Ugrás a tartalomhoz

Breznay József

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Breznay József
Breznay József önarcképe, az 1950-es évekből
Breznay József önarcképe, az 1950-es évekből
Született1916. szeptember 20.[1][2]
Budapest
Elhunyt2012. február 18. (95 évesen)[3][1]
Budapest[4]
Állampolgárságamagyar
HázastársaGánóczy Mária
Gyermekei
Foglalkozásafestőművész
IskoláiMagyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (1934–1939)
KitüntetéseiMunkácsy Mihály-díj (1953)
A Wikimédia Commons tartalmaz Breznay József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Önarcképe 1974 tájáról

Breznay József (Budapest, 1916. szeptember 20. – Budapest, 2012. február 18.) magyar festőművész.

Életpálya

[szerkesztés]

Tanulmányok

[szerkesztés]

1934-től 1939-ig a Képzőművészeti Főiskolára járt, mesterei a realista szemléletet képviselői: Karlovszky Bertalan, Benkhard Ágost, Burghardt Rezső. Nagy hatással volt festészetére Szőnyi István. 1938–39-ben Szőnyi István tanársegédje. Színei kivilágosodtak, ábrázolásmódja könnyedebb lett, a nagybányai festői hatások alapján indult el.

Pályakezdés

[szerkesztés]

Kétszer nyerte meg a főiskola egyik akkori legnagyobb kitüntetését, a Római ösztöndíjat, 1939-ben és 1941-ben. A harmadik alkalommal ugyan londoni ösztöndíjat nyert, 1947-ben, de adminisztrációs okokból rómaira változtatták. Pályakezdését több tragédia kísérte. Még Rómában érte a hír, hogy meghalt édesanyja 1941-ben, illetve a háborúban meghalt a testvére és az első felesége. A háború alatt, amikor volt rá lehetősége, festette a félig bedeszkázott ablakú szobában feleségét, színei sötétebb tónusra váltottak. A háború után több képén is a romos Budapest jelenik meg. Rómában festett képeit a Fókusz Galériában állította ki közös kiállítás keretében, 1946-ban.

Viruló család

[szerkesztés]

Breznay József első felesége Bonda Eugénia volt, aki 1944-ben tragikus körülmények között meghalt. 1945-ben Molnár Éva lett a felesége, akitől két gyermeke született. 1952-ben a sors megint özveggyé tette a művészt. 1954-ben megismerte és házasságot kötött Gánóczy Máriával, aki hét gyermeket szült neki. Ebben az időszakban a családot választotta festészete témájául. Részt vett az ötvenes évek szocialista realizmus művészeti mozgalmában. Mácsai Istvánnal közösen festette meg a nagyméretű Aratósztrájkot. Ebbe az irányzatba is inkább az oldott realista szemléletet vitte bele, azonban 1957 után festészete gyökeresen megváltozott. Az 1956-os forradalom utáni politikai enyhülésben kitartóan kérvényezte útlevélét, és amikor megkapta, Párizsba utazott. Vele tartott Scholz Erik, Iván Szilárd, Szentgyörgyi Kornél. Párizsban kiállított a Barbizon Galériában. Felesége is kiutazott, és megörökítette, filmezte párizsi mindennapjait, ahogy a Szajna-parton festett, illetve találkozott Csernus Tiborral, Katival, Victor Vasarelyvel.

Művészeti közélet

[szerkesztés]

Amikor a magyarországi festő szakosztály titkárát nem nyílt, hanem titkos szavazással lehetett megválasztani, akkor Breznay Józsefet választották meg. Mivel Breznay visszautasította az akkori megélhetést megkönnyítő párttagságot, ezért nemcsak sok pártolója volt a művészek körében, de sok ellensége is, akik az államot feltétel nélkül támogató párttagok voltak. Az ő személyes harcai révén vették be a festő szakosztályba Kassák Lajost, Korniss Dezsőt, illetve jelentős erőfeszítéseket tett arra, hogy a művészek jólétét biztosítsa, és vezetése alatt vált rendszeressé az ún. kétmilliós vásárlás. (Mely a festő szakosztály országos kiállítása alkalmával bizottság döntése alapján az állam festményeket vásárolt múzeumai és minisztériumai számára.)

Külföldi pályafutás

[szerkesztés]

Az ideológiáktól áthatott magyarországi művészeti közélet miatt Breznay érdeklődése mindinkább a külföld felé fordult, és egészen haláláig aktív kapcsolatot tartott fenn Olaszország és Németország galériásaival illetve megrendelőivel. Az 1970-es évek festői korszakát Aszalós Endre művészettörténész poétikus realizmusnak nevezte. Olaszországban úgy tekintettek rá, mint a magyar posztimpresszionizmus egyik képviselőjére. Németországban mint kiváló portréfestő vált ismertté.

Fontosabb egyéni kiállításai

[szerkesztés]
  • 1946 Fókusz Galéria
  • 1948 Művész Galéria (Tallós Ilona és M. Kemény Judit társaságában)
  • 1953 Fényes Adolf Terem
  • 1961 Csók Galéria (Gánóczy Mária társaságában)
  • 1962 Galerie Barbizon Párizs, Franciaország
  • 1963 Galerie L'Indifférent, Lyon Franciaország
  • 1964 Malkasten Kunstverein, Düsseldorf, Németország
  • 1965 Kunstkabinett, Hannover
  • 1966 Künstlerkreis, Marburg
  • 1969 Kunsthallen, Uppsala Svédország
  • 1970 Kunstverein, Lingen
  • 1971 Galerie Pfeiffer, Brüsszel, Belgium * Galerie Glaub Köln
  • 1972 Galerie Orenje, Gent Belgium * Galerie Goltz München * Műcsarnok, Budapest
  • 1973 Galleria Antelami, Párma Olaszország
  • 1974 Galleria l'Ascendente, Milano
  • 1975 Városi Galéria Würtsburg * Galerie A. Vynecke van Eyck, Gent
  • 1977 Galleria Mariani, Párma * Club Amici dell'Arte, Ferrara
  • 1978 Galleria Romana, Milánó
  • 1979 Galleria Leonessa, Brescia * Galleria San Andrea, Párma (1983,1990)
  • 1981 Szőnyi Terem, Miskolc
  • 1982 Műcsarnok (katalógus), Budapest * Gallery Park, Witten (1984)
  • 1985 Városi Galéria Hattingen, Németország
  • 1988 Galerie am Gewölbe, Tübingen, Németország
  • 1996 Collegium Budapest, Budapest
  • 1997 Galerie Marceau, Párizs
  • 1998 Szőnyi István Múzeum, Zebegény
  • 2000 Galleria Duomo, Milánó
  • 2001 Liberie Felltrinelli, Milánó * La Rotonde, Párizs
  • 2003 Galéria Mélange, Budapest
  • 2006 Olof Palme Millenniumi Szalon, Budapest

Közös kiállításai

[szerkesztés]
  • 1936 Műcsarnok, Budapest
  • 1940 Collegium Hungaricum, Róma
  • 1941 Accademia d'Ungheria, Róma
  • 1941 Artisti ungheresi, Padova, Olaszország
  • 1942 Szinyei Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1943 Magyar Festők Szalonja, Budapest
  • 1945 Magyar festők, Budapest
  • 1947 Accademia d'Ungheria, Róma
  • 1950 Műcsarnok, XI. Nemzetközi Festészeti Mustra, Budapest
  • 1957 Musée Municipal d'Art Moderne, XV. Salon Populiste, Párizs
  • 1958 Salon d’Automne, Institute pour la Culture Internacionale, Párizs
  • 1960 71. Société des Artistes independants, Párizs
  • 1960 IV. Salon international de la peinture, Vichy, Franciaország
  • 1960 XI. Salon international de la peinture, Deauville, Franciaország
  • 1961 Musee Rath, Genf
  • 1961 Gallery Guggenheim, London
  • 1961 XII. Salon international de la peinture, Deauville
  • 1964 80. Mostra Société des artistes indépendants, Párizs
  • 1964 80. Conseil Européen d'Art et Estéthique, Brüsszel
  • 1968 Museum Folkwang, Essen, Németország
  • 1971 XX. Biennale di pittura, Palazzo Strozzi, Firenze
  • 1971 IV. International Exhibition of painting, Szc(z)eczin, Lengyelország
  • 1975 Galleria Il Crocicchio, Bologna
  • 1975 Ungarischen Malerei heute, Berlin
  • 1976 Exposición internacional de pintura, Madrid
  • 1977 Salon international de la peinture, Monte-Carlo, Franciaország
  • 1978 Műcsarnok, Budapest
  • 1979 Société des Artistes independantes, Párizs
  • 1979 Teveli bemutató, Tengelic, Magyarország
  • 1980-85 Hatvani bemutató, Szeged

Köztéri munkái

[szerkesztés]

Közgyűjteményekben

[szerkesztés]

Díjai

[szerkesztés]
  • 1937 Rotary Club
  • 1939 Magyar Képzőművészeti Főiskola, aranyérem
  • 1939-1941, 1947 Római Magyar Akadémia ösztöndíja
  • 1942 Szinyei Merse Pál Társaság Tavaszi Szalonjának Nemes Marcell-díja
  • 1943 Szinyei Merse Pál Társaság Tavaszi Szalonjának Wolfner Gyula-díja
  • 1953 Munkácsy-díj
  • 1958 Csók István-érem
  • 1962 Grand Prix, akt kategória, Deauville
  • 1964 Conseil Européen d'Art et Estéthique bronzérem
  • 1976 Munka Érdemrend ezüst fokozata
  • 1978 Carrara degli Marmi I. díj
  • 1978 Premio Nazionale, comune di Medesano
  • 1989 Bourbonne les Bains aranyérem
  • 2010 Életműdíj - A Magyar Festészet napja keretében díjazott minisztériumi kitüntetés

Szakirodalom

[szerkesztés]
  • Aszalós Endre: Breznay József 1982 Mai Magyar Művészet sorozat.
  • Breznay József, Műcsarnok 1982 katalógus
  • Breznay József Evolúció 1996 katalógus
  • József Breznay Mostra retrospettiva 1997 katalógus
  • Breznay József Festményei köz-, és magángyűjteményekben

Portréfilmek

[szerkesztés]
  • MTV 1: Vitray Tamás Csak ülök és mesélek: A Breznay család. 1996. december 25.
  • Hír Tv : Családmese sorozat: Vasarely, az ecsetkirály és a Breznay család 2005. november 25.
  • Ostoros Ágnes: A történetek igazak. Portréfilm Breznay Józsefről, 2007. Bemutató Bem mozi 2008. január

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ The Fine Art Archive
  3. ↑ Elhunyt Breznay József
  4. ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. július 6.)

Források

[szerkesztés]
  • Aszalós Endre: Breznay József 1982, Mai Magyar Művészet, Képzőművészeti Kiadó
  • A művész weblapja
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Breznay_József&oldid=26113970”