Ugrás a tartalomhoz

Citipati

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Citipati
Evolúciós időszak: késő kréta 84–75 Ma
A Citipati sp. rekonstrukciója a londoni Természetrajzi Múzeumban (Natural History Museum)
A Citipati sp. rekonstrukciója a londoni Természetrajzi Múzeumban (Natural History Museum)
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Hüllőmedencéjűek (Saurischia)
Alrend: Theropoda
Család: Oviraptoridae
Nem: Citipati
Clark, Norell & Barsbold, 2001
Fajok
  • C. osmolskae Clark, Norell & Barsbold, 2001 (típus)
  • C. sp. vide Clark, Norell & Barsbold, 2001
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Citipati témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Citipati témájú kategóriát.

A Citipati (a szanszkrit eredetű név jelentése 'halotti máglya úr') az oviraptorida theropoda dinoszauruszok egyik neme, amely a késő kréta korban élt a mai Mongólia területén (a Djadokhta-formációban, Ukhaa Tolgodnál, a Góbi-sivatagban). A számos jó állapotban megőrződött csontváznak köszönhetően, melyek között a tojásaikon, költő helyzetben ülő példányok is találhatók, az egyik legjobban ismert oviraptoridának számít. A fészkelő egyedek segítenek a röpképtelen dinoszauruszok és a madarak közötti kapcsolat megszilárdításában. Típusfajáról, a Citipati osmolskae-ről, James M. Clark, Mark Norell és Rinchen Barsbold készített leírást 2001-ben. Egy második, még névtelen faja is ismertté vált. A Citipatit gyakran összetévesztik a hozzá hasonló Oviraptorral.

Anatómia

[szerkesztés]
Citipati osmolskae és a Citipati sp. méretének összehasonlítása

A legnagyobb Citipati emuméretű volt, a hossza nagyjából elérte a 3 métert és a Gigantoraptor 2007-ben készült leírásáig a legnagyobb ismert oviraptoridának számított. A Citipati más oviraptoridákhoz hasonlóan szokatlanul hosszú nyakkal és a legtöbb theropodáéhoz mérten megrövidült farokkal rendelkezett. A koponyája rendkívül röviddé és nagymértékben pneumatizálttá vált (a csontszerkezetében nyílások helyezkedtek el), továbbá egy fogatlan, kemény csőrben végződött. A Citipati talán legegyedibb jellemzője a magas fejdísz volt, ami felszínesen hasonlított a modern kazuáréra. A fejdísz a típusfajnál, a C. osmolskae-nél aránylag alacsony volt, a nemhez kapcsolt másik, még fajnév nélküli (C. sp. címkével ellátott) példánynál pedig valamivel magasabbra nőtt.

Citipati vagy Oviraptor?

[szerkesztés]
A Citipati sp. (az IGM 100/42 jelzésű lelet) felállított csontváza a koppenhágai Experimentariumban

Mivel az Oviraptor típusfajának koponyája rossz állapotban és összenyomódva őrződött meg, egy másik oviraptorida példány (az IGM vagy GIN 100/42 jelzésű lelet) vált e dinoszaurusz ábrázolásainak alanyává, amely a tudományos cikkekben Oviraptor philoceratops néven tűnt fel.[1] Azonban az egyedi külsejű, magas fejdíszű faj több közös jellemzővel rendelkezett a Citipatival, mint az Oviraptorral, ezért a további kutatástól függően lehet, hogy a Citipati második fajává vagy egy teljesen külön nem tagjává válik.[2] Emellett a fészkelő oviraptorida példányok nagy figyelmet váltottak ki, még azelőtt, mielőtt a Citipatihoz kapcsolták volna azokat. Amíg rendszerint egyszerűen „oviraptoridákként” említik ezeket a leleteket, összetéveszthetők maradnak az Oviraptorral. A tény, hogy az első Oviraptor példányra fészkelő helyzetben találtak rá, tovább növeli a zavart. A helyzet az, hogy a legtöbb népszerű Oviraptor illusztráción valójában a Citipati látható, és az Oviraptor jelenleg elérhető leletanyaga túl töredékes a megbízható rekonstrukció elkészítéséhez.

A Citipati név a szanszkrit citi, 'halotti máglya' és pati 'úr' szavak összetételéből származik. A tibeti buddhista folklórban, a citipati két szerzetes volt, akiket egy tolvaj lefejezett, miközben mélyen meditáltak. A citipatit gyakran egy pár táncoló, lángoktól körülvett csontvázként ábrázolják, ezért használták fel a nevet a rendkívül jó állapotban megőrződött oviraptorida csontvázak elnevezésére. A Citipati típusfaját, a C. osmolskae-t James M. Clark és szerzőtársai nevezték el az oviraptoridákkal és egyéb mongóliai theropodákkal kiemelten foglalkozó neves őslénykutató, Halszka Osmólska tiszteletére.[2]

Ősbiológia

[szerkesztés]

Fészkelés, tojások, és embriók

[szerkesztés]

Legalább négy Citipati példányt találtak meg költő helyzetben, melyek közül a leghíresebb egy nagyméretű, 1995-ben (név nélkül) bejelentett,[3] 1999-ben leírt[4] és 2001-ben a Citipati nemhez kapcsolt egyed,[2] amely a „Big Mamma” („Nagy Anyuka”) becenevet kapta. Valamennyi fészkelő egyed a tojások felett helyezkedett el, lábait szimmetrikusan a fészek két oldalánál tartva, mellső lábaival lefedve a fészek peremét. Ez a költő helyzet, ami a mai madaraknál is megtalálható, a madarak és a theropoda dinoszauruszok közötti viselkedési kapcsolatra utal.[4] A Citipati fészkelő helyzete azt az elméletet is támogatja, ami szerint ez az állat más oviraptoridákkal együtt tollas mellső lábakkal rendelkezett. Bár a „karok” kinyúltak a fészek pereme felé, a tojások többségét a test nem fedhette be, hacsak nem volt rajta valamilyen tollakból álló kiterjedt kültakaró.[5]

Egy fészkelő Citipati osmolskae példány az Amerikai Természetrajzi Múzeumban (American Museum of Natural History)
A Citipati osmolskae tojása a megőrződött embrióval, az Amerikai Természetrajzi Múzeumban

Bár a fosszilizálódott dinoszaurusz tojások ritkák a Citipati és az oviraptoridák tojásai szokványosak és aránylag jól ismertek. A négy ismert fészkelő példány mellett tucatnyi különálló oviraptorida fészek került elő a Góbi-sivatagban. A Citipati tojások megnyúlt ovális alakúak, a mintázatukat és a héjszerkezetüket illetően pedig a futómadarak tojásaira hasonlítanak. A Citipati fészkében a tojások koncentrikus körökben, három rétegben helyezkedtek el, és egy teljes fészekben nagyjából 22 tojás lehetett.[6] A Citipati tojásai 18 centiméteres hosszukkal a legnagyobb ismert oviraptorida tojások. Az Oviraptor tojásai csak 14 centiméteres hosszt értek el.[4]

Az oviraptoridák a nevüket (melynek jelentése „tojásrabló”) ironikus módon a hozzájuk kapcsolódó tojásokról kapták. Az első oviraptorida (Oviraptor) tojásokat a ceratopsia dinoszauruszok közé tartozó Protoceratops közelében találták meg, ezért arra következtettek, hogy az oviraptoridák a ceratopsiák tojásaival táplálkoztak.[7] A tévedés csak 1993-ban derült ki, amikor egy Citipati embriót fedeztek fel az egyik Protoceratopsénak hitt tojásban.[8] Mark Norell és szerzőtársai, akik felismerték, hogy az embrió egy oviraptorida, a leletet 2001-ben a premaxilla (a felső állcsont elején levő csontszerkezet) függőleges helyzete alapján a Citipatihoz kapcsolták, mivel ez a tulajdonság csak erre a nemre jellemző. Az embriót tartalmazó tojás, alig 12 centiméteres hosszával kisebb volt a legtöbb ismert Citipati tojásnál, bár részben erodálódott és három darabra tört, ami megnehezíti az eredeti méretére vonatkozó pontos becslés elvégzését.[4] Egyébiránt ez a tojás, melynek héjszerkezete megegyezett a többi oviraptorida tojáséval egy különálló és szintén körkörös elrendezésű fészekből került elő. Ehhez a fészekhez két azonosítatlan theropoda koponya is tartozik.[8]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Barsbold, R., Maryanska, T., and Osmolska, H..szerk.: Weishampel, D.B., Dodson, P., and Osmolska, H.: Oviraptorosauria, The Dinosauria. Berkeley: University of California Press, 249–258. o. (1990) 
  2. a b c Clark, J.M., Norell, M.A., & Barsbold, R. (2001. 06). „Two new oviraptorids (Theropoda:Oviraptorosauria), upper Cretaceous Djadokhta Formation, Ukhaa Tolgod, Mongolia”. Journal of Vertebrate Paleontology 21 (2), 209–213. o. 
  3. Norell, M.A., Clark, J.M., Chiappe, L.M., and Dashzeveg, D (1995). „A nesting dinosaur”. Nature 378, 774–776. o. 
  4. a b c d Clark, J.M., Norell, M.A., & Chiappe, L.M. (1999. május 4.). „An oviraptorid skeleton from the Late Cretaceous of Ukhaa Tolgod, Mongolia, preserved in an avianlike brooding position over an oviraptorid nest”. American Museum Novitates, New York 3265, 36 pp., 15 figs.. o, Kiadó: American Museum of Natural History. 
  5. Paul, G.S.. Dinosaurs of the Air: The Evolution and Loss of Flight in Dinosaurs and Birds. Baltimore: Johns Hopkins University Press (2002) 
  6. Varricchio, D.J. (2000). „The Scientific American Book of Dinosaurs”, New York, 279–293. o, Kiadó: St. Martin's Press. 
  7. Osborn, H.F. (1924. november 7.). „Three new Theropoda, Protoceratops zone, central Mongolia”. American Museum Novitates, New York 144, 12 pp., 8 figs.. o, Kiadó: American Museum of Natural History. 
  8. a b Norell, M. A., J. M. Clark, D. Dashzeveg, T. Barsbold, L. M. Chiappe, A. R. Davidson, M. C. McKenna, and M. J. Novacek (1994). „A theropod dinosaur embryo, and the affinities of the Flaming Cliffs Dinosaur eggs”. Science 266, 779–782. o. 

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Citipati című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]