Bostoni Szimfonikus Zenekar
| Bostoni Szimfonikus Zenekar | |
 | |
 | |
| 1891-ben | |
| Információk | |
| Eredet | Amerikai Egyesült Államok |
| Alapítva | 1881 |
| Műfaj | komolyzene |
| A Bostoni Szimfonikus Zenekar weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bostoni Szimfonikus Zenekar témájú médiaállományokat. | |
A Bostoni Szimfonikus Zenekar (Boston Symphony Orchestra) (BSO) Bostonban, Massachusetts államban működik. Az Egyesült Államok egyik legnagyobb szimfonikus zenekaraként tartják számon (Big Five). A zenekar rendszeresen turnézik, és rengeteg felvételt adott ki.
Története
[szerkesztés]A BSO 1881-ben alakult Henry Lee Higginson kezdeményezésére, az első koncertre október 22-én került sor George Henschel vezényletével.[1] 1973 és 2001 között Ozava Szeidzsi volt a zenei vezetője. Ez a 27 év volt a leghosszabb időszak, ameddig egy vezető karmester valaha is folyamatosan együttműködhetett a zenekarral. 2001 és 2014 között James Levine volt a BSO karmestere, 2004 és 2014 között pedig a zenei vezetője is ő volt. 2014-ben Andris Nelsons vette át a vezető karmesteri és zenei igazgatói posztot.
A BSO programja minden stílust lefed a preklasszikustól, a klasszikustól a modernig. Csak Szejdzsivel a zenekar több mint 140 felvételt készített 55 zeneszerzőtől 10 kiadónál – és turnézott Európában, a Kínai Népköztársaságban, Japánban, Dél-Amerikában és Egyesült Államok-szerte. A felvételeket hétszer díjazták Grammy-díjjal.
Bartók Béla 1943-ban Concerto for Orchestra című darabját a BSO számára komponálta, Leonard Bernstein pedig a Divertimentót 1980-ban a „The BSO Forever” indulóval mutatta be.[2]
A Boston Pops Orchestra (1885 óta) és a Boston Symphony Chamber Players (1924 óta) a zenekar mellékprojektjeiként jelentek meg.
Zeneigazgatók
[szerkesztés]
| Igazgatók | Évek |
|---|---|
| Andris Nelsons | 2014 óta |
| James Levine | 2004–2011 |
| Ozava Szeidzsi | 1973–2001 |
| William Steinberg | 1969–1972 |
| Erich Leinsdorf | 1962–1969 |
| Charles Münch | 1949–1962 |
| Szergej Alekszandrovics Kuszevickij | 1924–1949 |
| Pierre Monteux | 1919–1924 |
| Henri Rabaud | 1918–1919 |
| Karl Muck | 1912–1918 |
| Max Fiedler | 1908–1912 |
| Karl Muck | 1906-1908 |
| Wilhelm Gericke | 1898–1906 |
| Paur Emil | 1893–1898 |
| Arthur Nikisch | 1889–1893 |
| Wilhelm Gericke | 1884–1889 |
| George Henschel | 1881–1884 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The history of the BSO. Boston Symphony Orchestra. (Hozzáférés: 2012. szeptember 7.)
- ↑ Rachel Campbell: Leonard Bernstein: Divertimento, for orchestra (angol nyelven). Allmusic. (Hozzáférés: 2016. február 13.)
További információk
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Boston Symphony Orchestra című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
