Canberrai Mélyűr-kommunikációs Komplexum
Canberrai Mélyűr-kommunikációs Komplexum | |
Ország | Ausztrália |
Település | Ausztráliai fővárosi terület |
Építés éve | 1965 |
Típus |
|
Elhelyezkedése | |
d. sz. 35° 24′ 05″, k. h. 148° 58′ 54″35.401389°S 148.981667°EKoordináták: d. sz. 35° 24′ 05″, k. h. 148° 58′ 54″35.401389°S 148.981667°E | |
Canberrai Mélyűr-kommunikációs Komplexum weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Canberrai Mélyűr-kommunikációs Komplexum témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Canberrai Mélyűr-kommunikációs Komplexum (Canberra Deep Space Communication Complex - CDSCC) egy műholdas kommunikációs állomás. A NASA JPL Deep Space Networkjének része. Tidbinbillában Ausztrál főváros területén található. Az 1965-ben megnyílt komplexumot az Apollo Lunar modul nyomon követésére használták, a kaliforniai Goldstone-ban és a spanyol madridi két testvérállomásával együtt. Ma már a NASA űrhajóinak nyomon követésére és kommunikációjára használják, különös tekintettel a bolygóközi küldetésekre. Ausztráliában a Nemzeti Tudományos és Ipari Kutatási Szervezet (CSIRO) irányítja.
Elhelyezkedés
[szerkesztés]A komplexum a Paddys folyó (a Cotter folyó mellékfolyója) völgyében található, körülbelül 20 km-re Canberrától az ausztrál főváros területén. A komplexum a Mélyűr Űrhálózat része, amelyet a NASA sugárhajtási laboratóriuma (JPL) üzemeltet. Általában Tidbinbilla Mélyűrkövető Állomásnak nevezik, és hivatalosan 1965. március 19-én nyitotta meg Sir Robert Menzies ausztrál miniszterelnök.
Az állomást Canberrától a Murrumbidgee folyó választja el, és ami még fontosabb, a Coolamon-gerinc, az Urambi-dombság és a Bullen-hegylánc, amelyek segítenek megvédeni az antennákat a város rádiófrekvenciás (RF) zajától. A közelben található a Tidbinbilla Természetvédelmi Terület.
Menedzsment
[szerkesztés]A CSIRO irányítja a NASA ausztráliai tevékenységeinek nagy részét.
2010 februárjában a CSIRO átvette a helyszín közvetlen irányítását a CASS (CSIRO Csillagászat és Űrtudomány) létrehozásával. A CDSCC-t korábban külső alvállalkozói szervezetek, például a Raytheon Australia irányította 2003–2010 között; a BAE Systems (korábban British Aerospace Australia) 1990–2003 között; az AWA Electronic Services 1990-ig.
Az 1960-as évek közepén a NASA három nyomkövető állomást épített az ausztrál főváros területén.
- A Tidbinbilla Tracking Station (ma CDSCC néven ismert) 1965-ben nyílt meg, és Ausztráliában az egyetlen NASA nyomkövető állomás, amely még mindig működik. Az Apollo-program során a Tidbinbillát használták az Apollo Lunar modul nyomon követésére.
- Az Orroral Valley Tracking Station (d. sz. 35° 37′ 43″, k. h. 148° 57′ 21″35.628611°S 148.955778°E) 1965 májusában nyílt meg a Nemzeti Park mai részén. Szerepe a műholdas támogatás volt, bár 1975-ben az Apollo-Szojuz tesztprojektet is támogatta. 1985-ben bezárták.
- Honeysuckle Creek Tracking Station (d. sz. 35° 35′ 01″, k. h. 148° 58′ 36″35.583611°S 148.976667°E) 1967-ben nyílt meg. Elsősorban az volt a feladata, hogy támogassa az Apolló Hold küldetéseket; főleg kommunikáció zajlott az Apollo vezérlőkabinjával. Az Apollo-projekt törlését követően az állomás támogatta a Skylabot, egészen 1979-es újbóli belépéséig, amikor az állomás csatlakozott a Deep Space Networkhöz a Viking- és a Voyager-projektek támogatására. 1981-ben bezárták az állomást, és annak 26 m-es antennáját a CDSCC-be költöztették, onnantól Deep Space Station 46 néven ismert. Az antenna eltávolítása után a létesítmény többi részét szétszerelték és ledöntötték. Alapja, bekötőútja és parkolója csak a létesítményből maradt.
Antennák
[szerkesztés]2016 végén az állomás öt nagy antennát használt: DSS-34, DSS-35, DSS-36, DSS-43 és DSS-45. A canberrai állomás egyes zsúfolt időszakokban használja még az Új-Dél-Wales központjában lévő Parkes-rádióteleszkópot is, az űrhajóktól érkező adatok fogadására. 2010 óta folyamatosan zajlik az építkezés egy további 34 méteres sugár hullámvezető antenna felállításával. A DSS-35 építése 2010 júliusában kezdődött.[1] Az állomás kollimációs tornya körülbelül 3 km-re északnyugatra, a Fekete-dombon fekszik.
Fénykép | Jelölés | Állapot | Fő átmérő | Megjegyzések |
---|---|---|---|---|
DSS-33 | Leszerelt | 11 m | Egy kis A/E antenna, amelynek DSN-felhasználása 2002-ben szűnt meg, és 2009-ben Norvégiába költözött, hogy ott légköri kutatásokra használják.[2] | |
DSS-34 | Aktív | 34 m | Sugár-hullámvezető antenna. Rádiófrekvenciás tükrök rendszerét használja a vevő és a továbbító hardver föld alatti elhelyezésére, tehát nem a tányér tetején kerültek elhelyezésre azok. 1997-ben épült. | |
DSS-35 | Aktív | 34 m | 2014 végétől működik, és 2015 márciusában hivatalosan is megnyílt. | |
DSS-36 | Aktív | 34 m | A tányért 2015 augusztusában telepítették. 2016 végétől működik, hivatalosan 2016. november 3-án nyitották meg.[3] | |
DSS-42 | Leszerelt | 34 m | 2000-ben leszerelték és nem sokkal később szétszerelték. Ez egy "óraszög-deklináció" antenna volt, és ez volt az eredeti antenna a komplexumnál. | |
DSS-43 | Aktív | 70 m | Eredetileg 64 méteresnek építették 1973-ban a tányért, majd 1987-ben kibővítették. Ez a legnagyobb forgatható parabolikus antenna a déli féltekén. Az antenna súlya meghaladja a 3000 tonnát, és kb. 0,17 mm vastag olajfólián forog. A reflektor felülete 1272 alumínium panelből áll, teljes felülete 4180 négyzetméter. | |
DSS-45 | Leszerelt | 34 m | 1986-ban épült. 2016 novemberében, nem sokkal azután, hogy a DSS-36 teljesen működőképessé vált, leszerelték. | |
DSS-44 DSS-46 |
Leszerelt | 26 m | Eredetileg 1967-ben építették az emberes űrutazási hálózat (Manned Spaceflight Network - MSFN) számára a Canberra melletti Honeysuckle Creeknél. Az Apollo-program három fő földi állomásának egyike volt. Az állomás és a 26 méteres tükre HSK-jelölést kapott, amíg az MSFN-ben vett részt. 1974-ben az Apollo-program befejezése után az állomást áthelyezték a JPL Deep Space Network (DSN) hálózatába, és a DSS-44 elnevezést kapta. 1984-ben a Lonc-komplexet felszámolták, az antennát szétszerelték, és DSS-46-ként állították össze a CDSCC (Tidbinbilla) komplexumban, 20 kilométerrel távolabb.
A HSK/DSN 44 állomásról további információk és anekdoták a https://www.honeysucklecreek.net/index.html oldalon találhatók. A DSS-46-ot 2009 végén leszerelték a szolgálatból. 2010 májusában az Amerikai Repüléstechnikai és Űrhajózási Intézet az antennát történelmi repülőtérnek nyilvánította, és az antenna továbbra is a helyén maradt.[4] | |
DSS-49 | Aktív | 64 m | Parkes-rádióteleszkóp. Támogatás nyújtása céljából képes becsatlakozni, azonban nem képes továbbítani (ez csak vevő). |
Finanszírozás
[szerkesztés]A CDSCC évi költségvetése körülbelül 20 millió ausztrál dollár (4600 millió Ft), amit a NASA finanszíroz.[5][6]
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Antenna Construction - page 8. NASA. [2010. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 18.)
- ↑ Antennas. Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation. (Hozzáférés: 2015. augusztus 20.)
- ↑ „Deep Space Station 36: Huge NASA dish lifted into place outside Canberra after delays”, Australian Broadcasting Corporation, 2015. augusztus 20. (Hozzáférés: 2015. augusztus 20.)
- ↑ AustraliaHistoricalSite. American Institute of Aeronautics and Astronautics. [2010. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 18.)
- ↑ Over fifty years of space collaboration between Australia and the United States. Department of Industry, Australian Government, 2015. február 26. [2020. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 24.)
- ↑ Frequently Asked Questions. Canberra Deep Space Communication Complex. (Hozzáférés: 2015. július 24.)
További információk
[szerkesztés]- Partnerek az űrben: CSIRO és NASA - videó
- A CDSCC hivatalos weboldala
- Hivatalos CSIRO-oldalak
- Tidbinbilla Tracking Station tribute site
- Honeysuckle Creek tribute site
- A NASA GRO távoli terminálrendszere telepítve van a Canberra Mélyűr-kommunikációs Komplexumába
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Canberra Deep Space Communication Complex című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.