Ugrás a tartalomhoz

Chernoff-egyenlőtlenség

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Chernoff-egyenlőtlenség a valószínűségszámításban felső korlátot ad meg arra, hogy Bernoulli-eloszlású valószínűségi változókkal végzett kísérletek sorozatában a sikeres kísérletek száma mennyire tér el a várható értéktől. Az informatikában a véletlenített algoritmusok elemzéséhez is sokoldalúan és sokszor használják. Herman Chernoffról nevezték el, de már Herman Rubin is ismerte.[1] [2]

Állítás

[szerkesztés]

Legyen független Bernoulli-kísérlet, ahol és ! Ekkor a sikeres kísérletek száma, ahol a kísérlet sikeres, ha .

1. Minden esetén
2. és minden esetén:

Általánosítása

[szerkesztés]

Legyenek diszkrét, független valószínűségi változók, úgy, hogy und . Legyen szórásnégyzete. Ekkor minden esetén:

Ennek bizonyítása a nem általánosított változatéhoz hasonló.

Példák

[szerkesztés]

Az első példa kérdése: Mekkora annak az esélye, hogy egy szabályos érmét tízszer feldobva legalább hétszer írást kapunk?

Legyenek az érmedobásoknak megfelelő Bernoulli-kísérletek, ahol . Az első Csernov-egyenlőtlenség szerint

így

A második példa kérdése: Mekkora annak az esélye, hogy egy szabályos érmét százszor feldobva legalább hetvenszer írást kapunk?

Az első Csernov-korlát itt már erősebb becslést ad:

Bizonyítás

[szerkesztés]

Legyen tetszőleges konstans, és vezessük be az valószínűségi változót az írásmód könnyítésére úgy, hogy ! Az monoton volta miatt

,

ahol és az utolsó becslés a Markov-egyenlőtlenségből következik. Ekkor

így

.

Továbbá

.

Mivel tetszőleges, azért ez esetén is teljesül. Ezzel

.

A jobb oldal kitevőjének egy részére

.

Görbediszkusszióval és Taylor-sorfejtéssel megmutatható, hogy Az exponenciális függvény monotóniájára hivatkozva

.

Az első becsléssel együtt következik az első állítás.

A második állítás hasonlóan látható be.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Herman Csernov.szerk.: Xihong Lin, Christian Genest, David L. Banks, Geert Molenberghs, David W. Scott, Jane-Ling Wang: A career in statistics.. CRC Press (2014). ISBN 9781482204964 
  2. John Bather (1996. 11). „A Conversation with Herman Chernoff”. Statistical Science 11 (4), 335-350. o. DOI:10.1214/ss/1032280306. 

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Chernoff-Ungleichung című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.