Budapesti mesék
| Budapesti mesék | |
| 1976-os magyar film | |
 | |
| Gréti néni szerepében Mészáros Ági | |
| Rendező | Szabó István |
| Műfaj | filmdráma |
| Forgatókönyvíró | Szabó István |
| Dramaturg | Karall Luca |
| Főszerepben |
|
| Zene | Tamássy Zdenko |
| Operatőr | Sára Sándor |
| Vágó | Rózsa János |
| Hangmérnök | Pintér György |
| Jelmeztervező | Kemenes Fanny |
| Díszlettervező | Romvári József |
| Gyártásvezető | Óvári Lajos, Ozorai András |
| Gyártás | |
| Gyártó | Hunnia Stúdió |
| Ország |  Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Játékidő | 89 perc |
| Forgalmazás | |
| Bemutató |  1977. március 17. 1977. 1982. április 28. |
| Korhatár | .svg){kind=icon} IV. kategória (NFT/25796/2021) |
| További információk | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Budapesti mesék színes, 89 perces, 1976-ban készült magyar játékfilm. Rendezője és forgatókönyvének írója Szabó István.
A Budapesti mesék a rendező második játékfilmjében, az Apában megismert elhagyott villamos „életrekeltésének” motívumát variálja, de azt egész más tartalommal tölti meg.
A háború után néhányan egy messzi városba akarnak eljutni. Találnak egy villamost, nagy nehezen sínre állítják, húzva-tolva elindulnak vele. Mind többen csatlakoznak, különböző – természeti és lelki – akadályokat kell leküzdeniük. „És egy hajnalon meglátják távolról a várost, s a többi villamost is, ahogy haladnak minden irányból a város felé.”[1]
A film megjelenésekor sok vitát váltott ki, volt olyan kritikai vélemény is, hogy az ábrázolás túlzottan elvont. A Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon nem keltett különösebb figyelmet.
Ez a parabola (példázat, jelképes elbeszélés) többféle értelmezési lehetőséget kínál. Értelmezték a kollektivitás jelképének, az 1945 utáni magyar történelemről vagy az emberi lélek történetéről szóló példázatnak, illetve egy sajátos Mózes-történetként is.
A Szabó István-monográfia írója szerint „…a történet egy ember története. A villamos is egy ember pokolra szállása, és ez az ember maga az alkotó.”[2]
Szereplők
[szerkesztés]- Bálint András (Fényes, a fiú)
- Mészáros Ági (Gréti néni, anya)
- Kovács Károly (Tablós)
- Franciszek Pieczka (Énekes)
- Szymon Szurmiej (Doktor)
- Békés Rita (Családból Való Nő)
- Madaras József (Kopaszodós)
- Bánsági Ildikó (Nanette)
- Maja Komorowska (Színeket Tudó Lány)
- Huszárik Zoltán (Ablakos, a festő)
Források
[szerkesztés]- Marx József. Szabó István (Filmek és sorsok). Budapest: Vince Kiadó, 230–231, 408. o. (2002). ISBN 963-9192-46-2
- Budapesti mesék az Internet Movie Database oldalon (angolul)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Szabó István szinopszisából. Idézi: Marx József. Szabó István (Filmek és sorsok). Budapest: Vince Kiadó, 215. o. (2002). ISBN 963-9192-46-2
- ↑ Marx József, i. m. 218–219. oldal.
