Berkélium(III)-bromid
| Berkélium(III)-bromid | |
 __ Bk3+ __ Br− | |
| Más nevek | berkélium-tribromid |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 22787-71-9 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | BkBr3 |
| Moláris tömeg | 486,78 g/mol |
| Megjelenés | sárgazöld kristályok |
| Kristályszerkezet | |
| Kristályszerkezet | rombos |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A berkélium(III)-bromid egy aktinoida vegyület. Képlete BkBr3, benne a berkélium oxidációs száma +3.
Tulajdonságai
[szerkesztés]Alacsony hőmérsékleten kristályszerkezete rombos PuBr3 típusú, a = 403 pm, b = 1271 pm és c = 912 pm. Magas hőmérsékleten kristályszerkezete monoklin AlCl3 típusú, a = 723 pm, b = 1253 pm, c = 683 pm és β = 110,6°.[1][2][3][4]
Források
[szerkesztés]- ↑ John H. Burns, J. R. Peterson, J. N. Stevenson: Crystallographic Studies of some Transuranic Trihalides: 239PuCl3, 244CmBr3, 249BkBr3 and 249CfBr3, in: J. Inorg. Nucl. Chem., 1975, 37 (3), S. 743–749 (doi:10.1016/0022-1902(75)80532-X).
- ↑ J. P. Young, R. G. Haire, J. R. Peterson, D. D. Ensor, R. L. Fellows: Chemical Consequences of Radioactive Decay. 1. Study of 249Cf Ingrowth into Crystalline 249BkBr3: A New Crystalline Phase of CfBr3, in: Inorg. Chem., 1980, 19 (8), S. 2209–2212 (doi:10.1021/ic50210a003).
- ↑ D. Cohen, S. Fried, S. Siegel, B. Tani: The preparation and crystal structure of some berkelium compounds, in: Inorg. Nucl. Chem. Lett., 1968, 4 (5), S. 257–260 (doi:10.1016/0020-1650(68)80125-4).
- ↑ J. R. Peterson, D. E. Hobart: The Chemistry of Berkelium, in: Harry Julius Emeleus (Hrsg.): Advances in Inorganic Chemistry and Radiochemistry, Volume 28, Academic Press, 1984, ISBN 0-12023628-1, S. 29–64 (doi:10.1016/S0898-8838(08)60204-4), hier: S. 52–53.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Berkelium(III)-bromid című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- David E. Hobart, Joseph R. Peterson: Berkelium Archiválva 2010. július 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, in: Lester R. Morss, Norman M. Edelstein, Jean Fuger (Hrsg.): The Chemistry of the Actinide and Transactinide Elements, Springer, Dordrecht 2006; ISBN 1-4020-3555-1, S. 1444–1498 (doi:10.1007/1-4020-3598-5_10).
