Bolyai-kályha
A Bolyai-kályha vagy -kemence Bolyai Farkas által tervezett gazdaságos kályha.
Története
[szerkesztés]Bolyai Farkast már fiatal korában foglalkoztatta a gondolat, hogyan lehetne fakímélő kályhákat készíteni. Első gondolata az volt, hogy a füstöt spirálisan felcsavart csőben lehetne elvezetni, akkor a hőleadási felütet nagyobb lenne. Erről maga írta később, hogy „legelső gondolatom volt a füstet sróf csőken vinni, még beretválatlan koromban.” Kéttucatnyi hasonló terve maradt fenn kemencetani kézirataiban, amelyeket sokáig elveszettnek tudtak, mígnem Oláh Anna marosvásárhelyi tanárnő meg nem találta a Teleki Tékában, és 2015-ben ki nem adta. Ezen ötletek közül Bolyai Farkas többet meg is valósított. Ezek cserépből, fajanszból vagy öntöttvasból készültek.
Erdélyben az elmúlt kétszáz évben nagyon elterjedtek voltak a Dániel-kályhák vagy -kemencék, amelyek nagyon hasonlóak a nagy hatásfokú Bolyai-kályhákra, és nem kizárt, hogy maga Bolyai Farkas nevezte el ezeket a bibliai Dániel próféta története alapján.[1]
„Híressé vált, aprólékos műgonddal megtervezett kályhaszerkezetei egyidejűleg szolgáltak sütésre, főzésre, több helyiség melegítésére, aszalásra, de még számos más hasznuk is volt. Zseniális újítást eszközöl a kályhákon: beépít egy olyan pléh csövet, amelynek egyik vége a kéménybe, a másik egy szellőztetendő helyiségbe nyúlik, a felfelé áramló meleg levegő lehetővé teszi a „rossz lég“ kiszippantását a beteg ember szobájából, pipafüstös helyiségből, a kollégiumi osztálytermekből, elkerülve így a szellőztetéssel járó hőveszteséget.”
Oláh Anna[2]Bolyai-kályhák (illetve Dániel-kályhák) ma is vannak Erdélyben. A marosvásrhelyi Teleki Tékában ki van állítva két Bolyai-kályha, amelyek nem működőképesek. De vannak működő kályhák is, mint például az aranyosgerendi református templomban. Oláh Anna az 1980-as években még több működő Bolyai-kályhát talált Erdélyben.[3] [4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A bibliai Dániel prófétát két társával a király forró vaskemencébe záratta. „A király szolgái, akik bedobták őket, egyre fűtötték a kemencét kőolajjal, gyantával, kóccal és rőzsével. Végül a láng negyvenkilenc könyöknyire kicsapott a kemencéből. Elérte és elégette a káldeusokat, akiket a kemence körül talált. Az Úr angyala pedig leszállt a kemencébe Azarjához és társaihoz, és kiverte a tüzet a lángoló kemencéből.” Dániel próféta 3.(46–49)
- ↑ Oláh Anna: Bolyai Farkas érdemei a közjó szolgálatában, Művelődés, 1984/3 Online hozzáférés
- ↑ Oláh Anna: Bolyai Farkas műszaki eszméiből, Korunk, 1983/5 Online hozzáférés
- ↑ Oláh Anna: Ilyen volt az igazi kályhás, A Hét, 1983/29 Online hozzáférés
Bolyai-kályhák a marosvásárhelyi Teleki–Bolyai Könyvtárban
[szerkesztés]
Források
[szerkesztés]- Oláh Anna: Bolyai Farkas hőtani elméletei, kemencerakó, -öntő tapasztalatai, L'Harmattan Kiadó, 2015
További információk
[szerkesztés]- Benkő Samu: Bolyai Farkas kályhái, Új Élet, 1975/3. 14. oldal. Online hozzáférés
- Pásztor Judit, Szőcs Krisztina, Csegedi Ferenc-József, Márton Botond: Bolyai Farkas által tervezett öntöttvas kemence tanulmányozása, Műszaki Tudományos Közlemények (EME) 20 (2024) 59–64. Online hozzéférés