Bukaresti csata

Bukaresti csata
Falkenhayn lovassága 1916. december 6-án bevonul Bukarestbe
Konfliktus	Első világháború, román front
Időpont	1916. november 28. – 1916. december 6.
Helyszín	Bukarest Románia
Eredmény	Központi hatalmak győzelme. A központi hatalmak megszállják Bukarestet
Szemben álló felek
Román Királyság  Orosz Birodalom  Német Császárság Osztrák–Magyar Monarchia  Bolgár Cárság
Parancsnokok
Constantin Prezan  Erich von Falkenhayn  August von Mackensen
Szemben álló erők
150 000 fő 250 000 fő
Veszteségek
60 000 katona 85 tüzérségi löveg 115 golyószóró 10 000 katona
A Wikimédia Commons tartalmaz Bukaresti csata témájú médiaállományokat.

A bukaresti csata, más néven az Argeș–Neajlov védekező hadművelet az 1916-os román front utolsó olyan csatája az I. világháborúban, amelyben a központi hatalmak egységeit Erich von Falkenhayn tábornok vezette. A csata eredményeként a központi hatalmak elfoglalták a román fővárost. Ez pedig a Moldvába való visszavonulásra kényszerítette a román kormányt, valamint a román hadsereg maradványait.

A csata védekező jellegű volt a román hadseregnek és a hozzá csatlakozott cári orosz hadseregnek. A Constantin Prezan által vezetett román hadsereg korábban nem tudta megállítani a német támadást Munténiában. A támadást alkotó fegyveres erők többnyire németek voltak. A két hadsereg két irányból támadott: az egyik Olténia irányából, a másik a Duna déli irányából. A csatában résztvevő csapatok száma és a hadműveletek nagy területe miatt ez a csata volt az első világháborúban, Romániában a legbonyolultabb csata.

A csatára 1916. december 13. és december 16. között került sor. Ugyanakkor, 1916. december 14-e és december 19-e között került sor az argeși csatára. Ott az August von Mackensen tábornok vezette bolgár és német hadsereg dicsőséges győzelmet aratott. A két csata következménye volt, hogy Bukarestet december 19-én elfoglalták a központi hatalmak, valamint a román és az orosz erők visszavonulásra kényszerültek Moldovába, egészen Szeretvásárig.

Háttér

1916. november 27-én három fő eseményre került sor, amelyek lehetővé tették a központi hatalmak számára, hogy Bukarest felé indítsák a támadást:

• A sikeres robănești-i csata után a románok elhagyták az Olt folyó vonalát.
• A német 9. hadsereg és Mackensen Dunánál lévő hadserege csatlakoztak egymással.
• A Dunát Gyurgyevó elfoglalásával biztosította a bolgár hadsereg.

Parancsnokok

A mintegy 150 000 katonából álló román és orosz erőket Constantin Prezan tábornok vezette, míg a központi hatalmak fegyveres erőit August von Mackensen tábornok és Erich von Falkenhayn.

A román hadsereg olténiai és munténiai veszteségei után a politikai hatóságok úgy döntöttek, hogy Constantin Prezan tábornokot nevezik ki az 1. hadsereg parancsnokává, amelynek közvetlen célja Bukarest védelmének megszervezése.

Stratégia

Prezan Henri Berthelot tábornokkal együtt dolgozta ki a védekezési tervet. A terv egy meglepő támadást foglalt magában Mackensen fegyveres erői ellen. Ez a támadás egy 20 kilométeres területre vonatkozott, ami a két német hadsereg között helyezkedett el. Itt próbálták meg gyengíteni a német erők két hadseregét.

Prezan egy hét hadosztályból álló koncentrált támadást rendelt el Mackensen hadserege ellen. A 18. és 21. hadosztály frontálisan megtámadta a német erőket, míg a 2/5, 9/19 gyalogság és a 2. haditengerészet hadserege megtámadta Mackensen csoportjának bal oldalát. Ugyanakkor két újonnan érkezett orosz hadosztály, a 8. lovasság és a 40. gyalogság megtámadta a németek bal oldalát.

Csata

Előzmények (November 28-30)

Katonai akciók mozgásai Bukarest körül

November 28-án a német 217. hadosztályt megállították Prunarunál, annak ellenére, hogy a románok 700 katonát és 20 löveget vesztettek. Noha a 217. hadosztályból néhány zászlóaljat Naipuba vezényeltek, azokat Prezan hadserege két napon belül észrevette. Így a Duna hadsereg bal oldali szárnya támadásnak volt kitéve.

Az argeși csata és annak következményei

Hadműveletek Romániában, 1916 novemberétől 1917 januárjáig

A román hadsereg december 1-jén kezdte meg a támadást, ekkor megtámadták a Mackensen és a Falkenhayn hadseregei közötti 20 km széles rést, ezáltal Mackensen hadserege visszavonulását, von Falkenhayn hadserege visszafordulását okozta. A terv korai szakaszában sikeres volt, mivel a román és az orosz erőknek sikerült meglepni az ellenséget. A román erők foglyok ezreit és jelentős mennyiségű lőszert és fegyvereket nyertek az ellentámadás során. Még Erich Ludendorff német tábornok is nagyon súlyosnak ítélte a helyzetet: „December 1-jén a dunai hadsereg bal oldalát erőteljesen megtámadták Bukarest délnyugati részén, és visszaszorították. A Neajlovot átlépő német csapatokat elvágták és elszigetelték. A helyzet minden bizonnyal nagyon kritikus lett.” Csak a 26. török gyalogoshadosztály utolsó pillanatban történt, december 2-i beavatkozása mentette meg Mackensen hadseregét a bekerítéstől.

A románok jelentős visszaesést szenvedtek el, amikor a haditerveket hordó személygépkocsit véletlenül elfogták a németek. Ezek a tervek létfontosságúak voltak a németek számára. A különféle fejlemények során a német, a bolgár és a török erők hatalmas számuk kihasználásával hamarosan sikerült helyreállni, és szétzúzni a román hadsereget, ezzel megnyílt az út Bukarest felé. Így 1916. december 6-án a német csapatok bevonultak Bukarestbe, és elfoglalták azt. Végül a román kormány és a román fegyveres erők arra kényszerültek, hogy visszavonuljanak Moldvába.

Annak ellenére, hogy a bukaresti csatát Románia elvesztette, végül csak taktikai vereségként szolgált, mivel a központi hatalmak nem érték el végső céljukat, hogy elérjék Románia megadását. A bukaresti csata volt a legösszetettebb katonai hadművelet, amelyet a román hadsereg 1916-ban végrehajtott, mind a részt vevő katonák száma, mind az időtartama, mind a frontvonalak hossza szerint.

Következménye

A román visszavonulás előtt a román csapatok felgyújtották a ploiești-i olajkutakat és a környező búzamezőket, hogy azok ne kerüljenek a központi hatalmak kezére. A város 1918-ig a központi hatalmak megszállása alatt maradt, addig, amíg meg nem adták magukat.

Magyar vonatkozások

A csatában, és Bukarest megszállásában néhány magyar katona is részt vett a központi hatalmak oldalán. Közülük az egyik Maderspach Viktor német-magyar származású katona volt. Maderspach így írt a naplójában a bevonulásról:

„A lakosság hurrázott és az ablakokból virágokat szórt. Mindenki azon volt, hogy a kedvünkben járjon… Majdnem azt a benyomást szereztem, mintha a lakosság az ellenségnek bevonulását valami látványos népünnepélynek tekintette volna, nem pedig egy olyan eseménynek, mely minden nemzet történetében mint gyászos és szomorú epizód szerepel.”

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Bucharest című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.