Bodon család (mihályfalusi)
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
Eredete
[szerkesztés]Gömör megye középső részén, a Vály völgyében fekszik Mihályfalva, a Forgon és a Bodon család ősi birtoka. Már a középkorban is a Forgon, Bodon és a kihalt Gátha családok ősei bírták ezt a falut. Zsigmond király 1413-ban kelt új adománylevelében megerősíti a három család elődeit Mihályfalva birtokában, melyet „már őseik is háborítás nélkül bírtak.”[1]
A három család közös eredetű, egy őstől származik.[2]
A Bodonok őse Mihályfalusi Jakabnak fia, Miklós, aki Zsigmond király 1413-i megerősítő adománylevelében szerepel - akit egyes oklevelek már Bodon néven említenek. Ez a Bodon Miklós 1421-1432 között alispánja volt Gömör megyének.[3] Az 1427-es portaösszeírásban Bodon Miklósnak Apátfalván két jobbágy telkéről történik említés.[4] Ennek a Miklósnak talán fia lehetett Bodon János. Gömör megye 1469. február 20-án Istenmezei Albertet Bodon János nejének, Margit asszonynak panaszára megidézteti.[5] Mátyás király 1475-ben nyomozóparancsot adott ki Bebek György, Hanvay Demeter, Vasvári János, Barna Lőrinc, Bodon János és Szuhay Pál ellen, akik fegyveres népeikkel Dobsinára törtek, az ottani rézbányákat elfoglalták s a tulajdonosoknak mintegy 500 aranyforintnyi kárt okoztak. Bodon János ugyancsak 1475-ben Finkey Benedekkel együtt Csetneky László, János és Miklós ellen folytat pert.[6]
A következő évtizedekben Bodon Miklóssal találkozunk az oklevelekben.
Mihályfalusi Bodon Miklós 1481-ben Harmac helység iktatásánál királyi ember.[7] Neje, marmalomfalusi[8] Ravasz Borbála hitbérét és jegyajándékát, mely a nő atyafiait illette, halálos ágyán férjére és sógorára hagyta. Az elhunyt asszony atyafiai, Ravasz Balázs, Imre és Simon azonban perrel támadták meg érte a Bodonokat. Bodon Ferenc („de Mihalfalws' ) érdekében 1493-ban tanúkat hallgatnak ki Ravasz Borbála végrendeletéről.[9]
Bodon Benedek 1571-től 1581-ig Gömör megye szolgabírája. Az 1581-i tisztújításon Bodon Pétert választották helyére, ki előbb mint esküdt táblabíró működött Bodon Benedek mellett. 1583-ban Bodon Benedeket újra megválasztották szolgabírónak; tisztségében aztán egész haláláig, 1586-ig megmaradt. Fia, Bodon Farkas szintén hosszú ideig volt megyénk szolgabírája (1600-1612). Bodon Péter 1574-ben, Bodon Pál
1582-ben, Bodon György 1596-1600-ban, Bodon Mátyás pedig 1623-ban esküdtjei és táblabírái megyénknek. Bodon János 1653-ban szolgabíró, aki mellett akkor Bodon Péter esküdtként működött. A múlt században Bodon István esküdt, Bodon Pál szolgabíró, ennek fia, Antal szolgabíró, akiről alább lesz szó.[10]
A család Mihályfalván, Alsó- és Felsővályon, a Morhó-, Ablonci- és Laponyapusztákon birtokos.
A család már a XVI. században is népes volt, a XVII. századtól pedig még inkább elágazott. Ágai a következők
I. Felső-Bodon család[11]
[szerkesztés]A Felső-Bodonok közvetlen őse II. Bodon Benedek, Bodon Istvánnak fia, aki az 1660-as, 1670-es években élt.[12] Atyja, Bodon István a legnagyobb valószínűség szerint Bodon Benedek híres szolgabírónak István fiától született István nevű unokájával azonos.[13] II. Bodon Benedek idősebb fiától, Istvántól származtak le a mihályfalusi Felső-Bodonok, míg ifjabb fiától, Mihálytól a ládházi ág ered.[14] Bodon Mihály ugyanis a XVII. század végén Ládházára költözött. Gömör megye 1752-ben nemesi bizonyítványt adott ki fiai részére.[15] A Felső-Bodon családból származik Bodon Antal szolgabíró, aki 1848-ban részt vett a schwechati ütközetben mint a gömöri nemzetőrök főhadnagya, 1849-ben pedig a nemzeti kormány gömöri biztosa. Ebből az ágból származott Bodon Ábrahdm is, aki Kossuth elfogatása után az Országgyűlési tudósításokat szerkesztette. 1848-ban a kövi kerület országgyűlési képviselője. Elnyomatásunk alatt mihályfalvi birtokán irodalmi munkássággal töltötte idejét. Ekkor fordította le Vergilius Georgikonját, s írta meg a vályi egyház történetét. Az alkotmányos élet helyreállása után ismét képviselő, majd egész haláláig Gömör megye jeles alispánja.[16] Bodon Péter 1782-ben átányi jegyző volt, s megyénktől mint Bodon István fia kapott nemességi bizonyítványt. Később naprágyi birtokán telepedett le, ahol utódai ma is élnek.
A ládházi ágból az 1740-es években Bodon Mihály fiai, Bodon Mihály, Péter, Ferenc és János éltek. Az 1809-i Borsod megyei nemesi összeírásban még előfordul Ládházán egy Bodon János nevű öregember.[17]
A mihályfalusi Felső-Bodon család családfája
[szerkesztés]Bodon család részletes története a Múzeumi Könyvtár 11. Putnokon 2004-ben kiadott Bodon Gabriella: A Bodon család ezeréves története című műben olvasható.
A család korai történetét azért megemlíteném. Részletek Karácsonyi János Magyar nemzetségek a XIV század közepéig műve I. rész: FŐÚRI ÉS NEMESI NEMZETSÉGEK, ABA NEMZETSÉG művéből.
1. és 2. Bodon-ág.
Dénes 1268–1288. 1280. mester 1285. comes*, N. leány Merse özvegye 1285–1310.*
2. Bodon György 1285.*
Dokumentumok
[szerkesztés]- Apa: Bodon Péter
- Anya: Bodon Péterné Mária
- Apa: Bodon Sándor
- Anya: Beke Julianna Bodon Mária férje mellétei Barna Dániel
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Eredetije a Forgon család levéltárában, Mihályfalván
- ↑ A három család közös eredetére nézve a következő bizonyítékokra hivatkozhatunk: a) Zsigmond király 1413-ban a három család elődeit, Mihályfalusi Tamás fiát, Jánost, Gátha Györgyöt, Mihályfalusi András fiát, Antalt és Jakab fiát, Miklóst osztályos atyafiaknak nevezi (fratres condivisionales). Ezt a kifejezést pedig közeli atyafiságban álló, közös leszármazóknál szokták használni. Az itt szereplő osztályosok közül Gátha György a Gátha család őse, míg András fiától, Antaltól a Forgon, Jakab fiától, Miklóstól pedig a Bodon család származott. 1427-ben ugyanis: „Antonius Forkon vocatus de MihalyfalvcC' mint eskütárs szerepel a bikkszögi nemesek mellett (Lőkös-iratok Héten). Mihályfalusi Jakabnak fia, Miklós pedig mint gömöri alispán már Bodon néven fordul elő az oklevelekben (1423-1432). b) Amidőn 1550 körül a Gátha család fiágon kihalt, mihályfalusi birtokait Győri János foglalta el. A Forgon és a Bodon család azonban a közös származás alapján peres úton visszaszerezte a Gátha-féle javakat s azokat egymás közt felosztotta. (Egykorú hiteles tanúvallomások: Forgon-lt.) c) A Gátha család birtokaiból a Forgon és a Bodon család ősei elégítették ki a lányági örökösöket. (Forgon-lt., Jászói lt.) d) A vérségi kapcsolat tudata még 1619-ben is élt a két családban. Amidőn ugyanis Bodon Benedek fiai 1618-ban meszesi Borbély Jánosnénak zálogosították el ősi jószágukat, az ellen a Bodon család többi tagjaival a Forgonok is tiltakoztak, felemlítvén, hogy a vérségi atyafiság (elővételi jog) mellőzésével és sérelmére jött létre. (Jászói lt.) A szóban forgó jószágot kevéssel utóbb csakugyan Forgon Péter váltotta magához, (uo.)
- ↑ Századok 1874. 217., 1875.345.; Fejér Codex. D. H. X/7.449.; Hanvay-lt. 1423. Fejérnél és a Századokban csak olvasási hiba miatt fordul elő a Bodor név, Bodon helyett
- ↑ Thallóczy: id. m. 187.
- ↑ Orsz. Lt. dl.: 28298
- ↑ Bodon-oklevelek a Tört. Társ. kézirattárában
- ↑ Orsz. Lt. dl: 18531.
- ↑ Marmalom a mai Dapsipuszta mellett feküdt
- ↑ Századok 1893. 726
- ↑ Vm. lt. jegyzőkönyvek
- ↑ A Felso-Bodonok a Felvégen, az Alsók az Alvégen laknak, innen ered az elnevezés
- ↑ Bodon-iratok a Tört. Társulat kézirattárában a Nemz. Múzeumban
- ↑ Forgon-lt.
- ↑ Bodon-iratok a Tört. Társ. kézirattárában
- ↑ uo. A ládházi Bodonokkal függ össze az a téves hagyomány, hogy a mihályfalusi Bodonok Ládházáról erednek s csak házasság révén telepedtek le Mihályfalván
- ↑ Róla mondja a költő: Gömör siratja, mint a jók javát; Az egyház, a nép ügye emberét, Őszinte kebelét, a rokon, barát... Tudomány s törvény munkás hü kezét.
- ↑ Borsod vm. lt.