Ugrás a tartalomhoz

Cîțu-kormány

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cîțu-kormány
Adatok
Megalakulása2020. december 23.
Feloszlása2021. október 5.
Időtartam9 hónap
ÁllamRománia
Államformafélprezidenciális köztársaság
KormányfőFlorin Cîțu (miniszterelnökként)
ÁllamfőKlaus Johannis (köztársasági elnökként)
PártokPNL, USR, PLUS, RMDSZ
Előző kormány
Következő kormány
második Orban-kormány
Ciucă-kormány

A Cîțu-kormány Románia kormánya, amely 2020. december 23. és 2021. október 5. között volt hivatalban, de – az ellenzéki Szociáldemokrata Párt által benyújtott bizalmatlansági indítvány megszavazását követően, összhangban a román alkotmánnyal[Megj 1] – ügyvivői minőségben, az új kormány megalakulásáig, november 25-ig[1][2] hivatalban maradt.[3]

Kormányösszetétel

[szerkesztés]

2020. december 23-tól:[4]

Név Hivatal kezdete Hivatal vége Párt Megjegyzés
Miniszterelnök
Florin Cîțu 2020. december 23. 2021. november 25. PNL
Miniszterelnök-helyettes
Dan Barna 2020. december 23. 2021. szeptember 7.[5] USR pártelnök, az USR–PLUS pártszövetség társelnöke
Kelemen Hunor 2020. december 23. 2021. november 25. RMDSZ pártelnök
Belügyminiszter
Lucian Bode 2020. december 23. 2021. november 25. PNL
Egészségügyi miniszter
Vlad Voiculescu 2020. december 23. 2021. április 14.[6] PLUS
Florin Cîțu 2021. április 14.[7] április 21.[8] PNL mint miniszterelnök, ideiglenesen
Ioana Mihăilă 2021. április 21.[8] szeptember 7.[5] PLUS
Cseke Attila 2021. szeptember 8.[9] 2021. november 25. RMDSZ mint közmunkaügyi, fejlesztési és közigazgatási miniszter, ideiglenesen
Energiaügyi miniszter
Virgil-Daniel Popescu 2020. december 23. 2021. november 25. PNL
Európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter
Cristian Ghinea 2020. december 23. 2021. szeptember 7.[5] USR
Florin Cîțu 2021. szeptember 8.[10] 2021. november 25. PNL mint miniszterelnök, ideiglenesen
Gazdasági, vállalkozásügyi és turisztikai miniszter
Claudiu Năsui 2020. december 23. 2021. szeptember 7.[5] USR
Virgil-Daniel Popescu 2021. szeptember 8.[11] 2021. november 25. PNL mint energiaügyi miniszter, ideiglenesen
Ifjúsági és sportminiszter
Novák Károly Eduárd 2020. december 23. 2021. november 25. RMDSZ
Igazságügy-miniszter
Stelian-Cristian Ion 2020. december 23. 2021. szeptember 2.[12] USR
Lucian Bode 2021. szeptember 2.[13] 2021. november 25. PNL mint belügyminiszter, ideiglenesen
Környezetvédelmi, vízügyi és erdőgazdálkodási miniszter
Tánczos Barna 2020. december 23. 2021. november 25. RMDSZ
Közlekedési és infrastrukturális miniszter
Cătălin Drulă 2020. december 23. 2021. szeptember 7.[5] USR
Dan Vîlceanu 2021. szeptember 8.[14] 2021. november 25. PNL mint pénzügyminiszter, ideiglenesen
Közmunkaügyi, fejlesztési és közigazgatási miniszter
Cseke Attila 2020. december 23. 2021. november 25. RMDSZ
Kutatási, innovációs és digitalizációs miniszter
Ciprian Teleman 2020. december 23. 2021. szeptember 7.[5] PLUS
Tánczos Barna 2021. szeptember 8.[15] 2021. november 25. RMDSZ mint környezetvédelmi, vízügyi és erdőgazdálkodási miniszter, ideiglenesen
Külügyminiszter
Bogdan Aurescu 2020. december 23. 2021. november 25. független
Mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter
Adrian Oros 2020. december 23. 2021. november 25. PNL
Munkaügyi és szociális miniszter
Raluca Turcan 2020. december 23. 2021. november 25. PNL
Művelődési miniszter
Bogdan Gheorghiu 2020. december 23. 2021. november 25. PNL
Nemzetvédelmi miniszter
Nicolae Ciucă 2020. december 23. 2021. november 25. PNL
Oktatási miniszter
Sorin Cîmpeanu 2020. december 23. 2021. november 25. PNL
Pénzügyminiszter
Alexandru Nazare 2020. december 23. 2021. július 8.[16] PNL
Florin Cîțu 2021. július 8.[17] augusztus 18.[18] PNL mint miniszterelnök, ideiglenesen
Dan Vîlceanu 2021. augusztus 18.[18] 2021. november 25. PNL

Története

[szerkesztés]

Megalakulása

[szerkesztés]

A december 6-ai parlamenti választást követően három jobbközép párt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség–Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (USR–PLUS) pártszövetség és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) koalíciós megállapodást kötött. Az előző kormányfő, Ludovic Orban – aki egyben a PNL elnöke is – azt követően mondott le, hogy a szavazatok 25%-át szerezték meg, miközben a szociáldemokraták (PSD) 30%-ot, azonban nem találtak koalíciós partnert.[19] Klaus Johannis államelnök december 22-én[20] a korábbi pénzügyminisztert, a liberális párti Florin Cîțut kérte fel kormányalakításra.[21] Miután a kétkamarás román parlament bizalmat szavazott Cîțu koalíciós kormányának és az általa előterjesztett kormányprogramjának (december 23.),[22] az államelnök jelenlétében – aki közvetlenül a ceremónia előtt aláírta a kinevezésekről szóló rendeletet – a kabinet letette a hivatali esküt.[23]

A koalíciós tárgyalásoknak megfelelően a PNL-nek 9, az USR-PLUS-nak 6, míg az RMDSZ-nek 3 minisztere lett a 18 tagú új kormányban. Az RMDSZ kapta a közmunkaügyi, fejlesztési és közigazgatási, a környezetvédelmi, vízügyi és erdőgazdálkodási, illetve az ifjúsági és sportminisztérium irányítását.[24]

A kormány összetételének változása

[szerkesztés]

Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter alatt a bársonyszék már 2021 áprilisában elkezdett inogni. A kormány megalakulásától kezdődően szinte folyamatos konfliktusba kerül a PNL valamelyik tárcavezetőjével, úgymint az oktatásért felelős Sorin Cîmpeanuval, az iskolákat érintő járványvédelmi intézkedések kapcsán, Lucian Bode belügyminiszterrel, miután – az átláthatóság jegyében – az egészségügyi minisztérium honlapján közzétették a koronavírus-tesztelés és az oltási kampány – laboratóriumokra, illetve oltóközpontra lebontott – részletes adatait. A bukaresti Foișor klinika botrányos kiürítését[Megj 2] követően már leváltása is szóba került,[26] melyre április 14-én – Andreea Moldovan egészségügyi államtitkárral együtt – sor is került.[27] Helyét, ideiglenes jelleggel Florin Cîțu kormányfő vette át,[7] aki április 21-én vissza is adta azt a tárca újonnan kinevezett vezetőjének, az USR–PLUS pártszövetség által delegált Ioana Mihăilănak.[28] Az egészségügyi miniszter egyoldalú leváltásakor kibontakozó koalíciós válság megoldásaként a kormánypártok megállapodtak arról, hogy a miniszterelnök ezentúl csakis a koalícióval egyeztetve alakíthatja át kormányát.

A megállapodás ellenére a miniszterelnök július 8-án Alexandru Nazare pénzügyminiszter felmentését kérte az államfőtől, kifogásolva a miniszter kommunikáció-képtelenségét, továbbá hogy a legtöbb késést a kormányprogram végrehajtásában a pénzügyi tárcánál tapasztalta, de elégedetlenségének adott hangot az adócsalás visszaszorítása és az ország rendelkezésére álló európai alapok felhasználási ritmusát illetően is. A tárcát ideiglenesen Cîțu vette át,[29] míg az államelnök augusztus 18-án ki nem nevezte az új minisztert, Dan Vîlceanút.[18]

Cîțu szeptember 1-jén felfüggesztette tisztségéből Stelian-Cristian Ion igazságügy-minisztert, arra hivatkozva, hogy ellenezte a koalíciós kormányzatnak az országot érintő modernizációs projektjeit, és nem vitte végbe saját vállalásait, úgymint a különleges ügyészség felszámolása. Az államfő másnap aláírta a miniszter visszahívásáról szóló rendeletet, mire az az USR-PLUS bizalmatlansági indítványt kezdeményezett Cîțu és kormánya ellen,[30] ez azonban elakadt az alkotmánybíróságon.[31] A leváltott miniszter helyét ideiglenesen a belügyminiszter, Lucian Bode vette át.[30]

Szeptember 7-én Dan Barna, az USR–PLUS társelnöke bejelentette, hogy a pártszövetség miniszterei lemondtak,[5] demonstrálva tiltakozásukat a miniszterelnök korábban hozott döntéseivel[Megj 3] és további kormányzásával szemben.[32] Az államfő másnap rendeletet tett közzé, melyben tudomásul vette a lemondásokat, s egyben megüresedettnek nyilvánította a miniszteri székeket.[33] Cătălin Drulătól a közlekedési minisztériumot Dan Vîlceanu pénzügyminiszter vette át,[14] míg Ciprian Telemantól a kutatási minisztériumot Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter,[15] Claudiu Năsuitól a gazdasági tárcát pedig Virgil-Daniel Popescu energiaügy miniszter kapta meg,[11] ugyanakkor Cristian Ghinea európai alapokért felelős miniszter feladatait a miniszterelnök vállalta.[10] Cseke Attila RMDSZ-es fejlesztési miniszter, aki korábban 2009 és 2011 között volt már egészségügyi miniszter,[32] Ioana Mihăilătól vette át ideiglenesen a tárca vezetését.[9]

Adrian Oros mezőgazdasági miniszter szeptember 28-án bejelentette távozását az általa vezetett minisztérium éléről. A közösségi hálók egyikén közzétett üzenetében azt kifogásolta, hogy a „miniszterelnök számára a mezőgazdaság és az élelmiszeripar soha nem volt elsődleges szempont”, és hogy a minisztérium költségvetése sokkal alacsonyabb az előző évinél.[34] Később meggondolta magát (október 15.), és az újkormány kinevezéséig helyén maradt.[35]

Tevékenysége

[szerkesztés]

2021 januárjában mutatkozott meg az első feszültség a kormánypártok között, majd áprilisban a PNL-es Florin Cîțu kormányfő egyoldalúan leváltotta Vlad Voiculescu USR-PLUS-os egészségügyi minisztert a Covid-járvány kezelése és a bevezetendő lezárások feletti nézeteltérés következtében.[36] A koalíciós vitát a koalíciós szerződés pontosításával zárták le.

A kabinet bukása

[szerkesztés]

2021 szeptemberében a koalíciós feszültségből robbanás lett az Anghel Salignyről elnevezett fejlesztési program miatt, amely a kistelepülések infrastrukturális fejlesztését célozza meg 2021 és 2028 között 50 milliárd lej (3500 milliárd forint, 10 milliárd euró) értékben.[37][38] A programot elindító sürgősségi kormányrendelet elfogadására szeptember 1-jével két alkalommal is összehívták a kormányt, ám az USR–PLUS ellenszegülése miatt végül nem sikerült elfogadni a dokumentumot, majd bojkottálták a késő estére összehívott második kormányülést is, többek között arra hivatkozva, hogy a kormányrendeletet nem véleményezte az igazságügy-miniszter, aki indokként az hozta fel, hogy nem kapta meg a dokumentum eredeti példányát. Válaszul a kormányfő másnap leváltotta a minisztert, mire az USR-PLUS megvonta a bizalmát a miniszterelnöktől és bizalmatlansági indítványt nyújtott be ellene a parlamentben az ellenzéki Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szélsőjobboldali párt támogatásával.[39] Az USR-PLUS hat minisztere és Dan Barna miniszterelnök-helyettes szeptember 6-án lemondott, amit egyébként Klaus Johannis államfő elfogadott. A kormányfő válaszlépésként szeptember 9-én kirúgta a koalíciós partner 26 államtitkárát és államtitkár-helyettesét, valamint 14 prefektusát[Megj 4] és 28 alprefektusát.[40]

Még ugyanezen a napon, a parlament két házának együttes ülésén felolvasott bizalmatlansági indítvány ellen a kormány alkotmányossági kifogást emelt, így – az RMDSZ javaslatára – a törvényhozás elfogadta, hogy a voksolást halasszák el, amíg az Alkotmánybíróság ki nem mondja, hogy az indítvány megfelel-e a hatályos jogszabályoknak vagy sem.[40] A folyamat azonban elakadt az alkotmánybíróságon, így a parlament a legnagyobb ellenzéki párt,[31] a szociáldemokrata PSD – szeptember 28-án benyújtott saját – bizalmatlansági indítványáról szavazott október 5-én.[41] Ezt az indítványt 281 képviselő és szenátor szavazta meg, ezzel megbukott a kormány. Az új kabinet beiktatásáig a Cîțu-kormány ügyvivőként vezette az országot.[42]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ Románia Alkotmányáról szóló 429/2003. számú törvény III. Cím III. Fejezet 110. szakasz (2) bekezdése.
  2. ↑ Raed Arafat belügyi államtitkár 2021. április 9-én elrendelte a bukaresti Foișor ortopédiai kórház kiürítését és Covid-kórházzá alakítását. 12 beteget – a mentők igénybevételével – a főváros más kórházaiba helyeztek át, míg 68, műtéten már átesett, illetve 25, még műtétre váró beutaltat hazaküldtek, akiket a hozzátartozók autóval szállítottak el. Ugyanakkor az éjszaka folyamán, az egészségügyi intézmény előtt dulakodás bontakozott ki a csendőrök és a korlátozó intézkedések ellen tiltakozó csoport között, akik megpróbálták megakadályozni a kórházban fekvő betegek elköltöztetését. Az egészségügyi tárca magyarázata szerint azért esett a járványügyi hatóságok választása erre a – 200, oxigénhálózatra csatlakoztatott ággyal rendelkező – kórházra, mert annak 26 ágyas intenzív terápiás részlegén csak három beteg volt, s egy újabb sürgősségi klinika Covid-kórházzá alakítása a más beavatkozásokat igénylő betegek ellátását veszélyeztette volna.[25]
  3. ↑ Florin Cîțu miniszterelnök az USR–PLUS egészségügyi minisztere után Stelian Ion igazságügyi minisztert is leváltotta,[32] ami végül a koalíciós kormány felbomlását okozta.[5]
  4. ↑ A kormány megyei megbízottjait.[40]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Románia Parlamentjének 42/2021. számú képviselőházi-szenátusi együttes határozata a kormány iránti bizalom megadásáról. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 189. (XXXIII.) évf., 1122/25.XI.2021. sz., 2. p.
  2. ↑ Románia elnökének 1132/2021. számú rendelete Románia Kormányának kinevezéséről. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 189. (XXXIII.) évf., 1124/25.XI.2021. sz., 2. p.
  3. ↑ Megbukott a Florin Citu vezette román kormány, a parlament megszavazta a bizalmatlansági indítványt (magyar nyelven). hu.euronews.com, 2021. október 5. (Hozzáférés: 2021. október 13.)
  4. ↑ Románia elnökének 1137/2020. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 188. évf., 1285/23.XII.2020. sz., 2. p.
  5. ↑ a b c d e f g h Lemondtak az USR-PLUS miniszterei (magyar nyelven). transindex.ro, 2021. szeptember 7. (Hozzáférés: 2021. október 15.)
  6. ↑ Románia elnökének 298/2021. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 189. évf., 389/14.IV.2021. sz., 2. p.
  7. ↑ a b Románia elnökének 299/2021. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 189. évf., 390/14.IV.2021. sz., 1. p.
  8. ↑ a b Románia elnökének 321/2021. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 189. évf., 422/21.IV.2021. sz., 2. p.
  9. ↑ a b Románia elnökének 969/2021. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 189. évf., 855/8.IX.2021. sz., 8. p.
  10. ↑ a b Románia elnökének 961/2021. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 189. évf., 855/8.IX.2021. sz., 4. p.
  11. ↑ a b Románia elnökének 965/2021. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 189. évf., 855/8.IX.2021. sz., 6. p.
  12. ↑ Románia elnökének 949/2021. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 189. évf., 838/2.IX.2021. sz., 2. p.
  13. ↑ Románia elnökének 950/2021. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 189. évf., 838/2.IX.2021. sz., 2. p.
  14. ↑ a b Románia elnökének 963/2021. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 189. évf., 855/8.IX.2021. sz., 5. p.
  15. ↑ a b Románia elnökének 967/2021. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 189. évf., 855/8.IX.2021. sz., 7. p.
  16. ↑ Románia elnökének 824/2021. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 189. évf., 676/8.VII.2021. sz., 5. p.
  17. ↑ Románia elnökének 825/2021. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 189. évf., 676/8.VII.2021. sz., 5. p.
  18. ↑ a b c Románia elnökének 932/2021. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 189. évf., 795/18.VIII.2021. sz., 4. p.
  19. ↑ Európa-párti kormány alakul Romániában (magyar nyelven). euronews.com, 2020. december 23. (Hozzáférés: 2020. december 25.)
  20. ↑ Románia elnökének 1125/2020. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 188. évf., 1278/22.XII.2020. sz., 2. p.
  21. ↑ Președintele Klaus Iohannis a semnat decretul prin care Florin Cîțu a fost desemnat pentru poziția de prim-ministru (román nyelven). g4media.ro, 2020. december 22. (Hozzáférés: 2020. december 25.)
  22. ↑ Románia Parlamentjének 31/2020. képviselőházi-szenátusi együttes határozata. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 188. évf., 1284/23.XII.2020. sz., 2. p.
  23. ↑ Letették az esküt az újonnan beiktatott Cîţu-kormány tagjai (magyar nyelven). maszol.ro, 2020. december 23. (Hozzáférés: 2020. december 25.)
  24. ↑ Megegyeztek. Florin Cîțu lesz a kormányfő, az RMDSZ három minisztériumot kap (magyar nyelven). maszol.ro, 2020. december 18. (Hozzáférés: 2020. december 25.)
  25. ↑ Botrányos kórházkiürítés Bukarestben: Read Arafat kiállt a vitatott döntése mellett. (Hozzáférés: 2021. április 11.)
  26. ↑ Cs.P.T.: Egyre jobban megosztja a kormánykoalíciót Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter (magyar nyelven). maszol.ro, 2021. április 12. (Hozzáférés: 2021. október 13.)
  27. ↑ Menesztette a kormányfő Vlad Voiculescu egészségügyi minisztert (magyar nyelven). maszol.ro, 2021. április 14. (Hozzáférés: 2021. október 13.)
  28. ↑ VIDEO Ioana Mihăilă a depus jurământul pentru funcția de ministru al sănătății. Iohannis: Sunt foarte bucuros că în coaliție s-a găsit un modus vivendi care ne dă tuturor speranțe că lucrurile vor merge și mai bine (román nyelven). g4media.ro, 2021. április 21. (Hozzáférés: 2021. október 14.)
  29. ↑ A pénzügyminiszter leváltását kérte a román miniszterelnök (magyar nyelven). portfolio.hu, 2021. július 8. (Hozzáférés: 2021. október 16.)
  30. ↑ a b Minisztercsere után kormányválság (magyar nyelven). erinto.ro, 2021. szeptember 2. (Hozzáférés: 2021. október 27.)
  31. ↑ a b Gál Mária: Újabb világpremier készül Romániában, ezúttal a jobboldalon (magyar nyelven). nepszava.hu, 2021. október 5. (Hozzáférés: 2021. október 27.)
  32. ↑ a b c Bréking. Döntött az USR PLUS, a miniszterei elhagyják a kormányt (magyar nyelven). transindex.ro, 2021. szeptember 6. (Hozzáférés: 2021. október 15.)
  33. ↑ Románia elnökének 959, 960, 962, 964, 966 és 968/2021. számú rendeletei. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 189. évf., 389/14.IV.2021. sz., 3-8. p.
  34. ↑ Ministrul Agriculturii își anunță demisia: "Pentru Florin Cîțu, agricultura și industria alimentară nu au fost niciodată priorități" (román nyelven). digi24.ro, 2021. szeptember 28. (Hozzáférés: 2021. október 27.)
  35. ↑ Adrian Oros își retrage demisia din funcția de ministru al Agriculturii. ”Am fost sunat de premierul Cîțu, sa revin asupra demisiei pana la formarea unui nou guvern. Nu părăsesc echipa Orban” (román nyelven). g4media.ro, 2021. október 15. (Hozzáférés: 2021. október 28.)
  36. ↑ A román miniszterelnök kirúgta az egészségügyi miniszterét, bukhat a kormány is – Azonnali.hu, 2021. április 14.
  37. ↑ Megjelent az Anghel Saligny program a Hivatalos Közlönyben (magyar nyelven). uh.ro, 2021. szeptember 7. (Hozzáférés: 2021. október 27.)
  38. ↑ Parászka Boróka: Keringő. In.: HVG. XLIII. évfolyam, 2021/41. (2205.) szám, 33. oldal, ISSN 1217-9647
  39. ↑ Rugli Tamás: Megvonták a bizalmat a román miniszterelnöktől, bizalmatlansági indítvány jöhet (magyar nyelven). 24.hu, 2021. szeptember 2. (Hozzáférés: 2021. október 28.)
  40. ↑ a b c Irházi János: Belpolitikai válság Romániában, lökdösődés, dobálózás a parlamentben (magyar nyelven). 24.hu, 2021. szeptember 9. (Hozzáférés: 2021. október 28.)
  41. ↑ Bizalmatlansági indítványt terjesztettek be a román kormány ellen (magyar nyelven). portfolio.hu, 2021. szeptember 28. (Hozzáférés: 2021. október 28.)
  42. ↑ Megbukott a Florin Citu vezette román kormány, a parlament megszavazta a bizalmatlansági indítványt (magyar nyelven). euronews.com, 2021. október 5. (Hozzáférés: 2021. október 28.)

További információk

[szerkesztés]


előző kormány:
második Orban-kormány

Cîțu-kormány
2020. december 23. – 2021. október 5.

következő kormány:
Ciucă-kormány

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Cîțu-kormány&oldid=27160975”