Ugrás a tartalomhoz

Breitfeld Marcell

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Breitfeld Mózes Marcell
Született1888. február 9.
Przemyślany (ma Peremyshliany)
Elhunyt1959.
Buenos Aires
Állampolgárságamagyar
HázastársaBreitfeld Mathilde
Foglalkozásaszűcs
SablonWikidataSegítség

Breitfeld Marcell, teljes nevén Breitfeld Mózes Marcell (korabeli forrásokban sokszor Breitfeld Marczell) (Przemyślany (ma Peremyshliany), 1888. február 9.Buenos Aires, 1959) szűcsmester és szőrmekereskedő, szövetmodellkészítő.

Életpályája

[szerkesztés]

Breitfeld Jakab és Baruch Keile (Cheile) fiaként született. 1911 szeptemberében a szűcsipari divatkiállításon (Magyar Szücsmesterek Országos Egyesülete rendezte a Pesti Vigadóban szeptember 10-én) kiállítási ezüstérmet nyert.

1912 május első felében iparengedélyt kapott és Weitzner Pállal közösen női szabóságot nyitottak a Váci u. 21-ben. 1913-as címjegyzék még itt, az 1914-es viszont már a Váci u. 16-os címet adja meg. 1914. február 26-án házasságot kötött Brak Adolf és Singer Amália lányával, Tillivel.[1][2] Az 1916-os címjegyzék Korona u. 1-et is említ, ami a szállítólevélen is ismert. Az 1920-as években a Váci u. 10. is szerepel a címek között (1922-es címjegyzékben először), ugyanakkor 1924-ban a 21-es számon nyitott új helyiséget, valószínűleg az induló helyet újíthatták fel. Az 1930-as évektől a 14-es szám is megjelenik (lakása ekkor a Személynök u. 7-ben volt), 1933-tól a címjegyzékekben kizárólag ez szerepel, utolsó említése 1946-ból való.

1917-ben a szűcsök ipartestülete póttaggá választotta, 1932-ban már ipartesületi elnök. Többször jótékonykodott, rendszeresen tartott divatbemutatókat, szezonális leárazásokat, ruháit revükön viselték.

A háború után az 1920-as években többször volt felperes, valószínűleg a viharos időszakbeli kifizetetlenségek miatt.

Zsidó származása miatt a zsidótörvények hátrányosan érintették. 1943-ban az Országos Magyar Zsidó Segítő Akció elnöki tanács tagja volt. 1944-ben családjával együtt a Bergen-belseni koncentrációs táborba deportálták, 7 hónap után 1944. december 7-én szabadultak Kasztner Rezső segítségével.[3] Az American Jewish Joint Distribution Committee közreműködésével Svájcba menekültek, a Magyar Jövő (Hungarian Daily Journal) 1944. december 28-i, Svájcba mentett zsidók névsorában szerepel. Itt 1945-ig tartózkodtak. 1945 novemberében „ismét” címszóval újra hirdette üzletét.

A háborút követően Stockholmba emigrált, erről 1948-ban szocialista hangvételű cikk is megjelent, azonban az 1948-as távbeszélőnévsorban még szerepel, valamint decemberben még árusító hirdetései vannak. 1949 január első napjaiban teljes árukészletét kiárusító hirdetést adott fel, melyet a hónap végén még olcsóbb kiárusítással reklámozott. Utolsó újsághirdetései 1949 májusából valók, mint bundamegóvás. 1949-ben New Yorkba költözött, majd 1953-ban Buenos Airesbe, ahol 1959-ben halt meg.[4][5]

A (feltehetőleg ekkor már csak névleg Breitfeld) vállalatot valószínűleg 1948 márciusát követően államosították, a bőr- és szőrmeipar állami irányítás alá került (1948 tavaszán Bőripari Igazgatóság, ill. Szőrmeipari Igazgatóság alakult, 1948 augusztusában Bőripari Központ és Bőr-, Gumi- és Szőrmeipari Központ).

Források

[szerkesztés]
  1. Házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 163/1914. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. július 28.)
  2. Brak Tilli, másképp Brak Matild
  3. Kasztner Memorial Site. www.kasztnermemorial.com. (Hozzáférés: 2022. július 27.)
  4. (91.) 2018: THREE WWW-SOURCES OF THE MARCEL BREITFELT CASE : (sv-SE nyelven). Referat & citat = European contemporary history & policy: * Raoul Wallenberg, 2018. január 5. (Hozzáférés: 2022. július 27.)
  5. https://www.crt-ii.org/_awards/_apdfs/Breitfeld_Marcel.pdf