A Chernoff-egyenlőtlenség a valószínűségszámításban felső korlátot ad meg arra, hogy Bernoulli-eloszlású valószínűségi változókkal végzett kísérletek sorozatában a sikeres kísérletek száma mennyire tér el a várható értéktől. Az informatikában a véletlenített algoritmusok elemzéséhez is sokoldalúan és sokszor használják. Herman Chernoffról nevezték el, de már Herman Rubin is ismerte.[1]
[2]
Legyen független Bernoulli-kísérlet, ahol és ! Ekkor a sikeres kísérletek száma, ahol a kísérlet sikeres, ha .
- 1. Minden esetén
- 2. és minden esetén:
Legyenek diszkrét, független valószínűségi változók, úgy, hogy und . Legyen szórásnégyzete. Ekkor minden esetén:
- Ennek bizonyítása a nem általánosított változatéhoz hasonló.
Az első példa kérdése: Mekkora annak az esélye, hogy egy szabályos érmét tízszer feldobva legalább hétszer írást kapunk?
Legyenek az érmedobásoknak megfelelő Bernoulli-kísérletek, ahol . Az első Csernov-egyenlőtlenség szerint
így
A második példa kérdése: Mekkora annak az esélye, hogy egy szabályos érmét százszor feldobva legalább hetvenszer írást kapunk?
Az első Csernov-korlát itt már erősebb becslést ad:
Legyen tetszőleges konstans, és vezessük be az valószínűségi változót az írásmód könnyítésére úgy, hogy ! Az monoton volta miatt
- ,
ahol és az utolsó becslés a Markov-egyenlőtlenségből következik. Ekkor
így
- .
Továbbá
- .
Mivel tetszőleges, azért ez esetén is teljesül. Ezzel
- .
A jobb oldal kitevőjének egy részére
- .
Görbediszkusszióval és Taylor-sorfejtéssel megmutatható, hogy
Az exponenciális függvény monotóniájára hivatkozva
- .
Az első becsléssel együtt következik az első állítás.
A második állítás hasonlóan látható be.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Chernoff-Ungleichung című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.