Keserűfű
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 vidrakeserűfű (Persicaria amphibia)
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||||||
|
szövegben | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Keserűfű témájú kategóriát. |
A keserűfű szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjében a keserűfűfélék (Polygonaceae) osztályának két nemzetsége (Polygonum, Persicaria), amelyeket magyarul egységesen keserűfűnek nevezünk. Egyes rendszerezők nemcsak ezt a két nemzetséget vonják össze a tágabb értelemben vett keserűfű (Polygonum) nemzetségbe, hanem még továbbiakat is:
- Bistorta,
- Fallopia,
- pohánka (Fagopyrum),
- japánkeserűfű (Reynoutria),
- Pleopterus.
Ebbe a tágabb értelemben vett nemzetségbe mintegy 200–250 faj tartozik. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy ezek közül a többségi álláspont szerint a japánkeserűfű (Reynoutria) nemzetség az önálló Fallopia nemzetség egyik fajsora. A rendkívül eltérő álláspontok ellentéteit csak a molekuláris genetikai vizsgálatok oldhatják fel.
A keserűfű név (akkor még keserű magú fű alakban) a magyar írásbeliségben 1533-ban, Murmellius szójegyzékében jelent meg. Egyes nyelvjárásokban keserűgaz alakja is használatos.
Származása, elterjedése
[szerkesztés]Alapvetően kozmopolita, de főleg mérsékelt égövben terjedt el, különösen mediterrán éghajlaton.
Megjelenése, felépítése
[szerkesztés]Rózsaszínű vagy fehér virágai fürtvirágzatba egyesülnek. Termése makkocska.
Életmódja, termőhelye
[szerkesztés]Az egyes taxonok rendkívül eltérő körülményekhez alkalmazkodtak; homokpusztai, mocsári és magashegyi fajok egyaránt vannak köztük. A szél porozza be őket. Több faja is a kapás növények jellemző gyomnövénye.
Rendszertani felosztása
[szerkesztés]1. Polygonum L. nemzetség (szűkebb értelemben):
- homoki keserűfű (csinos keserűfű, Polygonum arenarium)
- tatáriszalag (Polygonum aubertii, Polygonum baldschuanicum, Reynoutria aubertii)
- porcsinkeserűfű madárkeserűfű(Polygonum aviculare)
- Polygonum cognatum
- Polygonum cognatum
- Polygonum floridum
- festő keserűfű (Polygonum tinctoria)
- fiadzó keserűfű (Polygonum viviparum)
2. Persicaria Mill. nemzetség:
- örökzöld keserűfű (Persicaria affinis)
- keserű pacsirtafű (Persicaria amara)
- vidrakeserűfű (Persicaria amphibia)
- kígyógyökerű keserűfű (kígyózó keserűfű, Polygonum bistorta, Persicaria bistorta)
- Persicaria capitata
- dúslevelű keserűfű (Persicaria foliosa)
- borsos keserűfű (Persicaria hydropiper, Polygonum hydropiper) — légyfű, vízibors, vízihunyor, vízigyömbér
- lapulevelű keserűfű (Persicaria lapathifolia, Polygonum lapathifolium)
- baracklevelű keserűfű (Persicaria maculosa, Polygonum persicaria)
- keskenylevelű keserűfű (Persicaria minor)
- pulykaorrú keserűfű (Persicaria orientalis, Polygonum orientale)
- Persicaria perfoliata
- Persicaria senticosa
- Thunberg-keserűfű (Persicaria thunbergii)
- Persicaria viscosa
Források
[szerkesztés]- Balogh Lajos: A Fallopia nemzetség Reynoutria szekciója…]
- Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 833. o. ISBN 963-9257-02-8
- Természettudományi lexikon III. (Gy–K). Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. Budapest: Akadémiai. 1966. 664–665. o.
- Növénykatalógus: Keserűfű (Polygonum)[halott link]
- Turcsányi Gábor, Turcsányiné Siller Irén, 2005: Növénytan 22. VIRÁGOS RENDSZERTAN
- Rácz János: Keserű növények — keserű nevek
