Birjucsij-sziget
| Birjucsij-sziget | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| terület | Herszoni |
| járás | Henyicseszki |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 72,32 km² |
| Hosszúság | 24 km |
| Szélesség | 5 km |
| Elhelyezkedése | |
 Birjucsij-sziget
Pozíció Ukrajna térképén
| |
 é. sz. 46° 07′ 36″, k. h. 35° 06′ 12″46.126700°N 35.103300°EKoordináták: é. sz. 46° 07′ 36″, k. h. 35° 06′ 12″46.126700°N 35.103300°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Birjucsij-sziget témájú médiaállományokat. | |
A Birjucsij-sziget (ukránul: Бирючий острів) egykori sziget, ma már földnyelv (félsziget) Ukrajna déli részén, az Azovi-tenger észak-nyugati partján. A terület közigazgatásilag a Herszoni terület Henyicseszki járásához tartozik. Azonban nincs közvetlen szárazföldi kapcsolata a Herszoni területtel, attól az Utljuki-limán választja el. Egykor sziget volt, 1929-ben azonban megszűnt a Fedotov-földnyelvtől elválasztó tengerrész, így a sziget napjainkban már annak nyúlványa.
Hossza 24 km, legnagyobb szélessége 5 km, területe 7232 ha. A nyugati és északnyugati részén kisebb limánok és öblök tagolják a partját. A két legnagyobb öböl a Ribacsja-öböl és a Majacsna-öböl.
A sziget teljes területe az 1993-ban létrehozott Azov-Szivasi Nemzeti Parkhoz tartozik. A nemzeti park területe korábban, 1927-től természetvédelmi terület volt. 2005-től turisták is látogathatják.
A sziget délnyugati részén áll a birjucsiji világítótorony. Az első világítótornyot 1878-ban építették. A jelenlegi világítótorony 1957-ben készült.
2003. szeptember 17-én a szigeten találkozott Leonyid Kucsma és Vlagyimir Putyin orosz elnök, ahol az Azovi-tengeren és a Kercsi-szorosban lévő orosz–ukrán tengeri határ kijelöléséről tárgyaltak.
Az i.e. ezer évvel a környéket a szkíták lakták. Egyes szkíta érméken a feltételezések szerint az egykori sziget ábrázolása látható. A sziget mai neve a magányos farkasra használt keleti szláv birjuk (бирюк) szóból ered.
Források
[szerkesztés]- Sergei R. Grinevetsky, Igor S. Zonn, Sergei S. Zhiltsov, Aleksey N. Kosarev, Andrey G. Kostianoy.: The Black Sea Encyclopedia, Springer, Berlin, 2015, ISBN 978-3-642-55226-7, p. 110, 483, 787.
- Enciklopegyija Ukrajinoznavsztva, 4. kötet, Lviv, 1993, „Molode Zsittya” Kiadó, ISBN 5-7707-4049-3, p. 123.
További információk
[szerkesztés]- Videó légifelvételekkel a Birjucsij-szigetről
- Пункт призначення №14. Бирючий острів, Генічеський район Херсонської області, LB.ua, 2014. július 30.
