Biccseszabadi

	Biccseszabadi (Žilinská Lehota)
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Zsolnai
Rang	Zsolna városrésze
Első írásos említés	1402
Polgármester	Ivan Harman
Irányítószám	010 01
Körzethívószám	041
	Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
	Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 14′ 41″, k. h. 18° 40′ 46″49.244800°N 18.679300°EKoordináták: é. sz. 49° 14′ 41″, k. h. 18° 40′ 46″49.244800°N 18.679300°E
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Biccseszabadi (1899-ig Bittse-Lehota, szlovákul: Žilinská Lehota, korábban Bytčianská Lehota) Zsolna városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése

Zsolna központjától 8 km-re északnyugatra, a Vág bal oldalán fekszik.

Története

A települést 1402-ben „Lehota” alakban említik először. A ricsói, majd a nagybiccsei váruradalom tartozéka.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LEHOTA. Bitsa Lehota. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura H. Eszterházy, Uraság, ’s mások, lakosai külömbfélék, fekszik Alsó Hricsóhoz nem meszsze, ’s ennek filiája, határja meglehetős, legelője, fája elég van.”^[1]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lehota (Bicse), tót f., Trencsén vmegyében, 153 kath. lak. F. u. h. Eszterházy. Ut. posta Zsolna.”^[2]

1910-ben 180, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békéig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott.

1980-ban csatolták Zsolnához.

Nevezetességei

A városrész északi részén álló kápolna.
A település felső részén a hősök tiszteletére épített emlékkereszt.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Ez a szlovákiai településrészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[2] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]