Brioni Nemzeti Park
| Brioni Nemzeti Park | |
 | |
| Ország |  Horvátország |
| Elhelyezkedése | |
| Terület | 34,0046 km² |
| Alapítás ideje | 1983 |
 Brioni Nemzeti Park
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 44° 55′ 00″, k. h. 13° 45′ 00″44.916700°N 13.750000°EKoordináták: é. sz. 44° 55′ 00″, k. h. 13° 45′ 00″44.916700°N 13.750000°E | |
| Brioni Nemzeti Park weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Brioni Nemzeti Park témájú médiaállományokat. | |
.svg)
A Brioni Nemzeti Park Horvátországban található.
Földrajzi viszonyok
[szerkesztés]A Pólától nyugatra található, 14 szigetből álló Brijuni-szigetcsoport alkotja a Brioni (Brijuni) Nemzeti Parkot. A természeti, történelmi és kulturális örökség sajátos együttesét magába foglaló szigetcsoportot a szárazföldtől a keskeny Fažanai-csatorna választja el.
A régmúlt
[szerkesztés]A kedvező éghajlati adottságoknak köszönhetően a szigetek már a történelem előtti korban benépesültek. A római időkben az i. e. 2. századtól látványos fejlődés vette kezdetét a területen, a gazdag polgárok előszeretettel választották lakóhelyül a szigeteket. Ennek az időszaknak az emlékei napjainkban is láthatók: a római kori villák romjai mellett egy Vénusz-szentély maradványai is megtekinthetők. A középkor építészeti emléke egy bizánci erődítmény és egy hatodik századi bazilika.
A szigetek elnéptelenedése
[szerkesztés]1331-ben Isztria többi részéhez hasonlóan ez a terület is velencei uralom alá került. A 18. századra a malária következtében elnéptelenedtek a szigetek, az életben maradtak rövid idő alatt elköltöztek.
Felvirágzása a 19. század végén
[szerkesztés]A 19. századra utolsó évtizedében egy osztrák gyáros, Paul Kupelweiser vásárolta meg a szigeteket egy olasz iparostól. Ő hívta ide Robert Kochot, a későbbi Nobel-díjast a maláriaszúnyogok kiirtása végett. Nem sokkal később Kupelweiser valósággal felvirágoztatta a térséget, elegáns nyaralóterületet hozott létre, szállodákkal, szabadidős létesítményekkel, köztük arborétummal és vadasparkkal.
A második világháborútól napjainkig
[szerkesztés]A második világháború után Tito itt alakította ki magánrezidenciáját, ettől kezdve csak magas rangú állami vendégek látogathattak ide. Tito halála után három évvel, 1983-ban nemzeti parkká nyilvánították a szigeteket és 1985-ben a nagyközönség előtt is újból megnyitották. A nemzeti park ebben az esetben nem az ősi, érintetlen természet megőrzését és bemutatását szolgálja, hanem mint fontos nemzeti érték szerepel, természeti és kultúrtörténeti szempontból egyaránt.
A turizmus számára Veliki Brijun szigete nyitott, elektromos kisvonattal lehet végigjárni a főbb látnivalókat:
- szafaripark
- bizánci erődítmény maradványai
- St. Germain templom (1481)
- középkori lakótorony
- Tito Brijuniban című kiállítás: fotótárlat és állatbemutató, melyben látványos környezetbe helyezve azokat az egzotikus állatokat lehet megtekinteni kitömött állapotukban, melyeket a marsall egykoron vendégeitől kapott ajándékba.
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Brijuni-Nemzeti Park (angolul)
- Részletes információk és fotók (angolul)
- Brijuni fényképek
