Beloiannisz (hajó)

Beloiannisz
Hajótípus	személyszállító motorhajó
Névadó	Nikosz Beloiannisz
Üzemeltető	Balatoni Hajózási Zrt.
Pályafutása
Építő	Balatonfüredi Hajógyár
Megrendelés	1951.
Építés kezdete	1951.
Vízre bocsátás	1951.
Szolgálatba állítás	1952.
Szolgálat vége	2003.
Sorsa	Felújítás alatt
Általános jellemzők
Vízkiszorítás	210–278 tonna
Hossz	44,10 méter
Szélesség	7,30 méter
Merülés	1,4 méter
Hajtómű	SKL 6 NVD 36 AU-1
Üzemanyag	dízelolaj
Teljesítmény	315 kW
Sebesség	20 km/h
Férőhelyek száma	500 fő
A Wikimédia Commons tartalmaz Beloiannisz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Beloiannisz 1952-es építésű, magyar utasszállító motorhajó, mely évtizedekig közlekedett a Balatonon, és ezáltal az egyik legismertebb magyar hajó. 1952-es megépítésétől a Szent Miklós 2006-os forgalomba állásáig a legnagyobb balatoni személyszállító hajó, sokáig tartották a flotta "zászlóshajójának" is. Pályafutása alatt évtizedekig volt nyári estéken a siófoki zenés sétahajó, fedélzetén fellépett a magyar könnyűzenei élet színe-java. 2003 óta nem közlekedik, jelenleg felújítás alatt áll.2021. augusztus 10-én a Sopron vontató mellévett alakzatban továbbította Neszmélyről a Komáromi hajógyári öbölbe, ahol a felújítását fogják végezni. A tervek szerint a ‘90-es években is ismert állapotot állítják majd helyre, melyben a legtöbben ismerhették és melyből a lehető legtöbb eredeti elem megmenthető.

Története

A Tiszán, a Dunán és a Balatonon személyszállítási feladatokat ellátó, budapesti székhelyű Balatoni Hajózási Vállalatnak (BHV) a balatoni idegenforgalom robbanásszerű növekedése miatt szüksége volt a háború után helyre állított balatoni személyhajó flotta bővítésére. A két part közötti átkelőjáratokhoz (Siófok-Balatonfüred-Tihany, Balatonboglár-Révfülöp és Fonyód-Badacsony) a vállalat Dunai Osztályától 1951-től két Balatonra átalakított "propeller" csavargőzöst vezényeltek át, az Ifjúgárdát és az Úttörőt, majd 1952-től egy harmadikat, a Pajtást. Ezek a 200 személyes, 16 km/h sebességre képes hajók a vízibuszok későbbi megjelenéséig látták el az átkelő forgalmat a Balatonon a flotta tradicionális régi hajóival együtt. Azonban a hosszanti járatokhoz (Siófok-Badacsony) szükség volt egy, a meglévő hajóknál jóval nagyobb befogadóképességű hajóra is, amely a hosszú úton akár 4-600 személy számára biztosított kényelmes elhelyezést, valamint nagyobb, legalább 20-21 km/h sebességet a gyorsabb eljutáshoz. A BHV megrendelte tehát a Beloianniszt, az addigi legnagyobb utasbefogadó képességű balatoni hajót, amit a Balatonfüredi Hajógyár épített 1951–1952 között. A nevét Nikosz Beloiannisz görög kommunista politikus és mártír után kapta.

A hajó 1 db Láng-gyártmányú, 450 lóerős dízelmotorral volt felszerelve. Hajóteste szegecselt Siemens-Martin acélból készült 7 db vízmentes válaszfallal. A felépítmények falai is merevített acéllemezek voltak. A fedélzetek és a parancsnoki híd fenyőfa pallóból készült. 1955. január 1-től a BHV megszűnt, beolvadt az újonnan létrejövő a MAHART Magyar Hajózási Részvénytársaságba. A Beloianniszt 1969-ben stabilitási okokból átépítették, nehogy megismétlődhessen a Pajtás 15 évvel korábbi tragédiája. A felső fedélzet acél felépítményeit elbontották, és egy kisebb, alumínium szerkezetű kormányállást és alumínium tetőt kapott, az utasbefogadó képessége így 650 főre nőtt. 1972-ben az eredeti Láng főgépet egy keletnémet 6 hengeres SKL motorra cserélték.

Időközben a balatoni kiránduló forgalomban megnövekedett az átkelő járatok szerepe, és csökkent a hosszú járatú kirándulásokra az igény, ezért a Beloiannisz balatoni pályafutásának utolsó három évtizedében már főként a Siófok-Balatonfüred-Tihany útvonalon közlekedett, valamint a siófoki esti zenés sétahajó szerepét töltötte be élőzenés produkciókkal a fedélzetén. Ekkoriban volt olyan időszak is, amikor heti egy alkalommal a Zánkai Úttörőtábor lakóit sétahajóztatta.

1991-ben, a rendszerváltás után a hajót átkeresztelték Balatonra, és a MAHART Balatoni Hajózási Kft. üzemeltette, mely 1999-től a Balatoni Hajózási Zrt. néven működött tovább. 1996-ban a hajótestben található alsó utastermet lezárták az utazóközönség elől, az utasbefogadó képesség 500 főre csökkent. A 2003-as szezon végén a Balaton motorost műszaki okokból, első sorban a fenéklemezelés állapotára hivatkozva végleg leállították majd a siófoki kikötő hátsó öblébe vontatták. 2006-ban a Közlekedési Múzeum szakvéleménye alapján kormányhatározattal védett műszaki emlékké nyilvánították. Ekkor visszakapta a Beloiannisz nevet, de a Balaton felirat továbbra is rajta maradt. Az eredeti tervek szerint múzeum vagy étterem lett volna belőle Siófokon a hajóállomás melletti Rózsakertben, de ez sosem valósult meg. A védettséget 2013-ban visszavonták, így a leromlott állapotú hajó veszélyeztetetté vált. 2014-ben a TSB Yacht Service Kft. vásárolta meg, ekkor a felső fedélzet teljes lebontását követően a Sión át levontatták a Dunára, ahol az Újpesti Hajójavítóban részleges fenéklemez cserét végeztek el, valamint néhány sikeres próbafutást is. Ezt követően a Pannon-Ship Kft.-tulajdonába került és Neszmélyen, Szent Ilona öbölben lévő hajóskanzenben, egyre leromlottabb állapotban várta sorsa jobbra fordulását.

2019-ben a hajót a szlovákiai Komáromba vontatták, ahol a Komáromi Hajógyárban partra húzták, átvizsgálták, majd ezt követően változatlan állapotban visszakerült Neszmélybe.

2021 februárjában a hajót elhivatott magánszemélyek megvásárolták, hogy később a kifejezetten erre a célra létrehozott Beloiannisz Hajóért Alapítványnak átadományozzák, ezáltal lehetőséget biztosítva a Beloiannisz minőségi gondozásba vételének. Ezt követően megkezdődött a hajó teljes felújítása a Komáromi Hajógyár területén.