Burg Rode
| Burg Rode | |
 | |
| Ország |  Németország |
| Mai település | Herzogenrath |
| Elhelyezkedése | |
 Burg Rode
Pozíció Németország térképén
| |
 é. sz. 50° 52′ 01″, k. h. 6° 05′ 24″50.866900°N 6.090000°EKoordináták: é. sz. 50° 52′ 01″, k. h. 6° 05′ 24″50.866900°N 6.090000°E | |
| Burg Rode weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Burg Rode témájú médiaállományokat. | |
.jpg)
A Burg Rode, a Rode-kastély egy dombtetőn álló kastély Herzogenrath központjában, Aachen városrégióban. Alig néhány száz méterre található a szomszédos hollandiai Kerkrade város határától. A „Burg Rode Herzogenrath e.V.” egyesület rendszeresen szervez rendezvényeket, például koncerteket, dialektus esteket, kiállításokat és kabarét a kastélyban. Minden évben júniusban kerül sor a hagyományos várfesztiválra. A várban idegenvezetést is tartanak, és a herzogenrathi anyakönyvi hivatal rendszeresen szervez esküvőket.
Történelem
[szerkesztés]Herzogenrathot először 1104-ben a Rolduc apátság[1] Annales Rodenses című könyvében[2] említik, mint a Saffenberg grófok „Castrensis Viculis” várbeli települését. A vár határvár és vámvár egyben. Mathilda von Saffenberg 1136-ban kötött házassága révén hozományként került a Limburgi Hercegséghez. A Wurmnemcsak a birodalom, hanem az egyházmegye határát is képezte. 1136 körül például a Wurm vár felőli oldala a liège-i egyházmegyéhez tartozott, míg az alsóvárosi Afden plébánia a kölni érsekséghez. A római korban a Via Belgica, amely hamarosan fontos kereskedelmi útvonallá vált, a mai városháza magasságában haladt el Herzogenrathnál. Kölnből Herzogenrath, Heerlen, Maastricht, Tongeren és Boulogne sur Mèr, illetve Amiens felé vezetett. A kora középkorban azonban a régi, Übach-Palenbergen át vezető útvonalat elhagyták, és helyette Herzogenrathon keresztül folytatták útjukat.
A herzogenrathi vámhivatal jelentőségét két tényező alapján lehet felismerni: Egyrészt a Rolduc apátság, amely közvetlenül a Rode-kastély mellett található, a limburgi hercegek ősi temploma lett, másrészt a Brabanti Királyság adólistái még ma is léteznek, amelyek a királyság bevételeiről adnak tájékoztatást. Ezekből az is kiderül, hogy Herzogenrathban évente több mint 3300 aranyguldennyi adó folyt be, ami több mint tízszerese volt az ország többi vámhivatalának.
Különösen az 1288-as Worringeni csata fényében feltételezhető, hogy a herzogenrathi vámhivatal jelentős szerepet játszott a limburgi örökösödési háborúban. Johannes Becker és Stefan Becker a Burg Rode Egyesület részéről ennek az elméletnek a fő képviselői, és bizonyítékként többek között a brabantiaknak a Burg Rode elfoglalására tett erőfeszítéseit említik a worringeni csata előtt. A Rode-kastélyt többször is megpróbálták elfoglalni, 1283-ig. Miután magának a várnak az elfoglalására tett minden erőfeszítés kudarcba fulladt, a Limburg-ház örökösödési vitája szerencsés fordulatot hozott a brabantiak számára. Johannes és Stefan Becker a fent említett brabanti idők vámbevételeire is hivatkozik, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy a vámközpont milyen óriási jelentőséggel bírt a mindenkori tulajdonos számára. A vár első osztályú erőddé való bővítési szakaszai szintén a vár fontossága mellett szólnak.
Herzogenrath neve először 1282-ben „s'Hertogenrode” („a hercegi tisztás”) néven szerepel oklevelekben. A Limburgi Hercegség megszűnése és a hozzá kapcsolódó worringeni csata után a Rode-kastély a Brabanti Hercegség tulajdonába került. A vár urai és Droste von Herzogenrath egyben Alsdorf várának urai is voltak.
1150-ben Gottfried von Laufenberg (Lovenberg), Adelheidis von Merode férje volt az első lovag, akit oklevélben említettek. 1229-ben Harper von Laufenberg (Lovenberg) lovag, „dictus Mule castelanus ostri et dapifer de Rode”, Herzogenrath brabanti földjének várgrófja és ura volt, alit 1320-tól 1342-ig Harper, Mule von Laufenberg (Lovenberg) követet.
A várat ideiglenesen a Jülich hercegségnek adták bérbe, majd 1544-től 250 éven át, az 1794-es francia megszállásig a Habsburg Birodalomhoz tartozott.
Az 1815-ös bécsi kongresszus határmegállapításával a Rode-kastély Poroszországhoz került, és először vált külön Kerkradétől és Rolduc apátságtól. Ma az országhatár, amely eredetileg Herzogenrath külterületén húzódott, Kerkrade és Herzogenrath között húzódik.
A kastély, amelyet a 20. században historizáló formában restauráltak,[3] 1913 és 1978 között Herzogenrath városházájaként szolgált.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ CATHOLIC ENCYCLOPEDIA: Rolduc. www.newadvent.org. (Hozzáférés: 2024. szeptember 25.)
- ↑ Geschichtsquellen: Werk/4797. www.geschichtsquellen.de. (Hozzáférés: 2024. szeptember 25.)
- ↑ Gabrielle M. Knoll: DuMont Kunst-Reiseführer Aachen und das Dreiländereck. DuMont, Köln 1993, ISBN 3-7701-1829-4, 215.o.
- ↑ Über die Burg. web.archive.org, 2013. augusztus 16. (Hozzáférés: 2024. szeptember 25.)
Források
[szerkesztés]- Martin Zeiller: Hertogenrode. In: Matthäus Merian (szerk.): Topographia Circuli Burgundici (= Topographia Germaniae. 16. kötet). 1. kiadás. Matthäus Merian örökösei, Frankfurt am Main 1654, 55. o.
További információk
[szerkesztés]- Útikalauz (német)
- Jelentésmagyarázat, szó eredete, szinonimák, fordítások
- Képek, videók és hangfájlok gyűjteménye
- Herzogenrath építészeti műemlékeinek listája
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Herzogenrath
- Kohlscheid
- Észak-Rajna-Vesztfália települései*
- Würselen
- Wurm
- Amstelbach
- Aachen
- Aacheni dóm
- Aacheni magyar kápolna
- Limburg
- Limburg (Belgium)
- Limburgi Hercegség
- Kerkrade
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Burg Rode című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
