Borbély Sándor (irodalomtörténész)
Borbély Sándor | |
Született | 1941. december 2.[1] Budapest[1] |
Elhunyt | 2004. január 23. (62 évesen)[1] Budapest[1] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Borbély Sándor (Budapest, 1941. december 2. – Budapest, 2004. január 23.) magyar irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, egyetemi tanár. A Magyar Írószövetség tagja volt.[2]
Életpályája
[szerkesztés]Gyermekkorát Debrecenben töltötte. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte el. 1959-ben érettségizett a budapesti Toldy Ferenc Gimnáziumban. 1959–1964 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar magyar-orosz szakán tanult. 1961-től publikált. 1964–1966 között a KISZ KB politikai munkatársa volt. 1966–1967 között a KISZ Központi Iskola tanáraként dolgozott. 1967–1969 között az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat felelős szerkesztője, 1972–1976 között könyvszerkesztőségének vezetője volt. 1969–1970 között a Művelődésügyi Minisztérium főelőadója volt. 1970–1972 között a KISZ KB sajtóreferense volt. 1971-ben végzett a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem szakosított tagozatán. 1976–1991 között a Móra Ferenc Könyvkiadó főszerkesztője, 1991–1994 között irodalmi vezetője volt. 1994–1999 között a Lord Könyvkiadó ügyvezető igazgatója volt. 1998-ban PhD-fokozatot szerzett. 1999-től az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola főiskolai tanára volt.[3][2]
Irodalomtörténészként elsősorban XX. századi magyar gyermekirodalommal, szocialista magyar irodalommal, illetve Juhász Gyula, Nagy Lajos és Ady Endre munkásságával foglalkozott Több életrajzi kismonográfiát, népszerű irodalmi életrajzot írt, valamint versantológiákat szerkesztett.
Családja
[szerkesztés]Szülei: Borbély Sándor MÁV-kalauz és Nagy Gizella voltak. 1966-ben házasságot kötött Debreczeni Ágnes középiskolai tanárral. Két lányuk született: Borbála (1969) és Márta (1971).
Művei
[szerkesztés]- Vázlat Gulyás Pál portréjához (1964)
- A pályakezdő Gulyás Pál (1964)
- Juhász Gyula Atalantája Debrecenben (Irodalomtörténeti Közlemények, 1964)
- A Magyar Géniusz egy elfelejtett száma (Irodalomtörténet, 1970)
- Gellért Oszkár (kismonográfia; Budapest, 1976)
- Juhász Gyula (kismonográfia; Budapest, 1983)
- Így élt Nagy Lajos (életrajz; Így élt; Budapest, 1986)
- Tájékozódás (tanulmányok, kritikák; Budapest, 1986)
- Így élt Ady Endre (életrajz; Budapest, 1989; 2. javított kiadás; 1994)
- Klasszikusok rangrejtve (költőportrék és verselemzések; Budapest, 1996)
- Pályakép Juhász Gyuláról (PhD-értekezés; Debrecen, 1997)
- Az Ady-versek titkaiból (Új Dunatáj, 1997)
- Tükörkép Juhász Gyuláról. A Juhász Gyula című kismonográfia új kiadása (Budapest, 1999)
- Ady Endre (kismonográfia; Élet–mű–kalauz; Horpács, 2000)
- A szerelemittas Ady (Új Dunatáj, 2000)
- A Nyugat tájain (tanulmányok és műelemzések; Budapest, 2001)
Szerkesztései
[szerkesztés]- Universitas’68. Egyetemi és főiskolai hallgatók antológiája (válogatta, szerkesztette; Budapest, 1968)
- Katonák – emberek. Antológia (válogatta, szerkesztette; Budapest, 1969)
- Universitas’70. Egyetemi és főiskolai hallgatók antológiája (válogatta, szerkesztette, Budapest, 1970)
- Ifjúsági aktivisták fóruma. KISZ-tankönyv (összeállította Kőhalmi Ferenccel és Vámos Györggyel; Budapest, 1972)
- Beszélgetés a forradalommal. Versmondók könyve (válogatta, szerkesztette; Budapest, 1977)
- Csoda. Magyar költők versei a gyermekekről. Antológia (válogatta, szerkesztette; illusztrálta: Kovács Tamás; Budapest, 1978)
- Gyermekeink. Versek. Bibliofil kiadás (válogatta, szerkesztette; Budapest, 1979)
- 222 új magyar vers. Antológia (válogatta, szerkesztette; Budapest, 1980)
- Gulyás Pál: Világító álom. Versek (válogatta, szerkesztette, utószó; illusztrálta: Szabados Árpád; Budapest, 1982)
- Óda a forradalomhoz. Irodalmi segédkönyv (válogatta, szerkesztette; Budapest, 1982)
- Asszonyaink arca. Irodalmi antológia (válogatta, szerkesztette; Budapest, 1983)
- Legkedvesebb versem. Egy korosztály antológiája (válogatta, szerkesztette; Budapest, 1984)
- Könyvek és könnyek. Juhász Gyula válogatott munkái (válogatta, szerkesztette, utószó; A magyar irodalom gyöngyszemei; Budapest, 1988)
- Szívem. Szerelmes versek minden égtájról (válogatta, szerkesztette; illusztrálta: Feledy Gyula; Budapest, 1989; 2. átdolgozott kiadás: 1993)
- Tünemény. Fele mese, fele vers. Antológia fél évszázad magyar gyermekirodalmából. 1940–1990 (válogatta, szerkesztette; Budapest, 1990)
- Az Úr érkezése. Klasszikus költőink istenes versei (válogatta, szerkesztette; Budapest, 1991)
- Kik írtak a gyerekeknek? A gyermek- és ifjúsági irodalom kislexikona A-tól Z-ig (összeállította; Diák kislexikon; Budapest, 1996)
- Ötven nagyon fontos „gyerekkönyv”. Műismertetések és műelemzések (Budapest, 1996; 2. kiadás: 2000)
- Huszonöt nagyon fontos novella (Budapest, 1997)
- Kortárs gyerekkönyvek. Műelemzések és műismertetések (szerkesztette Komáromi Gabriellával; Budapest, 2001)
- Szeretném ha szeretnének. Ady Endre szerelmei (Szerelmes magyar írók; Budapest, 2004)
Díjai
[szerkesztés]- KISZ Érdemérem (1972)
- Ifjúságért Érdemérem (1976)
- Szocialista Kultúráért (1984)
- A Művészeti Alap irodalmi díja (1988)
- Bölöni György-díj (1988)
- IBBY-díj (1989)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2022. június 24., PIM48282
- ↑ a b Neves halottaink
- ↑ Hermann Péter: Ki Kicsoda 2002 CD ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
Források
[szerkesztés]- Névpont.hu
- Hermann Péter: Ki Kicsoda 2002 CD ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
- Kortárs magyar írók
További információk
[szerkesztés]- Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó, Debrecen, 2009.
- Ki kicsoda a hírközlésben? Szerkesztette: Bodrits István és Viczián János. Szekszárd, Babits, 1994. (A századvég magyarsága 2. A Révai új nagylexikona segédkönyvei I. sorozat.)
- Kortárs magyar írók kislexikona 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. Budapest: Magvető. 1989. 471. o. ISBN 963-14-1604-6
- A magyar irodalom évkönyve 1988-2008; változó szerk.; Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1989-2009
- Révai új lexikona III. (Bib–Bül). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-574-1
- Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6805-5