Benzidin
Benzidin | |||
IUPAC-név | 4,4′-diaminobifenil | ||
Szabályos név | 4,4′-bifenildiamin | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 92-87-5 | ||
PubChem | 7111 | ||
ChemSpider | 6844 | ||
| |||
| |||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C12H12N2 | ||
Moláris tömeg | 184,24 g/mol | ||
Megjelenés | fehér, szilárd anyag | ||
Olvadáspont | 122–125 °C | ||
Oldhatóság (vízben) | 0,94 g/100 ml 100 °C-on | ||
Veszélyek | |||
EU osztályozás | Mérgező (T) Veszélyes a környezetre (N)[1] | ||
Főbb veszélyek | karcinogén | ||
R mondatok | R45, R22, R50/53[1] | ||
S mondatok | S53, S45, S60, S61[1] | ||
LD50 | 309 mg/kg (patkány, szájon át)[1] | ||
Rokon vegyületek | |||
Rokon vegyületek | bifenil | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A benzidin szerves vegyület, a bifenil diaminja. Színtelen vagy vöröses, kristályos anyag. Levegőn sötétre színeződik.
Előállítás
[szerkesztés]Hidrazobenzolból állítják elő kénsavval:
Iparilag nitrobenzolból vagy azobenzolból(en) nyerik.
Felhasználás
[szerkesztés]Legnagyobb mennyiségben festékgyártásra használják (pl. kongóvörös(en)). Kisebb mennyiségben a gumigyártás és a műanyaggyártás területén is alkalmazzák. A bűnügyi helyszínelésnél vérnyomok kimutatására használják. A vérfesték (hemoglobin) pszeudoperoxidáz aktivitású, melynek hatására a benzidin hidrogén-peroxid jelenlétében (hidrogénvesztéssel) egy kék színű vegyületté oxidálódik. Használják számos szervetlen és szerves anyag kimutatására is laboratóriumi reagensként. Alkalmazzák továbbá az orvosi gyakorlatban a vizeletben és a székletben levő vérnyomok kimutatására, illetve a kórszövettani diagnosztikában.
Biológiai vonatkozása
[szerkesztés]Bizonyítottan karcinogén hatású. Belélegezve, lenyelve vagy bőrön át felszívódva egyaránt veszélyes.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Kis kémiai szótár. Fordította Hársing Lászlóné. Budapest: Gondolat. 1972. 50. o.
- Orvosi lexikon. Főszerkesztő: Dr. Hollán Zsuzsa. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1967. 1 kötet., 392. o.
- Furka Árpád: Szerves kémia. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 1988. 428–429. o. ISBN 963-19-2784-9
- Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1981. 1 kötet., 319. o. ISBN 963-10-3269-8