Ugrás a tartalomhoz

Birányi Ákos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Birányi Ákos
SzületettSchultz Ágost
1816
Selmecbánya
Elhunyt1855. június 10.
Pest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaújságíró,
író
SablonWikidataSegítség

Birányi Ákos, Schultz Ágost (Selmecbánya, 1816Pest, 1855. június 10.) újságíró, író, Birányi István testvére.

Élete

[szerkesztés]

Atyja királyi hivatalnok volt; középiskoláit Léván végezte és növendékpap lett az esztergomi egyházmegyében; mint ilyen a bölcseleti s teológiai pályát a nagyszombati érseki főiskolában végezte. Különösen a görög nyelv volt kedvenc tanulmánya. Iskoláinak végeztével a papságból kilépett és a vidéken nevelősködött tiz hónapig; ekkor Pestre visszatért és a Nemzeti Ujságnál nyert alkalmazást. Később a Pesti Hírlaphoz ment át mint segéd. 1844-ben a pozsonyi Hirnök szerkesztését vette át és folytatta a lap megszüntéig 1845. június végeig. Pestre visszatérvén a Jelenkornál segédkedett 1848-ig, amikor a Köztársasági Lapokat is szerkesztette október 11-étől novemberig, mely lapból 12 szám ismeretes. Ezután visszavonult a hírlapirodalomtól és munkáit adta ki. 1852-ben ismét állandóan lapszerkesztéssel foglalkozott; a Magyar Hírlap és utódja, a Budapesti Hirlap mellett a Napi Tudósító című lapot szerkesztette Bulyovszkyval 1853. június 2-ától december 31-éig névtelenűl. Meghalt mint a Religio segédszerkesztője kolerában 1855. június 10-én. Örök nyugalomra helyezték 1855. július 11-én a délután a római katolikus egyház szertartása szerint. Felesége felsö-böki Dolinay Júlia volt.

Munkái

[szerkesztés]
  • Hamburg és jóslatigazság. Pest, 1842.
  • Örömüdvözlet fönséges cs. k. főherczeg József Magyarország nádora dicső névünnepére. Uo. 1843.
  • Világtörténeti elbeszélések. Uo. 1846. (István öcscsével irta, Schultz testvérpár névvel.)
  • A természetet magyarázó atya. Uo. 1846. (Schultz testv.)
  • István főherczeghez. H. n. (1847.)
  • Nogel István utazása keleten. Uo. 1847. (Schultz testv.)
  • A szűz legszebb czélja. Thunberg Mária után ford. Uo. 1847. (Schultz testv.)
  • Sanctio pragmatica. Uo. 1848.
  • Pesti forradalom. (Martius 15–19. 1848.) Uo. 1848.
  • Köztársasági káté. Uo. 1848.
  • Regény és való. Pest, 1850. (Szirondi névvel.)
  • Bocarmé-per. Uo. 1851.
  • Séták a kristálypalotában. Uo. 1854.

Írt humorisztikus cikket a Pesti Divatlapba (1848.), Görgei történeti jellemrajza megjelent a Magyar Hírlapban (1851.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]