Carrefour
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
Carrefour | |
Típus |
|
Alapítva | 1959 |
Vezetők | Alexandre Bompard |
Iparág |
|
Tulajdonos | Groupe Carrefour |
Termékek | étel |
Anyavállalata | Groupe Carrefour |
Tőzsde | Euronext Paris |
A Carrefour weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Carrefour témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Carrefour nemzetközi áruházlánc, amit Franciaországban alapítottak. Az amerikai Wal-Mart után ez a világ második legnagyobb ilyen cége.[forrás?]
- 1060 hipermarkettel (Carrefour)
- 2425 szupermarkettel (Carrefour Express, GB, Champion, Globi, Norte, GS)
- 5789 diszkontáruházzal (Dia, Ed, Mini Preço)
- 4671 kisbolttal (Shopi, 8 a Huit, Marchè Plus, Proxi, Contact, Diperdi, Smile Market)
- 154 Cash & Carry áruházzal (Promo Cash, Docks Market, Gross)
rendelkeznek világszerte.
Története
[szerkesztés]- 1959-ben a Defforey család és a Marcel Fournier létrehozta a Carrefourt
- Az első Carrefourt 1960. június 3-án nyitották meg a franciaországi Annecy külvárosában egy útkereszteződés mellett (a carrefour szó jelentése útkereszteződés).
- Marcel Fournier és Denis Defforey dolgozta ki tulajdonképpen a hipermarketet, mint új kereskedelmi egységet. Az első ilyen "áruház" 1962-ben nyílt meg Sainte-Geneviève-des-Bois-ban, Párizs környékén. Az áruház alapterülete 2500m² volt és 400 férőhelyes parkoló tartozott hozzá. Itt food és non-food termékeket is árultak.
- 1969-ben nyílt meg az első hipermarket Belgiumban, ezzel megindult egy világméretű kereskedelmi lánc terjeszkedése.
- 1970. június 16-án jegyezték először a párizsi tőzsdén.
- 1976 áprilisában vezette be a cég az ún. sajátmárkás termékeket, amivel érdekes módon viták kereszttüzébe került.
- 1991-ben a Carrefour megvásárolta a Euromarchè 77 hipermarketét és a Montlaur láncot.
- 1999-ben fúzióra lépett legnagyobb konkurensével, a szintén nemzetközi francia Promodès csoporttal, így Európa első számú, a világ második legnagyobb áruházláncává váltak.
Carrefour a világban
[szerkesztés]Európa
[szerkesztés]A Carrefour piacvezető
Saját országában piacvezető, több, mint 4500 kereskedelmi egységgel: 218 hipermarket, 130 szupermarket, 848 diszkontáruház, 3195 kisbolt, 134 Cash & Carry áruházzal.
1969-ben a Carrefour első hipermarketjét, mely az első áruház volt Franciaországon kívül. Miután 2000-ben a Carrefour felvásárolta a GB láncot, megszerezte annak hipermarket és szupermarket láncait. Jelenleg 56 hipermarket és 281 szupermarket szolgálja a belga vásárlókat.
A külföldi terjeszkedés második állomása Spanyolország volt: 1973-ban nyitották meg első hipermarketüket Pyrca néven, jelenleg 154 hipermarkettel és 82 szupermarkettel rendelkeznek. A Carrefour Spanyolországba 1973-ban tört be a Pryca néven. 2000. szeptember 4-én a Continente és Pryca betörése megformázta egy részét a Carrefour csoporttal egybeolvadva. Ezeknek a vállalatoknak a hipermarketjeit átnevezték Carrefourra, és a szupermarketeket Championná nevezték és 2005-ben, Maxi Dia és a Carrefour Express elvesztették a Champion megnevezést.
1992-ben nyitottak, miután a Carrefour megvásárolta az Euromarchè csoportot, megszerezve annak egyetlen portugál hipermarketét. Jelenleg 11 hipermarketük van.
1993-ban kezdtek, ma 58 hipermarkettel, 470 szupermarkettel és 20 Cash & Carry áruházzal rendelkeznek.
1991-ben nyitották első áruházukat. 20 hipermarkettel és 155 szupermarkettel piacvezetők.
- Ciprus: 2005-ben nyitottak, országban mindössze 9 üzlettel (5 hipermarket és 4 szupermarket) rendelkeznek.
A Carrefour jelen van Romániában 22 hipermarkettel és 23 szupermarkettel, utóbbi áruházait az Artima romániai üzletlánc felvásárlásával szerezte meg. Áruházaival az egyik piacvezető szereplője a romániai piacnak.
Közép- és Dél-Amerika
[szerkesztés]2000-ben nyitották meg első és mindmáig egyetlen hipermarketüket a szigetországban.
Ázsia
[szerkesztés]2007-ben nyitották első áruházukat, ami mindmáig az egyetlen.
2007-ben nyitották első áruházukat, ami mindmáig az egyetlen.
Afrika
[szerkesztés]Országok, ahol a Carrefour meg akar telepedni
[szerkesztés]Várhatóan a Carrefour 2008-ban lép a bolgár piacra.
A nagyon dinamikusan fejlődő orosz kiskereskedelmi piacra szeretne a Carrefour betörni azzal, hogy új üzleteket nyit, vagy megveszi a piacvezető X5 csoportot. (Ebben érdekelt lehet még a Wal-Mart és a Tesco is)
Országok, ahonnan a Carrefour kivonult
[szerkesztés]A mexikói piacra 1994-ben betörő Carrefour 2005-ben eladta 29 hipermarketét a Chedraui-nak.
A chilei piacra 1998-ban betörő Carrefour 2003-ban eladta 7 hipermarketét a D&S-nek
1998 novemberében nyílt meg az első Carrefour Plzeňben. 2005 végén eladta 11 hipermarketét a Tescónak.
2000-ben lépett a japán piacra, majd 8 áruházát 2005-ben adta el Japán legnagyobb kiskereskedelmi cégének az AEON csoportnak. Az áruházak továbbra is a Carrefour nevet "viselik".
Az USA-ban 1988-ban nyitottak és mindössze két áruháza volt: egy Philadelphiában és Berlin Townshipben, New Jersey-ben. 1993-ban bezárták őket.
A külföldi terjeszkedés harmadik állomása volt az Egyesült Királyság volt. Az első hipermarket Caerphillyben, Walesben nyílt meg, majd 8 áruházat nyitottak, az ország különböző pontjain. Ezeket a hipermarketek 1989-ben eladták a Somerfieldnek. 1991-ben azonban továbbadta a hipermarketeket az ASDA-nak (a Wal-Mart angol láncának).
1995-ben nyitották első hipermarketüket a városállamban, összesen két áruházuk volt: Tsuen Wanban és Heng Fa Chuenben.
A Carrefour 2000-ben nyitotta első hipermarketét Pozsonyban (Carrefour Plus) és még ebben az évben nyitottak még egyet (Carrefour Danubia). Ezután indult a "vidéki" terjeszkedés: 2001-ben nyitottak Zsolnán és Kassán.
2005-ben eladták ezt a négy hipermarketet a Tescónak, de a Szlovák Versenyhivatal nem hagyta jóvá az üzletet (Ha a Carrefour kivonul, a Tesco monopolhelyzetbe kerül). Az ügyet végül az zárta le, hogy egy befektetői csoport vásárolja fel az áruházakat 2007-ben.
Carrefour Magyarországon
[szerkesztés]Bár sokáig híresztelték, hogy a francia óriás be akar törni a magyar piacra, nem nyitott hipermarketet Magyarországon. Az oka valószínűleg az lehetett, hogy az 1997-ben betelepült Corában ekkor még több mint 40%-os tulajdonjoga volt.
Önálló terjeszkedés beindítását is tervezték: először a Duna Pláza mellett, majd a Aréna Plázában nyitott volna áruházat és megkezdte volna egy országos lánc kialakítását. A magyar piac időközben azonban gyorsan telítődött, így esélytelennek mutatkozott, hogy új hipermarketláncként kezdje meg a terjeszkedést. Ekkor röppentek fel olyan hírek, hogy a Cora már meglévő 7 áruházát fogja felvásárolni (ezt tervezte a Wal-Mart is).
Végül sem a francia, sem az USA-beli versenytársa nem kezdett magyarországi expanzióba, és várhatóan nem lép egyik sem a magyar piacra.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]