Białka Tatrzańska
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Białka Tatrzańska | |
 | |
| Białka Tatrzańska, fatemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Lengyelország |
| Vajdaság | Kis-lengyelországi |
| Irányítószám | 34-405 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2318 fő (2021. márc. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 692 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 23′ 41″, k. h. 20° 06′ 18″49.394720°N 20.105000°EKoordináták: é. sz. 49° 23′ 41″, k. h. 20° 06′ 18″49.394720°N 20.105000°E | |
| Białka Tatrzańska weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Białka Tatrzańska témájú médiaállományokat. | |
Białka Tatrzańska település Dél-Lengyelországban, Kis-Lengyelország vajdaságban, Podhale régióban. Kis hegyi üdülőfalu, ahová főként síelni és fürdőzni járnak a turisták. A 2012-ben 2207 állandó lakosa volt.
Fekvése
[szerkesztés]Białka Tatrzańska 8 kilométer hosszan nyúlik el, déli végénél a Bélai-havasok völgye található. A napsütéses órák száma magas, éghajlata hegyvidéki. 1975-1998 között a mára megszűnt Újszandeci Vajdasághoz tartozott. Három része van a településnek: Kaniówka, Grapa, Pod Grapą. Zakopanétól 15 kilométerre északkeletre, Bukowina Tatrzańskától 6 kilométerre északra, Krakkótól 75 kilométerre délre fekszik.
Története
[szerkesztés]1616-1618 környékén alapították, IV. Ulászló uralkodása alatt, a Morskie Oko és Wołoszyn közelében, a Magas-Tátra erdőségeiben. Eredeti neve Nowa Białka volt, innen ered a Nowobielski családnév is. A falu lakói kezdetben a földművelés mellett pásztorkodással is foglalkoztak, kiváló bőrművesekké képezve magukat. Emellett a szénégetés is népszerű foglalkozás volt. A 18-19-dik század folyamán elsősorban a környékbeli Podhale és Szepes szükségleteinek kielégítésére magas színvonalú szőrméket is készítettek. Lakói a gorálok.
Kultúra
[szerkesztés]Kisgyerek korától fogva a városban élt a híres költőnő Hanka Nowobielska (szül. Janina Fiutowska). A helyi Mali Białcanie csoport hagyományőrző és folklór műsorokkal lép fel Lengyelország szerte.
Turizmus
[szerkesztés]Fekvéséből adódóan Białka az egyik legszebb és legnépszerűbb téli üdülőközpont, kiváló infrastruktúrával, melyet több síközpont és temérdek szálloda tesz teljessé. A Białka patak az extrém-sportok szerelmeseinek kínál lehetőségeket. 2011-ben termálfürdő nyílt a településen. A téli időszakban időnként a településen jelenlévő turisták száma háromszorosan meghaladja a helyi lakosok számát.
Látnivalók
[szerkesztés]- Szt. Simon és Szt. Júdás Taddeus fatemplom (épült: 1700 körül)
Magyar vonatkozás
[szerkesztés]Esterházy-gróf az 1711-es pestisjárványban kiürült Derenk településre 1717-ben Białka Tatrzańskából és Bukowina Tatrzańskából telepített le gurál lengyeleket. A derenki lengyel lakosság a trianoni békediktátum után népszavazáson elutasította a Csehszlovákiához történő csatolást, így a település Magyarország része maradt. Noha a települést mára lerombolták, és a falu lengyel lakossága szétszóródott (főként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében), a mai napig őrzik identitásukat, sokuk beszéli a helyi lengyel dialektust, és évente egyszer, az egykori búcsú napján, visszatérnek Derenkre megemlékezni.