Botár Imre
| Botár Imre | |
| Született | 1880. december 3. Dés |
| Elhunyt | 1959. január 27. (78 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | vallástörténész |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1902) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (2-11-12)[1][2] |
Botár Imre (Dés, 1880. december 3. – Budapest, 1959. január 27.[3]) történetíró, tanár. Az Unitárius Irodalmi Társaság tagja volt.
Életpályája
[szerkesztés]1898–1902 között a budapesti Ferenc József Nevelőintézetben tanult. 1902-ben a budapesti tudományegyetemen történelem–latin szakos tanári oklevelet szerzett. 1902–1904 között Szentgotthárdon tanított. 1904–1906 között fehértemplomi pedagógus volt. 1906–1919 között kaposvári oktató volt. 1920–1938 között a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium rendes tanára volt.[4][5]
Munkássága
[szerkesztés]Gazdasági és településtörténettel, valamint unitárius egyháztörténettel foglalkozott. A magyarországi unitárius egyház történetét feldolgozó műve kéziratban maradt. Számos ide vonatkozó cikke főleg az Unitárius Értesítőben jelent meg. Kéziratban maradt: A magyarországi unitárius egyház története. Alapításától II. Rákóczi Györgyig című munkája. Munkatársa volt az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlönynek.
Családja
[szerkesztés]Szülei: Botár János és Rieman Emilia voltak. 1905-ben, Fehértemplomban házasságot kötött Csernus Kamillával.[6] Fiuk, Imre (1910–1994) okleveles mérnök volt.[7][8]Zoltán fiuk (1909–1965) postaforgalmi igazgató volt.[9]
Sírja a Farkasréti temetőben található (2-11-12).[3][10]
Művei
[szerkesztés]- A fehértemplomi állami gimnázium harmincéves története (Fehértemplom, 1907)
- Horatius és Vergilius Róma ethikai megújhodásában (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1908)
- Mai történettanításunkról (Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny, 1908)
- Történettanítás és szociológia (Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny, 1910)
- A vallásszabadság és Dávid Ferenc (Budapest, 1928)
- Forgách Ferenc emlékiratainak kritikája (Századok, 1933)
- Az unitárius élet munkásai (Budapest, 1940)
- Szolnok települési, népesedési és gazdasági viszonyai a XVIII. században (A Szolnoki Könyvtár és Múzeum Egyesület kiadványai. 4.; Szolnok, 1941)
- Szolnok agrártörténete a XIX. században (Századok, 1943)
Emlékezete
[szerkesztés]- Emlékét Szolnokon utca őrzi.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ a b Gyászjelentése
- ↑ 1937-es tablóképe a Verseghy Ferenc Gimnáziumban
- ↑ 1938-as tablókép
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 83/1959. folyószám alatt.
- ↑ Familysearch.org
- ↑ Botár Imre gyászjelentése
- ↑ Familysearch.org
- ↑ Budapesti Negyed 40-41-42. (2003/2-2003/4)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Névpont.hu
- Vörös István: Botár Imre (Állami Verseghy Ferenc Gimnázium Értesítője; Szolnok, 1938)
- Tudástár
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Kelemen: Unitárius kislexikon. Budapest, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 1999.
- Révai új lexikona III. (Bib–Bül). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-574-1
- Somogyi Helikon. A somogymegyei származású, vagy Somogyban több-kevesebb ideig lakó, vagy legalábbis Somoggyal kapcsolatban működő költők, írók és művészek lexikona. Szerk. Hortobágyi Ágost. Kaposvár, 1928.
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8