Bodnár István (író)
| Bodnár István | |
| Született | 1863. december 22. Dabolc |
| Elhunyt | 1945. november 10. (81 évesen) Szekszárd |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bodnár István témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Legenyei Bodnár István (Dabolc, 1863. december 22. – Szekszárd, 1945. november 10.) író, újságíró, lapszerkesztő, megyei pénztári ellenőr, a Tolna megyei Takarék és Hitelbank igazgatója.[1]
Életútja
[szerkesztés]Bodnár László református lelkész és bátori Ferge Amália fia. Korán árvaságra jutván, neveltetését nagybátyja Ferge József n.-beregi lelkész vállalta magára; iskoláit Máramarosszigeten kezdte és Sárospatakon folytatta. 1885-ben a szekszárdi adófelügyelő mellé számtisztnek nevezték ki. 1887-ben Tolna vármegye pénztári ellenőrévé választotta. Utolsó elnöke volt a Szekszárdi Kaszinónak. A 19. század végén a Bezerédj utca 5. szám alatti Séner-házban lakott Szekszárdon, ő bízta meg Hans Petschnigg grazi építészt 1889-ben, aki kialakította az épület mai formáját neoreneszánsz stílusban.[2][3]
Legelső munkája, Jönnek a csángók c. humoreszkje, a Beregben (1882.) jelent meg; 1885-ben a Tolnamegyei Közlönynek belmunkatársa lett. Költeményeket, tárcákat irt a következő lapokba: Bereg, Ugocsa, Munkács, Beszterczebánya és Vidéke, Szekszárd és Vidéke és sok más vidéki lapba; a fővárosi lapok közül a Magyar Salon, Képes Családi Lapok, Bolond Istók és az Üstökös hozott tőle verset; a Tolnavármegye c. lapnak főmunkatársa volt. Szerkesztette Ekkel Elemér és Pataky István társaságában a Szünóra c. szépirodalmi lapot Beregszászon 1885. május 10-től decemberig, melynek hét száma jelent meg.
Munkája
[szerkesztés]- Tiszavirágok. (Az előszót Rátkay László írta hozzá.)
- Bodnár István - Gárdonyi Albert: Bezerédj István (1796-1856) I-II., Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 1918, Online
- Béri Balogh Ádám – a vértanuhalált halt kuruc brigadéros, szerzői magánkiadás, Szekszárd, 1940, 75 oldal, Online
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Fedezzük fel újra a régvolt szekszárdi szerzőket! Archiválva 2018. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben TEOL, 2016. 08. 22.
- ↑ Archivált másolat. [2016. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
- ↑ Köztérkép
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
[szerkesztés]- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
- Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Várkonyi Nándor: Háry János és a prüsszentő diák fölfedezője Tolna Megyei Népújság, 1966. október 16., 6. old.
