Chiswick híd
| Chiswick híd | |
 | |
| Elhelyezkedése | London |
| Áthidalt akadály | Temze |
| Szerkezettípus | ívhíd |
| Funkció | közúti és gyalogos híd |
| Anyag |
|
| Legnagyobb támaszköz | 46 m |
| Nyílások száma | 5 |
| Teljes hosszúsága | 185[1] m |
| Szélesség | 21 m |
| Magasság | 21 m |
| Sávok száma | 4 |
| Tervező | Herbert Baker Alfred Dryland [2] |
| Átadás ideje | 1933 |
| Elhelyezkedése | |
 Chiswick híd
Pozíció London térképén
| |
 é. sz. 51° 28′ 23″, ny. h. 0° 16′ 11″51.473056°N 0.269722°WKoordináták: é. sz. 51° 28′ 23″, ny. h. 0° 16′ 11″51.473056°N 0.269722°W | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Chiswick híd témájú médiaállományokat. | |
A Chiswick híd (angolul: Chiswick Bridge) egy vasbeton szerkezetű fedélzeti ívhíd a Temze folyón Nyugat-Londonban. Ez az egyike annak a három londoni hídnak, amelyet 1933-ban nyitottak meg egy ambiciózus terv részeként a forgalmi torlódások enyhítésére. Az építmény az A316-os utat vezeti a Temze északi partján fekvő Chiswick és a déli parton lévő Mortlake között.[2] Az egykori komp helyén épült híd hossza 185 méter és szerkezetét 3400 tonna portlandi kővel burkolták. Amikor a 46 méteres középső fesztáv elkészült, ez volt a leghosszabb támaszközű vasbeton ívhíd a Temze felett. A híd jól ismert az Oxford–Cambridge evezősverseny és más evezős események befutó végéhez.[3]
Története
[szerkesztés]A London központjától körülbelül 9,7 km-re nyugatra, a Temze északi részén elhelyezkedő Chiswick és a déli partján fekvő Mortlake falvakat legalább a 17. század óta komp kötötte össze. Mindkét terület gyéren lakott volt, így ezen a ponton alig volt igény állandó átkelőhelyre. A 19. században a vasút és a londoni metró megépítésével a londoni ingázás praktikussá és megfizethetővé vált, Chiswick és Mortlake lakossága pedig gyorsan nőtt. 1909-ben javasolták az úgynevezett Great Chertsey Road terv megvalósítását, amely egy jelentős új út megépítését irányozta elő az akkori London szélén fekvő Hammersmithből Chertsey-be (Surrey), 29 km-re nyugatra London központjától, Kingston és Richmond városait megkerülve. A tervek az út pontos útvonaláról azonban meghiúsultak, a magas költségek és a különféle érdekelt felek közötti viták miatt. Az első világháború után Nyugat-London külvárosainak lakossága tovább emelkedett, köszönhetően a vasúti közlekedési kapcsolatok javulásának és az autótulajdonosok növekvő számának. 1925-ben a Közlekedési Minisztérium konferenciát hívott össze Surrey és Middlesex megyei tanácsai között azzal a céllal, hogy megoldást találjanak a fokozódó közlekedés, torlódási problémáira.[2] Ezért újjáélesztették a Great Chertsey Road tervet, amit a Royal Commission on Cross-River Traffic 1927-ben jóvá is hagyott. Azt a rendszert amely az addigra krónikus forgalmi torlódásokat enyhítette a környék meglévő, többnyire szűk utcáin, valamint a Richmond híd, Kew és Hammersmith keskeny hídjain. A Közlekedési Minisztérium beleegyezett, hogy jelentős anyagi támogatásokkal fedezi a költségeket. 1928. augusztus 3-án V. György engedélyt adott egy új főút (jelenleg az A316-os út), építésére, amely 1930-ban kezdődött. Az út megépítéséhez két új hidat kellett építeni: egyet Twickenhamban és egyet Chiswickben. A javaslatot 1928-ban engedélyezték és még ugyanebben az évben megkezdődött az építkezés. A hidat az újonnan épült Twickenham híddal és az újjáépített Hampton Court híddal együtt Eduárd walesi herceg nyitotta meg 1933. július 3-án a kompjáratot pedig végleg bezárták.[3][2]
A szerkezet
[szerkesztés]
Az új vasbeton hidat Sir Herbert Baker építész és Alfred Dryland mérnök tervezte, a Considère Constructions közreműködésével, amely akkoriban Nagy-Britannia vezető vasbeton-építő specialistája volt.[3][2] A híd betonalapjai egy ötíves cellás vasbeton felépítményt támogatnak. A fedélzetet az íves felépítményből emelkedő oszlopokból és gerendákból álló rejtett rács tartja meg.[4] A szerkezetet 3400 tonna portlandi kő borítja, kivéve az ívek alatti részeket. A híd 606 láb (185 m) hosszú, és két 15 láb (4,6 m) széles sétányt és egy 40 láb (12 m) széles utat hordoz. Épülése idején a 150 láb (46 m) középső fesztáv volt a leghosszabb beton fesztáv a Temze felett.[5] A Temze-hídnál szokatlan módon a Chiswick híd öt nyílásából csak három keresztezi a folyót. A rövidebb fesztávok a híd mindkét végén áthidalják az egykori vonóutakat annak érdekében, hogy az ipari uszályok számára elegendő szabad teret biztosítsanak, és hogy elkerüljék a megközelítési utak meredek emelkedőit.[5]
A híd napjainkban
[szerkesztés]A Chiswick híd egy jelentős közlekedési útvonal és a nyolcadik legforgalmasabb londoni híd a húsz Temzén átívelő közúti híd közül.[3] A híd jól ismert az Oxford–Cambridge evezősverseny és más evezős események célvonalához legközelebb eső hídjaként. Az egyik Egyetemi hajóversenykő (University Boat Race Stone) a Temze déli töltésén Mortlake-ban áll, a Chiswick Bridge-től 112 méterre keletre. A kővel szemben, a folyó északi partjának töltésén, egy élénk színre festett faoszlop a céloszlop áll. E két jelzést összekötő egyenes a célvonal. A déli parton a híd alatti régi vontatóút, ma már a Temze ösvény (Thames Path) részét képezi.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Davenport: Neil Davenport. Thames Bridges: From Dartford to the source (angol nyelven). Silver Link (2006). ISBN 1-85794-229-9
- ↑ Layers: Chiswick Bridge (angol nyelven). layersoflondon.humap.
- ↑ Smith: Denis Smith. Civil Engineering Heritage London and the Thames Valley (angol nyelven). Thomas Telford (2001). ISBN 0-7277-2876-8
- ↑ Waldegrave: Ian Pay; Sampson Lloyd; Keith Waldegrave. London's Bridges: Crossing the royal river (angol nyelven). Artists' and Photographers' Press (2009). ISBN 978-1-904332-90-9
- ↑ Matthews: Peter Matthews. London's Bridges (angol nyelven). Shire (2008). ISBN 978-0-7478-0679-0
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Chiswick Bridge című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
