Kalcium-nitrát
Kalcium-nitrát | |
A kalcium-nitrátban található ionok | |
Más nevek | mészsalétrom |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 10124-37-5 (tetrahidrát: 13477-34-4) |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | Ca(NO3)2 |
Moláris tömeg | 164,00 g/mol |
Megjelenés | színtelen, szilárd |
Sűrűség | 2,466 g/cm³ (vízmentes), 1,82 g/cm³ (tetrahidrát)[1] |
Olvadáspont | 45 °C (tetrahidrát)[1] |
Forráspont | Bomlik[1] |
Oldhatóság (vízben) | 1470 g/l (0 °C) 2710 g/l (40 °C)[1] |
Kristályszerkezet | |
Kristályszerkezet | köbös (vízmentes) |
Veszélyek | |
EU osztályozás | Oxidáló (O)[1] |
R mondatok | R8[1] |
S mondatok | nincs S-mondat[1] |
LD50 | 302 mg/kg (vízmentes, patkány, szájon át) 3900 mg/kg (tetrahidrát, patkány, szájon át)[1] |
Rokon vegyületek | |
Azonos kation | Kalcium-szulfát Kalcium-klorid |
Azonos anion | Magnézium-nitrát Stroncium-nitrát Bárium-nitrát |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A kalcium-nitrát egy szervetlen vegyület, a kalcium salétromsavas sója. Fehér színű, levegőn állva szétfolyik. Jól oldódik vízben és alkoholban. 100 g vízben 20 °C-on 139 g oldódik fel. Vizes oldatából tetrahidrátja (Ca(NO3)2 · 4 H2O) kristályosítható ki. Műtrágyaként használják.
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés]Hevítés hatására a tetrahidrát elveszíti a kristályvizét. Még magasabb hőmérsékletre hevítve bomlik. A bomlás termékei az oxigén, a nitrogén-oxid és a kalcium-oxid.
Előfordulása
[szerkesztés]A természetben kalcium-nitrát keletkezik szerves anyagok lebomlásakor (rothadásakor) meszes talajokban. A szerves anyag bomlásakor ammónia keletkezik, amit a nitrifikáló baktériumok salétromsavvá oxidálnak. Ez reakcióba lép a talajban található kalcium-karbonáttal, és így kalcium-nitrát képződik.
Előállítása
[szerkesztés]Iparilag kalcium-karbonátból állítják elő salétromsavban való oldással. Az ekkor keletkező oldatot bepárolják, a kalcium-nitrátot kikristályosítják.
Felhasználása
[szerkesztés]A kalcium-nitrátot műtrágyaként használják. Különösen szikes talajokon használható jól.
Források
[szerkesztés]Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret