Turócbeszterce

	Turócbeszterce (Bystrička)
	Turócbeszterce - községháza
	; Turócbeszterce zászlaja
	; Turócbeszterce zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Turócszentmártoni
Rang	község
Első írásos említés	1258
Polgármester	Zdenka Maršalová
Irányítószám	038 04
Körzethívószám	043
Forgalmi rendszám	MT
	Népesség
Teljes népesség	1476 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	74 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	449 m
Terület	19,12 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 02′ 58″, k. h. 18° 52′ 42″49.049444°N 18.878333°EKoordináták: é. sz. 49° 02′ 58″, k. h. 18° 52′ 42″49.049444°N 18.878333°E
	Turócbeszterce weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Turócbeszterce témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Turócbeszterce (1899-ig Bisztricska, szlovákul Bystrička) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.

Fekvése

Turócszentmártontól 3 km-re délnyugatra.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint már a 9. századtól település volt itt, mely kovácsaival, fazekasaival a környék kézművesiparának centrumává fejlődött.

A falu neve 1258-ban „villa Bistricha” alakban tűnik fel először a forrásokban, szomszédos településként „Besterce” néven. A falu keletkezését történészek 1284 előttre datálják. 1309-ben szerepel abban az okiratban, amelyben a mai Draskócvölgye helyén egykor volt Jordán nevű területről rendelkeznek. Középkori templomát Szent Péter tiszteletére szentelték. 1324-ig királyi birtok, ettől kezdve azonban már nemesi tulajdon. Első ismert birtokosa Beke fia János, majd részben a középkor végéig a nagyselmeci uradalom része, különböző nemesi családok birtoka. A 15. század végén Blatnica várának tartozéka. A mohácsi csatát megelőzően Tomka László szerzi meg Folkus Péter itteni birtokát. Később részben a Beniczky család tulajdona, a falu más részén a Lehoczky család szerez birtokot, s a 20. századig lényegében nem változnak birtokosai. A 16. században lakói reformátusok lettek. 1630-ban a Tomka családnak egy, a Lehoczkyaknak két kúriájuk állt a faluban. 1715-ben 23 háztartás volt a településen, 1785-ben 99 házában 659 lakost írtak össze.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BISZTRITSKA. Tót falu Turocz Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, fekszik Kis Szoczócznak szomszédságában, mellynek filiája, hajdan Bisztriczei János birtoka volt, a’ mint KÁROLY Királynak diplómája mutatya; szántó földgyei, ’s legelője is jó, hasonló nevű patak mossa határját, hegyein egy nagy tó van, réttyei kétszer kaszáltatnak, legelője elég, piatzozása Szent Mártonon, és Mosóczon, fája tűzre szabad; első Osztálybéli.”^[2]

1828-ban 82 házban 842 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bisztricska, tót falu, Thurócz vármegyében, közel a Thurócz vizéhez, Sz.-Mártontól dél nyugotra 1/2 órányira. Számlál 215 kath., 570 evang., 24 zsidó lak. Rétje legelője igen jó; erdeje nagy, patakján számos liszt- és fürészmalmokkal bir. Lakosai olajjal kereskednek; hegyén egy tavat szemlélhetni. F. u. többen. Ut. p. Thurócz-Zsámbokrét.”^[3]

A trianoni diktátumig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 635-en lakták, ebből 631 szlovák, 2-2 magyar és német.

2001-ben 1262 lakosából 1229 szlovák volt.

2011-ben 1413 lakosából 1353 szlovák.

Neves személyek

Itt született 1721-ben Carlowszky János (Ján Karlovský) filozófus, tanár, a késmárki gimnázium és az eperjesi evangélikus kollégium rektora.
Itt született 1731-ben Institoris Mihály ágostai evangélikus lelkész.
Itt született 1772-ben Blahó Máté egyházi író.
Itt született 1783-ban Matej Daniel Ševrlay, a selmecbányai evangélikus líceum tanára.
Itt született 1847-ben Lehoczky Vilmos országgyűlési képviselő.
Itt szolgált Dubniczai István (1675-1725) katolikus pap.