Cikkjelölt:Emlékeim emlékére
 |
Ez egy olyan cikkjelölt, ami kevés vagy ellenőrizetlen információt tartalmaz, ezért vagy más minőségvédelmi okból nem a cikkek között van, de a témája miatt feljavításra érdemes lehet. A vitalapon le van írva, hogy miben segíthetsz konkrétan ebben az esetben, a Wikipédia:Feljavításra váró cikkjelöltek lapon pedig az, hogy általában miben. |
|
|
Ezt a cikkjelöltet feljavítás hiányában hamarosan törölhetik, a törlés tervezett dátuma: 2025. február 24., 00:00 (CET). Ha meg szeretnéd tartani, építsd tovább. A feljavítás után szólj a járőröknek, hogy már cikké tehető. Bővebben a cikkjelöltekről ide kattintva olvashatsz. |
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
Marija Sztyepanova Marija Mihajlovna Sztyepanova
Emlékeim emlékére, regény Park Kiadó, 2024.
fordította: Gábor Sámuel
A regény különleges szerkezetével a címben jelölt emlékezések elvén működik. Az emékek kiindulási apropója az egyik rokon után maradt tárgyak, dokumentumok, levelek, naplók. Ebből bomlik ki az emlékeknek, generációk sorának terebélyes ága-boga. Az írónő egyensúlyoz a valós dokumentumok, a korban odaillő kortárs művészek (elsősorban írók-költők) és a szubjektív ráközelítés eszközei között. Ezek nyomán nyílik egy páratlan kitekintés, melyben a családi krónika, a fel nem deríthető körülmények, a történelem, a fotók-tárgyak által képviselt személyesség egyvelege. Ez a regény beleillik abba a emlékkísérlet-sorozatba, amit Annie Ernaux vagy Szvetlana Alekszijevics képviselnek. A regény lapjain pár alkotó a szerző értelmezését tükrözve jelenik meg: Rembrandt önarcképei, Francesca Woodman, Joseph Cornell, Charlotte Salomon alakja és művei által a történelmi kontextus, a társadalmi kérdések bonyolult összefüggéseket alkotnak.
A sok látszólagos töredék a szerző szövege által válik egységes egésszé: értékek, törvényszerűségek és a beszédmód lírai közelsége alkotja a regény szövetét és azt a kompozíciót, ami az időben mégiscsak előrehalad.