Blagovestenszka görögkeleti templom (Szentendre)
| Blagovestenszka görögkeleti templom | |
.jpg) | |
| Vallás | Keresztény |
| Felekezet | ortodox |
| Építési adatok | |
| Építése | 1752 |
| Stílus | barokk, rokokó |
| Tervezője | Mayerhoffer András |
| Felszentelés | 1754. október 15. |
| Felszentelő | Dioniszilje Novákovics budai püspök |
| Elérhetőség | |
| Település | Szentendre |
| Koordináták | é. sz. 47° 40′ 06″, k. h. 19° 04′ 58″47.668333°N 19.082778°E |
| Hely | 2000 Szentendre, Fő tér |
| Elhelyezkedése | |
 Blagovestenszka görögkeleti templom
Pozíció Szentendre belvárosa térképén
| |
 é. sz. 47° 40′ 04″, k. h. 19° 04′ 36″47.667768°N 19.076532°EKoordináták: é. sz. 47° 40′ 04″, k. h. 19° 04′ 36″47.667768°N 19.076532°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Blagovestenszka görögkeleti templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Blagovestenszka szerb görögkeleti templom (szerbül: Благовештенска црква) Pest vármegyében, Szentendrén található.
Története, leírása
[szerkesztés]A törökök elől menekülő görögök, szerbek, dalmátok, bosnyákok telepedtek le Szentendrén, többek között a mai Fő tér és a Duna közti területen. 1690-ben Csernojevics Arzén ipeki pátriárka alatt fatemplomot építettek. A délről jött ikonfestők 1721-ben megfestették a Blagovestenszka, azaz Angyali Üdvözlet templom régi ikonosztázát, melyet később az izbégi templomba vittek át. A ma is álló templom alapjait 1752. június 3-án rakták le. Az épület hasonlóságot mutat a pesti szerb templommal és a kalocsai főszékesegyházzal, így azt feltételezik, hogy ezt a templomot is Mayerhoffer András (1690-1771) tervezte. A templomot 1754. október 15-én Dioniszilje Novákovics budai püspök szentelte fel. A templom védőszentje Gyümölcsoltó Boldogasszony. A Fő tér keleti oldalán emelkedő, kelet-nyugat tengelyű templom barokk és rokokó stílusban épült. Középtornyos főhomlokzatát a négy falpillér három részre osztja. A gazdagon díszített főbejárat fölött tört ívű kapuszemöldök és szemöldökpárkány látható. A kapu két oldalán álló, csigás, leveles fejezetű és lábazatú oszlopok áttört mellvédű erkélyt tartanak. A kórusablak fölött ovális vakablak látható, két oldalán pedig lépcsőzetes ívű vakablakok. Homlokzati tornya 28 méter magas, a két oldalán lévő, íves oromzat párkányzatának szélén egy-egy kőkancsó és egy-egy apró obeliszk látható. A kőkeretes harangablakok különlegességei az apró, íves kőerkélyek. Kőkeretes, tölgyfából készült oldalsó bejárat fölött íves keretben Szent Konstantin és Szent Ilona freskója látható. A bejárat mellett az 1759-ben 48 évesen elhunyt Tolojanne Demeter, görög feliratú, vörösmárvány síremléke található. Az oldalhomlokzatokat kettős falpillérek négy szakaszra osztják. Minden szakaszban egy félköríves ablak, fölötte pedig ovális ablakok helyezkednek el. A templomhajót háromszakaszos, fiókos dongaboltozat, míg a kőből készült kórust csehsüvegboltozat fedi. A falakat rokokó féloszlopok kísérik. Az ikonosztáz képeit Mihailo Zsivkovics (1776-1824) budai szerb festő készítette 1802-1804 között. Az 1920-as évek végétől a rendszeres szertartások megszűntek, a templomot – amely ma már többnyire csak múzeumként szolgál – a püspöki székesegyház parókusa látja el. 2008-ban felújították.
A templom északi oldalával összeépült az egykori szerb ortodox iskola. A kora klasszicista épület napjainkban a Ferenczy Múzeumnak ad helyet. A szentendrei iskolákat 1787-ig, II. József iskolarendeletéig az ortodox egyház felügyelte. Ekkor a császári rendelet szerint az iskolákban a német nyelven kellett oktatni, ezért a városi tanácsnak görög és katolikus iskoláról kellett gondoskodnia. Az iskolák építése elhúzódott, és felvetődött hogy a Blagovestenszka-templomot alakítsák át iskolává és tanítói lakássá. II. József halála előtt az iskolarendeletet is visszavonta, így az átalakításokra nem került sor. 1797-ben felépült az iskola a templom mellett, ami 1812 és 1816 között a szerb tanítóképző intézet épületéül szolgált.
Képgaléria
[szerkesztés]
Források
[szerkesztés].JPG)
