Ugrás a tartalomhoz

Bunraku

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ningjó dzsóruri (bunraku) bábszinház
A Bunraku az emberiség szellemi kulturális örökségének része.
Tradicionális bunraku bábu finoman faragott feje.
Tradicionális bunraku bábu finoman faragott feje.
Adatok
Ország Japán
Felvétel éve2008
UNESCO azonosító
A Wikimédia Commons tartalmaz Ningjó dzsóruri (bunraku) bábszinház témájú médiaállományokat.

A bunraku egy japán bábművészeti színház megnevezése. A bunraku szót egyúttal a bábokra is használják. A legnevezetesebb színháza Japánban Iidában van. A Szuva szentély területén található a színház épülete. Az itteni együttes 1688 óta létezik és dolgozik, folyamatosan.

A bunraku bábok

[szerkesztés]

A bunraku bábok igen nagy méretűek, elérhetik a másfél méteres nagyságot is, általában azonban inkább méteresek. Gazdag öltözetük hosszú ideig, gondos munkával készül. A vázat fából, a ruhákat pedig természetes ruhaanyagokból formálják. A bunraku bábokat három ember mozgatja. A fő játékos az, aki a fejet (az arcot), és a jobb kezet irányítja, míg a bal kezet is, és a lábakat is egy-egy társa mozgatja. Igen fontos az, hogy a bábokat mozgató színészek összehangoltan dolgozzanak. Japánban azt tartják, hogy az igazán élethű mozgatáshoz 10 évet is el kell tölteni egy-egy mozgató szerepkörben.

A Kuroda Együttes Színháza Iidában

[szerkesztés]

A bunraku bábszínjátszás központja Japánban Iida. A városka 100 000 lakosú és a Japán Alpok vidékén, Tokiótól 300 kilométerre nyugatra fekszik. A színház a város szélén álló Sowa Szentély területén található. Van nyári, szabadtéri színpada is, és téli játszásra alkalmas színházterme is. A város központjában külön múzeum mutatja be néhány darab bábalakjait.

A bunraku bábszínházi előadás

[szerkesztés]

A színházi előadáson föllép a mesélő, aki a színpad szélén, egy magaslaton ülve mondja el a történetet. Az előadást egyetlen hangszeres művész kíséri, aki a samiszen nevű hangszeren játszik. Régebben a mozgató bábművészek láthatatlanok voltak, ma már azonban fekete ruhában mozogva és mozgatva a bábot ők is láthatók a színpadon.

A bunraku színjátszás fölvirágzása a 17. századra esik. Ez a Tokugava sógunátus, vagyis az Edo-korszak ideje Japánban. A bunraku színjátszás sikerében fontos szerepe volt Csikamacu Monzaemonnak, aki sok színdarabot írt.

Irodalom

[szerkesztés]

Matthew Johnson: A Brief Introduction to the History of Bunraku. The Puppetry Homepage.

További információk

[szerkesztés]