Ugrás a tartalomhoz

Caprera-patak

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Caprera-patak
A Caprera-patak forrása
A Caprera-patak forrása
Közigazgatás
OrszágokMagyarország
Földrajzi adatok
Hossz~2 km
ForrásBudapest XVI. kerülete, Cinkota
é. sz. 47° 31′ 50″, k. h. 19° 13′ 15″47.530583°N 19.220778°E
TorkolatSzilas-patak
é. sz. 47° 31′ 04″, k. h. 19° 12′ 43″47.517639°N 19.211833°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 04″, k. h. 19° 12′ 43″47.517639°N 19.211833°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Caprera-patak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Caprera-patak kisebb vízfolyás, ami Cinkotán ered és folyik át. A budapesti XVI. kerület három legjelentősebb vízfolyásának egyike. Forrása Csömör közelében tör a felszínre, majd körülbelül 2 kilométer megtétele után a Szilas-patakba torkollik.

Vize szennyezett (2017-es adat szerint forrása is jelentős mennyiségű nitrátot tartalmaz), emberi fogyasztásra alkalmatlan.

Neve

[szerkesztés]

Eleinte, a környékbeli parcellázások kapcsán csak a vízfolyás középső szakaszán kialakított korábbi fürdő neve olvasható Koprira (1896)[1] vagy Coprira (1900)[2] formában, de 1905-től már „Capréra-fürdőn” rendeztek úszóversenyt az ott nyaraló fiatalság számára.[3][4] 1925-ben a Néptanítók Lapja az akkori új tanrend tárgyalásánál példaként szerepel a Capreraforrás és a Caprera-tó, Maurer Mihály cinkotai gyakorlóiskolai tanító földrajz tananyagában.[5] Csupán az 1950-es évek után nevezik meg a patakot is.

A mintegy 2 km hosszúságú patak nevére először 1974-ben a Caprera tér elnevezésekor[6] feltételezték, hogy a forrás és a HÉV-állomás (ez utóbbi később Cinkota alsóra változott) Caprera szigetéről kapta nevét, ahová a szabadsághős Giuseppe Garibaldi élete utolsó 20 évében visszavonult a világ zajától. A későbbiekben úgy terjedt el, hogy Batthyány Lajos lánya Batthyány Ilona grófnő nevezte el így az Olaszország szabadságát kivívó Garibaldi tiszteletére. 1983 óta[7] egy utca is viseli nevét.

Leírása

[szerkesztés]
A Caprera-patak 2014. április 20-án

A Caprera-patak a Szilas-patak mellékága. A XVI. kerület három legjelentősebb vízfolyásának egyike – a Szilas-patak és a Simándi-patak mellett.[8][9] Vize – bár így is Budapesten az egyik legtisztább – mikrobiológiai szennyeződés miatt nem iható, emberi fogyasztásra alkalmatlan.[10][11]

1928-ban az alsó szakasz elején akkor kialakított Strandfürdő kiépítése és megnyitása kapcsán nem csak az addigi lóúsztató tó, hanem a patakmeder partját is rendezték. A forrást ekkor foglalták vasbeton keretbe.[12][13] 1975-ben a strandfürdő után egy szakaszát áthelyezték és lefedték, hogy helyet kapjon a HÉV új végállomásának épülete. A patak medrének kezelője ebben az időben a Mélyépítő Beruházási és Üzemeltető Vállalat (MÉLYBER) volt.[14]

1952-ben a helyi tanács két átkelő-hidat létesített a patakon.[15][16]

Az M0 körgyűrű 61+400–61+600 km-szelvényei közötti szakaszához érkező felszíni víz levezetésére az eredeti tervek a Caprera-árkot jelölték meg, azonban 2007-ben a hatóságok az élővilág védelmének érdekében nem engedélyezték a vízhozam jelentős emelkedésével járó változtatást.[17]

2013-ban a hajdani strand előtti teret felújították. A teret uraló I. világháborús emlékmű környezetében egy térkő burkolatú pihenő- és szabadidős tér kapott helyet. A patak balpartját teraszosan alakították ki terméskőtömbökből, hogy a víz elérhető közelségbe kerüljön és lehetőség nyíljon a vízparti vegetáció megismerésére is.[18]

A Caprera csatlakozása a Szilas-patakhoz

A Budapest XVI. kerület 2019. évi környezetállapot jelentés alapján a Caprera-patak a Szilas-patakba csatlakozásnál a TPH (összes alifás szénhidrogén) értéke „Kiváló” (akárcsak 2015-ben és 2017-ben), a pH „Jó” (2017-ben „Tűrhető”-re esett vissza), az ammónium[m 1] (akárcsak az előző mért években) „Kiváló”, a nitrit „Kiváló” (2017-ben „Jó”-ra romlott), a nitrát „Erősen szennyezett” (bár 2017-ben már „Tűrhető” volt), a foszfát „Jó” (2017-ben értéke „Szennyezett” minőséget mutatott) és a kémiai oxigénigény (oxidálható szervesanyag-tartalom, ami 2015-ben még „Kiváló”, azt követően) „Tűrhető” vízminőségi osztályú volt. Összesített minősítése a 2019. évi vizsgálati eredmények alapján ezen a szakaszon „Erősen szennyezett” (akárcsak 2015-ben, 2017-ben csak „Szennyezett”) volt.
A felszíni vizek minősége és szennyezőanyag koncentrációja nagymértékű ingadozást mutathat az időjárástól, a vízgyűjtők területén lévő ipari- és kommunális létesítmények üzemvitelétől, a mezőgazdasági tevékenységtől és a vízhasználattól függően. A vizsgált jellemzők közül a nitrát okozza a legkomolyabb vízminőségi problémát. A legmagasabb nitrát koncentráció 2013-ban a Caprera-patak forrásánál és alsóbb szakaszain volt észlelhető, a kerület természetes vizeiben szokásoshoz képest igen magas értékek jelentkeztek. 2015-re jó és kiváló, 2017-ben kiváló és tűrhető minőség között mozgott. 2019-ben a patak felsőbb szakaszainak két mérési helyszínén (forrás-műtárgy, Caprera tér) a szárazság miatt nem vettek mintát. A Caprera-patak az érzékszervi vizsgálatainál még 2013-ban a Szilas-pataknál enyhén sárgás szín mutatkozott, középső szakaszán olaj szagú volt, 2015-re minden minta színtelen és szagtalan, 2017-ben pedig minden minta színe megfelelő volt.[20][21]

Folyása

[szerkesztés]

Hossza 1832 folyóméter, kiépítettségét 1988-ban 58,57%-nak írták.[22] A patak a Cinkotai Strandfürdőig – amely 1999 óta nem üzemel[23] – a Caprera-földmederben folyik, míg utána, kisebb megszakításokkal a föld alatt folytatja útját. A cinkotai HÉV-kocsiszín után a Szilas-patakba torkollik.

Forrása és felső szakasza

[szerkesztés]

A Caprera-patak forrásától a HÉV hídjáig terjedő szakasza, természetes állapotú, nyílt vízfolyás.

Beniczky Gábor 1893-as közlése alapján tudható, hogy a patak felső, észak-déli irányú, lankás lejtésű szakasza mentén nagyobb területen, az akkor még szőlőföldekként művelt dombsorokon régebben sok felszálló forrás volt, de a cinkotai gazdák betömték azokat, hogy a területet művelés alá vonják, ezért a források, egymástól nem nagy távolságban a patakárokban buzognak fel, illetve a területen geológiai megfigyelést végző Schmidt Sándor gyep által takart további forrásokat is megfigyelt a vízfolyás középső szakasza körül is. A víz szerinte a mediterrán homokból tör fel.[24] Az 1958-ban kiadott Budapest természeti képe kötetben Horusitzky Ferenc cikkében arról ír, hogy a vízben gazdag miocén üledékek táplálják a cinkotai Caprera-fürdő forrásait is.[25]

A csömöri HÉV-ág – az eredetileg Kerepesig erre közlekedő vonalat 1900-ban építették ki és adták át a forgalomnak[26] – töltésétől északkeletre, körülbelül 350–400 méterre ered, a Magtár utca felé. Forrásának koordinátái: szélesség (lat): N 47° 31,835', hosszúság (lon): E 19° 13,246', tengerszint feletti magassága: 153 méter.[27] A XVI. kerület környezetállapot felmérésében az olvasható, hogy a forráscsoport holocén homokos üledékből fakad, egy része pedig úgynevezett foglalt forrás.[9] A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján (23. § 3.b), mivel vízhozama nagyobb 5 l/perc-nél, törvény által ex lege védettség alatt áll.[28]

Középső szakasza

[szerkesztés]
A patak átfolyása a HÉV-sínek alatt

A patak a forrásától 350–400 méterre éri el a csömöri HÉV-ág vonalát, bújik át a töltés alatt és egy ívben megkerülve a dombtetőt halad tovább a Szabadföldi út és a Szilas-patak irányába. Az 1800-as évek végén a fürdő és az országút közötti szakaszt Schmidt Sándor így írta le: „Régebbi forrásokról tanúskodnak még a Beniczky-fasorból a fürdőbe vezető úttól nyugatnak s keletnek látható vízmosások, melyeket jelenben gyeptakaró borít”.[24]

Caprera-fürdő
A hajdani Caprera-fürdő zsilipes gátja

Első írásos említése, mint „urasági fürdő” Schmidt Sándor a Czinkota geologiai viszonyairól című cikkében 1893-ból származik. Ebből az is megtudható, hogy a keletre eső, a cinkotai szőlőkhöz vezető gyalogút mentén kifejtett kemény konglomerátumos kvarc-homokkő padok kőzetét használták fel a nyílt uszoda kőfalazathoz is, a kor követelményei szerint „pompás”, árnyas fáikkal és zöldellő gyeppel körbevett az urasági fürdő medencéjében, amit Beniczky Gábor építtetett a Cinkotán és vidékén lakók és a környéken nyaralók használatára.[24] Ezt követően az Anna- és Árpád-telepi parcellázások kapcsán megjelent hirdetésekben előbb Koprira (1896),[1] majd Coprira (1900)[2] formában említették, de 1905-től pedig már „Capréra-fürdő”[3][4] volt a neve.

Nagy nyilvánosságot kapott eseményt először 1905-ben szerveztek a fürdőben.[3] Ezen úszóversenyek kapcsán 1908 nyarán özv. Beniczky Gáborné született Batthyány Ilona grófnő védősége alatt létesült a «Capréra» Ifjusági-kör, melynek célja főleg a sport művelése volt, de több táncestélyt is megszerveztek Cinkotán. Tagjai között megtalálható volt a helyi és környékbeli értelmiség mellett több pesti jobb atléta is, úgy mint Karkas Rezső úszó, Fekete István rövid és középtávfutó, Oldal Mihály futballista.[29] A grófnő kedvelt uszodája volt, gyakran, a meleg idő beálltával naponta megfordult benne. 1920 nyarán egy a vízbe esett fuldokló kisfiút ruhástól ugorva a vízbe mentett itt ki, amiért Horthy Miklós kormányzó Ferdinandy Gyula m. kir. belügyminiszter előterjesztésére elismerésben részesítette.[30][31][32][33] Az 1920-as évek közepére azonban már elavult volt az akkori igényekhez.[34] 1940-es térképen területe Fürdő malom néven szerepel.[35]

A Caprera tér és a HÉV-megálló a hajdani fürdő gátjáról

A fürdő körül két bányát is leírtak, többek között 1893-ban Schmidt Sándor és 1911-ben Lőrenthey Imre. Szemben vele (észak-keletre), a HÉV túloldalán egy kisebb korábbi kő-, majd homokbányát, és nyugatra, az akkori hegytetőn egy nagy kiterjedésűt, ahol az 1890 körüli megnyitásakor kavicsot, a későbbiek során agyagot és homokot bányásztak (ez a nagyobb, 1980-as években felhagyott bánya az egyik mellette húzódó, az 1950-es években[36] Csobajra keresztelt utcáról kapta azóta közismert[37] nevét).[24][38][39]

Az ezen a szakaszon 1900-ban kiépített helyiérdekű vasút állomásának, ami nem sokkal a fürdőt követően, a patak mentén található, eleinte Caprera fürdő volt a neve, később Cinkota alsó lett. A mellette levő teret erről a megállóról nevezték el 1974-ben Caprera térnek, majd 1983-ban a térhez kapcsolódó utcát is.[6][7]

Ezen a szakaszon a patak nyílt árokban dél felé folyik, mígnem enyhén nyugatnak, délnyugati irányba fordul.

Alsó szakasza, torkolata

[szerkesztés]
A Caprera-patak itt kezdi meg az egykori strandot elkerülő föld alatti útját

Mielőtt a patak elérné a domboldalban a Budapestet Kerepessel összekötő utat, a lejtés irányában délnyugatra, a Szilas-patak felé kanyarodik, és eleinte a falusi tó medrét[24] töltötte meg.

Cinkota(i)-tó, Cinkotai Strandfürdő

(Cinkotai-tó néven az 1950-es évekig említették, az 1980-as évek után azonban gyakran a Naplás-tavat illették így.)

A 19. században a Cinkotai Strandfürdő eredeti funkcióját tekintve lóúsztató volt, illetve, a mellette fekvő libalegelő terület után libás tónak is nevezték,[13][38][40] míg telente jégtermelésre hasznosították.[24]

A Cinkotai Strandfürdő 1928 júliusában nyitotta meg kapuit. Az új strand 5000 négyszögméteres vízmedencéjében vízipóló és szabályos 100 méteres úszópálya is helyet kapott, míg a homokos partot a kor legmodernebb tornaeszközeivel tették alkalmassá a sportemberek részére is.[12]

A strandfürdőt kezdetben – ahogy a korábbi tavat is a 19. század óta[24] – a patak forrása táplálta,[41] ami kavicsszűrőn keresztül ömlött a medencébe. Az elhasznált fürdővíz illetve a túlfolyó víz újra a patak medrébe, onnan pedig a Szilas-patakba folyt (ami a Dunába torkollik).[42] 1931 májusában a medence tisztításakor két bővizű forrást fedeztek fel annak nyugati oldalán.[43] A későbbiekben a rétegvizet hasznosítva két fúrt kút szolgáltatta a fürdő vizét. (A rétegvizeket feltáró artézi kutak átlagos mélysége 100 m körüli.[44])[45]

Az államosítást követően a Fővárosi Gyógyfürdők és Gyógyforrások Községi Vállalata (később Fővárosi Fürdőigazgatóság) kezelésébe került.[46] A cinkotai strand medencéjének parti részeit kaviccsal és fövennyel fedték be.[47] A tókiképzésű strandfürdő vizét csak a fürdőidény befejezése után engedték le.[48] Az 1950-es évek közepén a medencébe áramló csekély mértékű utánpótlási víz befolyása az egyik rövidebb oldal közepén történt, a kifolyás a sekély, szemben lévő oldal közepén. A közfürdők medencevizének szennyeződési folyamatára vonatkozó vizsgálati eredmények azt mutatták ki, hogy a főáramlási vonalba eső, középen vett minta kevésbé volt szennyezett, míg a stagnáló vizű sarkok közelében a szennyezésre mutató alkatrészek magasabbak voltak.[49] Mivel a strand vize a nyári nagy forgalom idején erősen iszapos volt, ezért a tó fenekének egy részét a Budapesti Városi Tanács 1955-re burkolattal látta el.[50]

Az 1950-es évek végén megépült Cinkotán a Lapát utca környékén egy kislakásos lakótelep, ami szennyvizének befogadására átmeneti időre tisztítótelepet létesítettek. A tisztított szennyvíz befogadója a Szabadföld út alatt levő közúti áteresz, majd nyílt felszíni árok, vasúti áteresz és zárt csatornaszakaszok útján a pataknak a cinkotai strandfürdő medencéjét megkerülő zárt szelvénye volt. A telep üzemeltetését a Házkezelési Igazgatóságtól 1959-ben a Fővárosi Csatornázási Művek vette át. A csepegtetőtestes biológiai berendezést napi 52 m3 szennyvízre méretezték, az 1970-es években terhelése 70 m3/nap volt. Ekkor már a járműjavító biológiailag tisztított szennyvizét is a patak fogadta be. Egy 1965-ös vízgazdálkodási keretterv szerint a patak vezette le Cinkota belső területeiről a csapadékvizet is.[8][51]

A korábbi Cinkota strand 2020 telén

A rendszerváltás után 1992-ben az addig állami fenntartó önkormányzati működtetésű lett, Fővárosi Önkormányzat Fővárosi Fürdőigazgatóság néven.[46] Ekkor Budapest legnagyobb összes víz felületű strandjai között — sorrendben a Palatínus, és a Dagály után — a harmadik volt, ugyanakkor az összes fürdőhelyek között a legalacsonyabb zsúfoltsággal (ez az egy négyzetméterére jutó éves vendégszám, ami a cinkotai esetében 9 fő négyzetméterenként volt) működött.[52] A Fővárosi Fürdőigazgatóság anyagi nehézségeire hivatkozva már 1989-ben szakaszosan több strandját be kívánta zárni, közöttük is elsőként a cinkotait.[53] De előbb bérbe adták – külön a strandot és külön a helyiségeit. Azonban csak 1990-ben 3 millió forint veszteséget termelt,[54] így egy évre bezárták, felújították (újrafestették a kabinsort, padokat, rendbe hozták, kitisztították a medencét és a pázsitot), majd 1992-ben ismét kiadták,[55] és 1993-ban új szerződést kötöttek[56] – 1996-tól bérlője néhány évig a strandszezonon túl, ősztől tavaszig horgásztóként is próbálta hasznosítani. 1999-ben azonban végleg bezárta kapuit, miután az üzemeltető fővárosi cég értékesítette a külvárosi strandjait, fürdőit – mivel nem érte volna meg a közegészségügyi előírásoknak és az európai uniós elvárásoknak megfelelő korszerű vízforgatóval felszerelni azokat kicsi látogatottságuk, és aránytalanul magas fenntartásuk miatt.[57][58] A 2000-es években még autókat tároltak az egykori medencében, majd pusztulásnak indult.[59] A terület ezután többször tulajdonost cserélt. A 2000-es évek elején felmerült, hogy az önkormányzat elcseréli uszodaépítési célzattal, de erre nem került sor.[60][61] A volt Cinkotai Strandfürdő területének újrahasznosításával kapcsolatban több építészmérnöki diplomamunka is készült.[62][63][64]

A mederből kialakított mesterséges, 30x60 méteres, hideg vízű (az ilyen vízű fürdők ritkán melegednek 20 °C fölé) medence ezerötszáz köbméter űrtartalmú volt.[57][58] Teljes területe (22 012 m2) a kerületi építési szabályzat szerint K-Rek/XVI (nagy kiterjedésű rekreációs és szabadidős terület) besorolású.[65][66][67]

Háttérben Cinkota HÉV-állomás

A Cinkotai Strandfürdőtől lejjebb, a Palotai (később Iglói, majd Ostoros[36]) út után még a 19. században egy vályogvetésre alkalmas homokbánya volt, mely előtt a víz elszivárgott, az összegyűlő vizeket ezért egy keskeny árkon át a vasúti pályaházat követő első vasúti hídtól északnyugatnak egy közepes nagyságú medencébe gyűjtötték össze, később pedig az országút (Szabadföldi út) és e területek között vezették el.[13][24][38][40] 1975-ben ezt a szakaszát áthelyezték, betonmederbe terelték és lefedték, hogy helyet kapjon a HÉV új épülete.[14] A cinkotai HÉV-kocsiszín alatt a patak újra a felszínre bukkan és a Szilas-patakba torkollik.

Élővilága

[szerkesztés]
A patak felső szakasza 2020 márciusában

2017 óta[68] (2020-ig) a patak partja minden évben helyszíne az Agrárminisztérium BISEL – Gumicsizmás természetvédelem programja keretében megrendezett országos BISEL-versenynek.[69][70] A vízben jelentős mennyiségű bolharák, kérészlárva, különböző csigák és tegzesek élnek, mely fajok bioindikátorok, általuk könnyen meghatározható a víz minősége.[71]

A Caprera-patak egyike Budapest legtisztább vízű vízfolyásainak. Teljes szakaszán megfigyelhetők indikátorfajok, melyek csak a tisztább vízfolyásokban fordulnak elő. A patak nyitott medrét végig gazdag fás- és lágyszárú vegetáció kíséri, amely búvó, fészkelő és táplálkozó helyet biztosít az állatok számára. Több védett állatfaj is él itt – rovarok (kis szarvasbogár, fecskefarkú lepke), hüllők (gyíkfajok), kétéltűek (több békafaj), emlősök (denevérfajok, keleti sün). Gyakoriak környezetében az énekesmadarak (verébalakúak, csuszka, vörösbegy, széncinege, kékcinege, fakopáncsok, zöldike).[72][73]

A patakban és meder közelében megfigyelt állatok listája (latin név, magyar név, helye ideje)

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ Az ammónium geológiai eredetű vízminőségi jellemző. Az ivóvízben való jelenléte közvetlen egészségi károsodást nem okoz. Koncentrációját minimális értéken célszerű tartani a vízelosztás során bekövetkező másodlagos vízminőségromlás csökkentése érdekében.[19]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b a Puszta-Szt.-Mihályon alakult s 350 házhelylyel biró családi házépitő-egylelnél hirdetés, Budapest, Uj-Budapest 20. évfolyam 8. szám, 1896. február 23. (online: adtplus.arcanum.hu)
  2. ↑ a b Házépítő egyesület által nyerészkedés célzata nélkül beszerzett igen olcsó háztelkek eladók hirdetés, Budapesti Hírlap 20. évfolyam 119-148. szám, 1900. május (online: adtplus.arcanum.hu)
  3. ↑ a b c Úszóverseny, Budapesti Hírlap 25. évfolyam 231. szám, 1905. augusztus 22. (online: adtplus.arcanum.hu)
  4. ↑ a b Úszóverseny Capréra-fürdőn Budapesti Hírlap 26. évfolyam 196. szám, 1906. július 19. (online: adtplus.arcanum.hu)
  5. ↑ Quint József (rovatvezető): Példa a beszéd- és értelemgyakorlatok III. osztályos tanmenetére Elméleti fejtegetések és gyakorlati tanítások. A tanterv végrehajtása, Néptanítók lapja 58. évfolyam 37-38. szám - 1925. október 1. (online: adtplus.arcanum.hu)
  6. ↑ a b A XVI. kor. Tanács Végrehajtó Bizottsága javasolja, hogy az eddig el nem nevezett utcák közül, Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1), library.hungaricana.hu - 1974. június 26.
  7. ↑ a b Caprera utca, Utcaelnevezési javaslatok Budapest XIII., XVI., XVII., XVIII., XX. kerületében; Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1), library.hungaricana.hu - 1983. október 12.
  8. ↑ a b Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet, IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme; Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., library.hungaricana.hu - 1965.
  9. ↑ a b Jelentés Budapest XVI. kerület környezetállapotáról 2011.. [2014. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 14.)
  10. ↑ Zajban rosszabb a levegő is, Jelentés a XVI. kerület környezeti állapotáról, greenfo.hu - 2002. október 24.
  11. ↑ R.T.: Környezetvédő gyalogló ÉLETképek III. évfolyam 7. szám[halott link], xvmedia.hu – 2013. április 8.
  12. ↑ a b A cinkotai strandfürdőnél, Pesti Hírlap 50. évfolyam 167. szám - 1928. július 25. (online: adtplus.arcanum.hu)
  13. ↑ a b c Uj város épül—három község határában, Rákos Vidéke 28. évfolyam 27. szám, library.hungaricana.hu - 1928. július 1.
  14. ↑ a b Új mederbe vezetik a Caprerá-patakot, Esti Hírlap 20. évfolyam 260. szám - 1975. november 5. (online: adtplus.arcanum.hu)
  15. ↑ Két átkelő híd rövid története Esti Budapest 1. évfolyam 57. szám - 1952. június 10. (online: adtplus.arcanum.hu)
  16. ↑ A karfa és a bürokrácia, Esti Budapest 1. évfolyam 101. szám - 1952. július 31. (online: adtplus.arcanum.hu)
  17. ↑ A képviselő-testület március 22-én megtartott ülése - Felújítás, fejlesztés, Csömöri Hírmondó 15. évfolyam 4. szám - 2007. ápr. 1 (online: adtplus.arcanum.hu)
  18. ↑ Budapest, Cinkotai szabadidőpark, korzostudio.hu (hozzáférés: 2020. dec. 10.)
  19. ↑ Vízminőségi adatok - Ivóvíz, bacsviz.hu - 2019. jan.
  20. ↑ Budapest XVI. kerület 2019. évi környezetállapot jelentés, bp16.hu - 2020. március 27.
  21. ↑ Budapest XVI. kerület 2017. évi környezetállapot jelentés, bp16.hu - 2018.
  22. ↑ 3.11.3 Vízrendezés, védőovezetek, források, barlangok (775. öe.) MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.), library.hungaricana.hu - 1988. feb. 8.
  23. ↑ (w. b.): Túl sokba kerülne vízforgatót felszerelni - Halastó lesz a cinkotai fürdő, Magyar Nemzet 62. évfolyam, 101. szám - 1999. május 3. (online: adtplus.arcanum.hu/hu/)
  24. ↑ a b c d e f g h Schmidt Sándor Czinkota geologiai viszonyairól239-342, Földtani közlöny 23. köt. 11-12. füz. - 1893. november-december
  25. ↑ Pécsi Márton, Marosi Sándor, Szilárd Jenő: Budapest természeti képe - Budapest földrajza 1.; Ötödik fejezet. Budapest és környékének vízrajza - 1958.
  26. ↑ Vasuti és Közlekedési Közlöny, 31. évf. - 1900. (online: adtplus.arcanum.hu)
  27. ↑ Turistautak.hu
  28. ↑ Források, bfnp.hu (hozzáférés: 2020. december 7.)
  29. ↑ Uj sportegyesület Czinkotán, Rákos Vidéke 8. évfolyam 32. szám, library.hungaricana.hu - 1908. augusztus 9.
  30. ↑ A grófnő vasúti balesete, Pesti Hírlap 35. évfolyam 135. szám - 1913. június 8. (online: adtplus.arcanum.hu)
  31. ↑ Életmentő grófnő, Pesti Hírlap 42. évfolyam 153. szám, 1920. június 27.
  32. ↑ Életmentő grófnő, Nemzeti Ujság 3. évfolyam 27. szám, 1921. február 4.
  33. ↑ Magas elismerés tudtul adása, Belügyi Közlöny XXVI. évf. 7. szám - 1921. febr. 18.
  34. ↑ Lakás az egész nyári szezonra: 2 millió korona (57. oldal), Színházi Élet XIV. évfolyam 29. szám, - 1924. július 20-26.
  35. ↑ Sashalom, Mátyásföld, Cinkota. G I h 1444, Kókai Lajos. Ny.: M. kir. Honv. Térk. Int. Budapest, maps.hungaricana.hu - 1940.
  36. ↑ a b Budapesti útmutató, 1956.
  37. ↑ Cs. Kiss Éva: Költhetnek a parti fecskék a Csobaj-bányánál, greenfo.hu - 2002. június 12.
  38. ↑ a b c Lőrenthey Imre: Újabb adatok Budapest környéke harmadidőszaki üledékének, Mathematikai és Természettudományi Értesítő 29. kötet - 1911. (online: adtplus.arcanum.hu)
  39. ↑ a b c Dr. Doming Henrik: A gyurgyalag költése Csömörön és Nagy-Budapest területén, Aquila a Madártani Intézet évkönyve 59-62. évfolyam (1952-1955) - 1955. (online: adtplus.arcanum.hu)
  40. ↑ a b Pestmegyei Czinkota helység 1858 évben (jelzet: TK 1294), maps.hungaricana.hu
  41. ↑ Trásy Krisztina: A Cinkotai Strandkert újjáélesztése, Diplomamunka. [2014. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 14.)
  42. ↑ Budapesti séták
  43. ↑ Lantos Antal: Cinkota története III. 1920-tól 1950-ig (A Pejacsevicj-telep elválási kérelme), Kertvárosi helytörténeti füzetek 29. - 2013.
  44. ↑ Bazsika Emőke: Az M31 autópálya vízelvezetése és vízrendezési feladatok Nagytarcsa térségében, Hidrológiai Közlöny 86. évfolyam 3. szám, library.hungaricana.hu - 2006.
  45. ↑ Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1), library.hungaricana.hu - 1989. augusztus 28.
  46. ↑ a b Cégtörténet - Budapest Gyógyfürdői És Hévizei Zrt., budapestgyogyfurdoi.hu (hozzáférés: 2020. dec. 7.)
  47. ↑ Kis Ujság 5. évfolyam 90. szám - 1951. április 19.
  48. ↑ Dr. Bolberitz Károly, Török Piroska: Fürdővizeink kémiai és bakteriológiai ellenőrzésének kérdése, Hidrológiai Közlöny 33. évfolyam 5-6. szám, library.hungaricana.hu - 1953.
  49. ↑ Dr. Bolberitz Károly: A fürdővizek szennyezettségének mértéke és a medencék vízellátása, Hidrológiai Közlöny 34. évfolyam 3-4. szám, library.hungaricana.hu - 1954.
  50. ↑ Mintegy kétmillió forintot fordított a strandfürdők nyári felkészülésére a Budapesti Városi Tanács, Esti Budapest 3. évfolyam 105. szám - 1954. május 5.
  51. ↑ Garami Tibor, Gőbel József, Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára; XI. A vízgazdálkodás és a Fővárosi Csatornázási Művek, Mezőgazdasági Kiadó, library.hungaricana.hu - 1972.
  52. ↑ Dr. Tózsa István: Budapest fürdői, Élet és Tudomány 50. évfolyam 30. szám - 1995. július 28. (adtplus.arcanum.hu)
  53. ↑ Nem zárnak be a strandok, rendszervaltas.mti.hu - 1989. június 12.
  54. ↑ Helyi Hírek 3. évfolyam, 6. szám helyihirek.hu - 1991. június 15.
  55. ↑ T. J. I.: Nyitva a cinkotai strand, Független folyóirat 4. évfolyam 6. szám - 1992. június 22. (adoc.pub)
  56. ↑ Kinyita strand! (6. old.), Helyi Hírek 5. évf. 5. szám, helyihirek.hu - 1993. május 24.
  57. ↑ a b B. T.: Horgásztó lesz a cinkotai strand? - Gyenge szezont zárt a Fővárosi Fürdőigazgatóság, Népszabadság - Budapest melléklet, 1996. szeptember 6. (online: adtplus.arcanum.hu)
  58. ↑ a b (w. b.): Túl sokba kerülne vízforgatót felszerelni - Halastó lesz a cinkotai fürdő, Magyar Nemzet 62. évfolyam 101. szám, 1999. május 3. (adtplus.arcanum.hu)
  59. ↑ Orosz Ildikó: Szép enyészet, magyarnarancs.hu - 2017. november 12.
  60. ↑ Jegyzőkönyv a 2002. február 19-én a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal (Bp. XVI. ker. Havashalom u. 43. szám fszt. 18.) hivatalos helyiségében megtartott 4. számú képviselő-testületi üléséről, bp16.hu - 2002. február 19.
  61. ↑ Ismét megszólalt a nép hangja, XVI. kerületi újság XXII. évfolyam 12. szám, bp16.hu - június 20.
  62. ↑ A Cinkotai Strandkert újjáélesztése - Trásy Krisztina diplomamunkája (Budapesti Corvinus Egyetem - Tájépítészeti Kar), epiteszforum.hu - 2013. április 19.
  63. ↑ Hutter Franciska: Cinkotai Strandfürdő - CserkészPark, Szent István Egyetem - Ybl Miklós Építéstudományi Kar 2017.
  64. ↑ Vizsgamunkák: Király Viktória Mónika Építőművészet BA - A Cinkota utcai strandfürdő újratervezése, uni-sopron.hu - 2020.
  65. ↑ Budapest területfejlesztési koncepciója helyzetelemzés, budapest.hu - 2011.
  66. ↑ Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2018. (VII. 6.) önkormányzati rendelete a kerületi építési szabályzatról 24. / 28. §[halott link], net.jogtar.hu
  67. ↑ Cinkotai strand XVI_04 "klasszikus" barnamezős terület (Hrsz.: 115859), Pest külső - kötet-3 barnamezős és belvárosi használaton kívüli területek Budapesten, budapest.hu - 2018. december
  68. ↑ Bisel vizsgálat a Caprera pataknál[halott link], sastanoda.hu - 2017.
  69. ↑ Gellér Zita: Bemutatjuk a 2020. évi verseny nyerteseit - Kaprera Újratöltve 2.0, bisel.hu - 2020. október 20.
  70. ↑ Verseny, bisel.hu (hozzáférés: 2020. december 5.)
  71. ↑ Lőcsei Orsolya/Erdősi Bogi: BISEL-beszámoló Erdősi Bogi tollából Archiválva 2020. december 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, tbg.hu - 2020. április 30.
  72. ↑ Localinfo
  73. ↑ Geocaching. [2014. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 14.)
  74. ↑ a b c d e Szabó Zalán: Pataktollas[halott link], Caprera-tér, sastanoda.hu - 2017. szeptember-október
  75. ↑ a b Kertvárosi Nemzeti Park, helyihirek.hu - 2008. márc. 5.

További információk

[szerkesztés]
  • Dr. Beck Béla (szerk.), Horváth József, Meskó Csaba, Hegedűs Lajos, Dr. Rátz Endre: A fővárosi fürdők 75 éve (Cinkotai strand 244. old.), Pallas Lap- és Könyvkiadó, 1987.
  • Varga Ferenc: A XVI. kerületi sport története II. (Cinkota, Mátyásföld és Sashalom), Kertvárosi Helytörténeti Füzetek 20., 2010.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Caprera-patak&oldid=27637562”