Bokorfüzesek
A bokorfüzesek (Salicion triandrae) T. Müller & Görs 1958 a folyóparti füzesek (Salicetea purpureae Moor 1958) növénytársulástani osztályának egyik, Magyarországon is gyakori társuláscsoportja két növénytársulással:
- csigolya-bokorfüzes (Rumici crispi-Salicetum purpureae) Kevey in Borhidi & Kevey, 1996 és
- mandulalevelű bokorfüzes (Polygono hydropiperi-Salicetum triandrae) Kevey in Borhidi & Kevey, 1996;
Fajösszetételük
[szerkesztés]Egyszintű, igen fajszegény társulások. Cserjeszintjük többé-kevésbé sűrűn zár, a lágyszárú fajok többnyire csak a szegélyeken jelennek meg. Gyakran maga a bokorfüzes is csak szegélyként nő a fűzligetek peremén.
Uralkodó fajai:
- csigolyafűz (Salix purpurea)
- mandulalevelű fűz (Salix triandra)
— ezek a csoport két társulásának névadó fajai.
Kísérőik:
- törékeny fűz (Salix fragilis),
- kosárkötő fűz (Salix viminalis).
A bokrokra gyakran felkúszó lágyszárú fajok:
- sövényszulák (Calystegia sepium),
- ragadós galaj (Galium aparine).
A bokorfüzesek szegélyein növő magaskórók:
- borzas füzike (Epilobium hirsutum),
- vízparti deréce (Epilobium dodonaei, ritka!),
- orvosi nadálytő (Symphytum officinale),
Ugyancsak a szegélyekre jellemzők egyes magas növésű füvek:
- sovány perje (Poa trivialis),
- szálkás tarackbúza (Elymus caninus),
- pántlikafű (Phalaroides arundinacea, termete a nádéra emlékeztet).
A tavaszi árhullám levonulása után tömegesen jelennek meg a gyepszintben:
- a keserűfüvek (Persicaria sp.)
- borsos keserűfű (Persicaria hydropiper),
- keskenylevelű keserűfű (Persicaria minor),
- szelíd keserűfű (Persicaria mitis) és a
- sóska- vagy lóromfajok (Rumex sp.)
- bodros lórom (Rumex crispus),
- réti lórom] (Rumex obtusifolius).
Előfordulásuk
[szerkesztés]Magyarországon valamennyi nagy síksági folyó, különösen a
árterén, szigetein, zátonyain.
Ezek a pionír cserjés társulások többnyire homokos vagy iszapos, tápanyagszegény, nyers hordalékon alakulnak ki; létfeltételeiket az elárasztás teremti meg. Szélsőséges termőhelyeik tavasszal vízben állnak, nyáron pedig kiszáradnak: ahogy a kavicsos altalajban a talajvíz szintje lesüllyed, vízutánpótlásuk megszűnik.
Források
[szerkesztés]- Borhidi Attila: Magyarország növénytársulásai. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 963-05-7983-9 Hozzáférés: 2020. szeptember 3.