Burmai hadjárat

	A burmai hadjárat
	A Brit Királyi Légierő repülőgépei hidakat bombáznak a Burma-Sziám vasútvonalon.
Konfliktus	Csendes-óceáni hadszíntér a második világháborúban
Időpont	1942. január – 1945. július
Helyszín	Burma (ma Mianmar)
Eredmény	szövetséges győzelem
	Szemben álló felek
Egyesült Királyság; India; Burmai Nemzeti Hadsereg; Kína; Egyesült Államok	Japán Birodalom; Azad Hind; Burmai Állam; Thaiföld
	Parancsnokok
Lajos Ferenc; William Slim; Vej Li-huang; Szun Li-zsen; Joseph Stilwell; Aung Szan (1945)	Kavabe Maszukadzu; Kimura Heitaró; Subhas Ch. Bose; Aung Szan (1942-1945)
	Szemben álló erők
60 000; 42 000 (1942-ben); 100 000 (1944-ben)	316 700; 35 000
	Veszteségek
71 244 halott és sebesült	144 000 halott, 70 000 sebesült
	A Wikimédia Commons tartalmaz A burmai hadjárat témájú médiaállományokat.

A burmai hadjárat a második világháború délkelet-ázsiai hadszínterén folyt Burma területén, elsősorban a brit Nemzetközösség, Kína és az USA alakulatai alkotta szövetséges csapatok és a Japán Birodalom megszálló csapatainak összecsapás-sorozata, amely 1942 januárja és 1945 júliusa között folyt. A japán csapatokat erősítette még Sziám hadereje, a Burmai Nemzeti Hadsereg és az Indiai Nemzeti Hadsereg (Azad Hind), utóbbit főként a német Abwehr agitálta a britek ellen. A brit Nemzetközösség soraiban az Egyesült Királyság csapatain kívül szerepelt még afrikai gyarmatainak egyes alakulatai, valamint Brit India csapatai is.

A hadjáratnak több sajátossága volt. A térség geográfiai jellemzőinek köszönhetően a harcoló alakulatoknak fel kellett készülniük a tagolt, szabdalt, dzsungelszerű terepszakaszok leküzdéséhez szükséges felszerelések kialakítására (kötelek, bozótvágók, hídépítő eszközök), műszaki eszközök helyi készítésére, illetve az ilyen területen való eredményes harc megvívására. Különös gondot kellett fordítaniuk a sebesültek helyszíni ellátására, illetve azok frontvonalról való elszállítására. Az utánpótlási infrastruktúra kiépítéséért felelős utász alakulatokat ezen tulajdonságok igen komoly feladatok elé állították. A térség hadianyagait rendszerint vízi vagy légi úton tudták csak eljuttatni a harcoló csapatokhoz, kiépített közutak gyakorlatilag nem álltak rendelkezésre. A térség műveletei tehát komoly logisztikai fejlesztéseket igényeltek minden harcoló féltől.

Másik jelentős sajátossága az éghajlati viszonyokhoz való igazodás. A szezonálisan beköszöntő monszuni esőzések alatt az egyes hadműveleteket csak nagy nehézségek árán tudták kivitelezni, gyakran több hónapra fel kellett mindennemű csapatmozgást függeszteni és az ellátásra koncentrálni.

Aggályos volt továbbá, hogy a Brit Indában zajló feszültségek és az európai hadszíntér élvezte prioritás miatt a csapatok nem dúskáltak az ellátmányokban, a térség polgári lakosságától pedig nem remélhettek jelentős segítséget, hiszen ők maguk is meglehetősen egyszerű körülmények között éltek.

Ezen okokból a hadjárat négy fő fázisra bontható:

Burma japán megszállása és a brit, indiai és kínai csapatok kiűzése a térségből 1942-ben. Ebben az időszakban zajlott le a maláj és a szingapúri csata, valamint a Holland Kelet-indiai hadjárat is.
A szövetségesek sikertelen offenzívái a burmai hegyekben 1942 végétől 1943 szeptemberéig, majd az újabb, sikeres előretörések 1944 elejéig.
Japán haderő India ellen vezetett inváziója (U-gó hadművelet), amely Imphal és Kohima alatti csatavesztésekben fulladt ki.
Végül pedig a szövetségesek 1944 közepén indított teljes offenzívája Burma felszabadítására, ami 1945 közepéig tartott.

A térség japán hadműveletei

Ha-gó hadművelet – 1944. február 5–23.
U-gó hadművelet – 1944. március–június vége

A térség szövetséges hadműveletei

Longcloth hadművelet – 1943
Thursday hadművelet – 1944
Dracula hadművelet – 1945

Források

Burma Star Association (angolul)
The War in Burma 1942-1945 Archiválva 2008. december 3-i dátummal a Wayback Machine-ben – a londoni Imperial War Museum összefoglalója
A Royal Engineers Museum – összefoglalója
Burma Campaign Archiválva 2013. július 6-i dátummal az Archive.is-en – a BBC WW2 People's War összefoglalója

Klemensits Péter: Az első burmai hadjárat - A brit hadtörténelem leghosszabb visszavonulása – Hadtudományi szemle, 2008/1.
Klemensits Péter: Szingapúr bukása – Nagy-Britannia és a malájföldi hadműveletek 1941-42 – Hadtudományi szemle, 2008/2.