209–238. o. DOI:10.11646/phytotaxa.399.3.5. ISSN 1179-3163. 
  2. a b Alexopoulos CJ, Brooks TE (1971). „Taxonomic studies in the Myxomycetes III. Clastodermataceae: A new family of the Echinosteliales”. Mycologia 63 (4), 925–928. o. DOI:10.2307/3758063. JSTOR 3758063. 
  3. Kirk PM, Cannon PF, Minter DW, Stalpers JA. Dictionary of the Fungi, 10th, Wallingford, UK: CAB International, 760. o. (2008). ISBN 9780851998268 
  4. a b Fiore-Donno AM, Kamono A, Meyer M, Schnittler M, Fukui M, Cavalier-Smith T (2012. április 18.). „18S rDNA phylogeny of Lamproderma and allied genera (Stemonitales, Myxomycetes, Amoebozoa)”. PLoS One 7 (4), e35359. o. DOI:10.1371/journal.pone.0035359. PMID 22530009. PMC 3329430. (Hozzáférés: 2024. december 14.) 
  5. a b c d e f g McManus MA (1961. november 1.). „Laboratory cultivation of Clastoderma debaryanum”. Am J Bot 48 (10), 884–888. o. DOI:10.1002/j.1537-2197.1961.tb11726.x. 
  6. a b c d e f g Knight KJ, Lado C. „Clastoderma confusum (Myxomycetes: Amoebozoa), a remarkable new species of slime mould from Western Australia”. Nuytsia 31, 35–40. o. (Hozzáférés: 2024. december 14.) 
  7. a b Everhart SE, Keller HW. „Life history strategies of corticolous myxomycetes: the life cycle, plasmodial types, fruiting bodies, and taxonomic orders”. Fungal Divers 29 (1), 1–16. o. (Hozzáférés: 2024. december 14.) 
  8. McManus MA, Roth LE (1965. május). „Fibrillar differentiation in myxomycete plasmodia”. J Cell Biol 25 (2), 305–318. o. DOI:10.1083/jcb.25.2.305. PMID 14287182. PMC 2106654. 
  9. Takahashi K (2024. május 2.). „Myxomycetes on the bark of living Metasequoia glyptostroboides trees and their distribution along a rural-urban gradient”. Mycoscience 65 (3), 123–132. o. DOI:10.47371/mycosci.2024.02.003. PMID 39233759. PMC 11369307. 
  10. Li M, Wang G, Gao Y, Dou M, Wang Z, Yan S, Chen S (2021. augusztus 25.). „Distribution and diversity of myxomycetes in Tiantangzhai National Forest Park, China”. PeerJ 9. DOI:10.7717/peerj.12059. PMID 34527444. PMC 8401731. 
  11. Takahashi K, Fukasawa Y (2022. március 20.). „Association between corticolous myxomycetes and tree vitality in Cryptomeria japonica”. Mycoscience 63 (2), 45–52. o. DOI:10.47371/mycosci.2022.01.001. PMID 37092009. PMC 9999084. 
  12. Stephenson SL, Stauffacher RW, Rojas C (2020. január 5.). „Myxomycetes collected in the eastern United States and patterns of relative biodiversity”. Mycology 11 (4), 287–296. o. DOI:10.1080/21501203.2019.1710302. PMID 33329924. PMC 7723017. 
  13. Nannenga-Bremekamp NE. „An annotated list of myxomycetes found in the Netherlands, mostly in the vicinity of Doorwerth”. Acta Bot Neerland 10 (1), 80–98. o. DOI:10.1111/j.1438-8677.1961.tb00039.x. 
  14. Zhang JZ, Liu LN, Fiore-Donno AM, Xu T (2007. december 1.). „Ultrastructural characters of a Physarum melleum on living leaves of Dendrobium candidum in China”. J Zhejiang Univ Sci B 8 (12), 896–899. o. DOI:10.1631/jzus.2007.B0896. PMID 18257124. PMC 2100162. 
  15. Bundschuh R (2004. november 22.). „Computational prediction of RNA editing sites”. Bioinformatics 20 (17), 3214–3220. o. DOI:10.1093/bioinformatics/bth387. PMID 15231535. (Hozzáférés: 2024. december 14.) 
  16. Bordelon AP, Keller HW, Scarborough AR (2024. április 16.). „An inexpensive moist chamber culture technique for finding microbiota on live tree bark”. Appl Plant Sci 12 (2). DOI:10.1002/aps3.11578. PMID 38638615. PMC 11022227. 

További információk

[szerkesztés]