Chalicotherium

Chalicotherium
Evolúciós időszak: Késő oligocén - kora pliocén
Chalicotherium kövület
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Csoport: Eutheria Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Rend: Páratlanujjú patások (Perissodactyla) Család: Chalicotheriidae Alcsalád: Chalicotheriinae Nem: Chalicotherium J. J. Kaup, 1833
Szinonimák
Macrotherium Lartet, 1837 Butleria
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Chalicotherium témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Chalicotherium témájú kategóriát.

A Chalicotherium az emlősök (Mammalia) osztályának páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a fosszilis Chalicotheriidae családjába tartozó nem.

Előfordulása

A felső oligocéntől az alsó pliocén rétegekig megtalálták Európában (Franciaország, Görögország, Magyarország, Németország), Ázsiában (India és Kína), valamint Afrika területén is.

Megjelenése

A Chalicotherium művészi rekonstrukciója

Óriási állat volt, hátsó rövid, de erős lábai vitték a tömege nagy részét, de mellső lábait is használta. Amikor négy lábon állt, és nem nyújtózkodott levelek után, 2,6 méter magas volt. Testtömege az 1500 kilogrammot is elérhette. Hosszú mellső lábain nagy karmok voltak, ezért az állat a kézfején járt, mint a mai sörényes hangyász (Myrmecophaga tridactyla).

Életmódja

A karmait az ágak lehúzásához használta, hogy jobban hozzáférjen a fiatal levelekhez. Mivel a maradványok fogai nincsenek elkopva, arra következtethetünk, hogy válogatós állat volt, csak a zsenge hajtásokat és a fiatal leveleket fogyasztotta. A Chalicotherium legfőbb ellenségei a Hyaenodon gigas és az Amphicyon voltak, az utóbbi falkában támadhatta őt.

Rokonai

Ez az állat távoli rokona az orrszarvúknak, lovaknak és tapíroknak. Az Ancylotherium jóval közelebbi rokona volt a Chalicotheriumnak, mint az előbbiek.

Lelőhelyek

A maradványaikat Afrikában, Ázsiában és Európában találtak meg.

Rendszerezés

A nembe az alábbi 3 elfogadott faj tartozik:

• Chalicotherium goldfussi J. J. Kaup, 1833 - típusfaj; késő miocén; Németország
• Chalicotherium brevirostris (Colbert, 1934) - Colbert először Macrotherium brevirostris-ként írta le; késő miocén; Mongólia, Kína
• Chalicotherium salinum (Forster Cooper) - Forster Cooper először Macrotherium salinum-ként írta le; kora pliocén; India. Később a középső és késő miocén kori Pakisztánban és Kínában is megtalálták.

Egyéb Chalicotherium taxonok, melyek manapság már nem érvényesek:

• Chalicotherium antiquum J. J. Kaup, 1833 - azonos a C. goldfussi-val; Németország.
• Chalicotherium cf. C. brevirostris Wang et al., 2001 - Kína.
• "Chalicotherium modicum" Stehlin, 1905 - nomen nudum; valójában egy Schizotherium priscum fog.
• "Chalicotherium" bilobatum Cope - oligocén; a kanadai Saskatchewan; Russel megalkotta vele az Oreinotherium nemet.
• Chalicotherium spp. - Tádzsikisztán két helységén talált maradványok, melyek meglehet, hogy két különböző állatfajhoz tartoznak.

Források

• WALKING WITH BEASTS review by Karen Marais
• Grande Enciclopédia Portuguesa e Brasileira, vol. 5. (1936-1960). Editorial Enciclopédia, Lda, Lisbon.
• Chalicotherium at Atlas Virtual da Pré-História Archiválva 2015. október 23-i dátummal a Wayback Machine-ben. Hozzáférés ideje: 22 March 2007.
• Butler, P. M., 1978: Chalicotheriidae. 368-370. in Maglio, V. J. & Cooke, H. B. S., (eds.) 1978: Evolution of African mammals. – Harvard University Press, Cambridge, Massachusetts & London, England, 1978, xiv-641
• Carroll, R. L., 1988: Vertebrate paleontology and evolution. – W. H. Freeman and company, New York, 1988, 698.
• Carroll, R. L., 1988: Appendix. 594-648. in Carroll, R. L., 1988: Vertebrate paleontology and evolution. – W. H. Freeman and company, New York, 1988, 698.
• Coombs, M. C., 1989: Interrelationships and diversity in the Chalicotheriidae. 438-457. in Prothero, D. R. & Schoch, R. M., (eds.) 1989: The Evolution of Perissodactyls. – Oxford University Press, New York, New York & Oxford, England, 1989, ix-537
• Coombs, M. C., Hunt, Jr, R. M., Stepleton, E., Albright III, L. B. & Fremd, T. J., 2001: Stratigraphy, chronology, biogeography, and taxonomy of Early Miocene small chalicotheres in North America. – Journal of Vertebrate Paleontology: Vol. 21, #3, pp. 607–620
• Geraads, D., Spassov, N. & Kovachev, D., 2001: New Chalicotheriidae (Perissodactyla, Mammalia) from the Late Miocene of Bulgaria. – Journal of Vertebrate Paleontology: Vol. 21, #3, pp. 569–606
• Hooker, J. J. & Dashzeveg, D., 2004: The origin of chalicotheres (Perissodactyla, Mammalia) – Palaeontology: Vol. 47, #6, pp. 1363–1386
• Lucas, S. G. & Schoch, R. M., 1989: Taxonomy and biochronology of Eomoropus and Grangeria, Eocene chalicotheres from the western United States and China. 422-437. in Prothero, D. R. & Schoch, R. M., (eds.) 1989: The Evolution of Perissodactyls. – Oxford University Press, New York, New York & Oxford, England, 1989, ix-537
• McKenna, M. C. & Bell, S. K., (eds.) 1997: Classification of mammals – above the species level. – Columbia University Press, New York, 1997, xii-631
• Prothero, D. R. & Schoch, R. M., 1989: Classification of the Perissodactyla. 530-537. in Prothero, D. R. & Schoch, R. M., (eds.) 1989: The Evolution of Perissodactyls. – Oxford University Press, New York, New York & Oxford, England, 1989, ix-537
• Remy, J.-A., Jaeger, J.-J., Chaimanee, Y., Soe, U. A. N., Marivaux, L., Sudre, J., Tun, S. T., Marandat, B. & Dewaele, E., 2005: A new chalicothere from the Pondaung Formation (late Middle Eocene) of Myanmar. – Comptes Rendus de l'Académie des Sciencies, Paris: Palevol: Vol. 4, pp. 341–349
• The America Heritage Dictionary of English Language. 2004, 2000. Houghton Mifflin Company.
• Ancylopoda at LoveToKnow 1911
• Wang, Xiaoming; Wang, Banyue (2001): New material of Chalicotherium from the Tsaidam Basin in the northern Qinghai-Tibetan Plateau, China. Palaeontologische Zeitschrift, Vol 75, Fascicle 2. Pages 219-226.
• Margery Chalifoux Coombs. Additional Schizotherium material from China, and a review of Schizotherium dentitions (Perissodactyla, Chalicotheriidae). April 24, 1978. American Museum Novitates nr 2647. pages 1-18. The American Museum Of Natural History. New York City, N. Y.
• Edwin H. Colbert. Distributional and phylogenetic studies on Indian fossil mammals. III – A classification of the Chalicotherioidea. May 8, 1935 American Museum Novitates nr 798, 56.9 (54). The American Museum Of Natural History. New York City.
• www.angellis.net/Web/PDfiles/ungperis.pdf