Benedicty József
| Benedicty József | |
| Született | Benedicty József Kálmán 1858. április 7.[1] Békés[1] |
| Elhunyt | 1920. november 28. (62 évesen)[2] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Ugróczy Mária Anna (h. 1895–1920) |
| Foglalkozása | építész |
| Halál oka | agyszélhűdés |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Benedicty József témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Benedicty József (Békés, 1858. április 7. – Budapest, 1920. november 28.) magyar építész, miniszteri tanácsos.
Élete
[szerkesztés]Benedicty József (1828–1894) gyógyszerész és Koritsánszky Paulina Amália (1834–1913) fiaként született evangélikus családban. 1872 és 1879 között Stuttgartban végezte a főreáliskolát, 1879-től 1882-ig ugyanott a polytechnikumot, amelynek befejeztével 1883-ban építészmérnöki oklevelet szerzett. 1882–1883-ban Levis műegyetemi tanár irodájában templomok és iskolák tervezésével foglalkozott. 1883-ban Budapestre jött, és 1883–1885-ig Schulek Frigyes mellett a budavári Mátyás-templomnál dolgozott. Nyilvános tervpályázaton Békés város bérházának építését elnyerve, azt 1886–1887-ben felépítette. 1888-ban Budapest főváros szolgálatába lépett, és 1891-ig a mérnöki hivatalban elsőosztályú segédmérnöki minőségben működött. Ez idő alatt a fővárosi kórházak építési és fenntartási munkáit vezette, tervezte a főváros oltónyiroktermelő intézetének épületét, de ő vezette a ferencvárosi gabonaraktárak építési munkáit.[3]
1891-ben elsőosztályú királyi mérnökké nevezték ki és állami szolgálatba lépett. 1895-ben királyi főmérnök lett, és ettől kezdve állami magas építkezésekkel foglalkozott.[3]
Ismert épületei
[szerkesztés]
- 1885/1886–1887: Békés város bérháza (ma: Békés Városi Jantyik Mátyás Múzeum), Békés, Széchenyi tér 4.[3][4]
- 1886–1887: Református templom, Békés[3]
- 1895–1896: Magyar Királyi Posta, Zimony[3]
- 1895–1896: első honvéd huszárezred laktanya, Budapest[3][5]
- 1897: első gyalogezred laktanyája, Budapest[3]
- 1898: I. Ferenc József gyalogsági laktanya (később: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Bolyai János Katonai műszaki Főiskolai Kar), Budapest, Üllői út (2008-ban elbontották)[5]
- 1901: Csendőrségi laktanya, Budapest, Böszörményi út 21.[3][6]
- 1904–1905: Jézus Legszentebb Szíve templom, Aszód (1960-ban lebontották)[7]
- ?: fővárosi oltónyiroktermelő intézet[3] (talán a Magyar Királyi Állami Bakteriológiai Intézet és Oltóanyag Termelő Intézet, Budapest, Hungária körút ?)
- ?: Fényesi evangélikus temetőkápolna, Békéscsaba, Györkei út[8]
Az ő tervei szerint valósult meg gróf Tisza Lajos nagykovácsi kastélyának (Nagykovácsi, Kossuth utca 2–4.) átalakítási terve is (1880-as évek).[3][9] 1898-ban a budapesti első honvédkerületi parancsnokság épületének építésfelügyeletével volt megbízva.[3]
1898-ban átépítette a Radetzky-laktanyát (Budapest, Bem tér 3.).[5][10]
Síremlékek
[szerkesztés]- 1890 k.: Czékus István evangélikus püspök síremléke,[3] Rozsnyó[11]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. május 2.)
- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. május 2.)
- ↑ a b c d e f g h i j k l Magyar képzőművészek lexikona, 172. o.
- ↑ http://www.jantyikmatyasmuzeum.hu/kiallitohelyeink-bekesi_galeria
- ↑ a b c https://pestbuda.hu/cikk/20220120_ahol_regen_kaszarnya_allt_most_sportcsarnok_mukodik_a_ferenc_jozsef_gyalogsagi_laktanya_tortenete
- ↑ https://gallery.hungaricana.hu/hu/BudapestGyujtemeny/1052909/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJDSU1LRSI6IFsiMTkxMCBrXHUwMGY2clx1MDBmY2wiXX0sICJxdWVyeSI6ICJDSU1LRT0oXCJsYWt0YW55YVwiKSJ9
- ↑ Archivált másolat. [2023. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 2.)
- ↑ http://nagyvofely.hu/bekescsaba/templomok
- ↑ http://www.kitervezte.hu/benedicty-jozsef/
- ↑ https://bemcenter.hu/tortenet/
- ↑ https://emlekhelyek.csemadok.sk/emlekhelyek/czekus-istvan-evangelikus-puspok-sirja/
Források
[szerkesztés]- Szendrei János – Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona: Magyar és magyarországi vonatkozású művészek életrajzai a XII. századtól napjainkig. I. kötet (Abádi – Günther) Budapest: Közoktatásügyi Minisztérium. 1915. Több kötet nem jelent meg
- Ahol régen kaszárnya állt, most sportcsarnok működik – A Ferenc József gyalogsági laktanya története
Egyéb irodalom
[szerkesztés]- Nagy József – Mester Péter – Romvári Gáborné: Békési életrajzi kislexikon – a reformáció korától a XX. század végéig, Békési Városvédő és Szépítő Egyesület kiadása, Békés, 2001, ISBN 963-00-6371-9