Belgiumi Német Császári Főkormányzóság

	Belgiumi Német Császári Főkormányzóság
	Főkormányzóság;
	Kaiserliches Deutsches Generalgouvernement Belgien 1914 augusztus 26. – 1918 november 11
; Belgiumi Német Császári Főkormányzóság címere	; Belgiumi Német Császári Főkormányzóság zászlaja
	Térkép a német megszállás alatt álló főkormányzóságról 1916 körül.
	Általános adatok
Fővárosa	Brüsszel
	Kormányzat
Államfő	Colmar von der Goltz (1914); Moritz von Bissing (1914-1917); Ludwig von Falkenhausen (1917-1918);
Elődállam	Utódállam
←	→
	A Wikimédia Commons tartalmaz Belgiumi Német Császári Főkormányzóság témájú médiaállományokat.

A Német Császárság Belga főkormányzósága (németül: Kaiserliches Deutsches Generalgouvernement Belgien) német katonai közigazgatási egység volt az első világháború alatt a németek által megszállt Belgium területén.

Kormányzás, közigazgatás

A főkormányzóságot 1914. augusztus 26-án hozták létre. Ekkor nevezték ki Colmar von der Goltz tábornagyot a megszállt Belgium katonai főkormányzójává.^[1] Őt nem sokkal később Moritz von Bissing követte, tábornokká való kinevezésekor (1914. november 27.).

Bissing kinevezése után a német parancsnokság három adminisztrációs zónára osztotta Belgiumot.^[2]

Az első zóna magában foglalta a fővárost, Brüsszelt és a környező vidékeket. Ez volt a legnagyobb területű zóna.
A második zóna a negyedik német hadsereg irányítása alatt állt. Ez a zóna magába foglalta Gent, és Antwerpen városokat. Ezt a részt a németek Etappengebietnek hívták.
A harmadik zóna a Német Császári Haditengerészet irányítása alatt állt. A zónába a teljes, németek által megszállt belga part menti rész tartozott. A németek ezt a területet Operationsgebietnek hívták.

A németek megpróbálták minden téren szabályozni a mindennapi élet minden részét. Például a lakosságra utazási korlátozásokat szabtak ki, egyes ellenállókat kollektíven bűnösnek nyilvánítottak. Gazdasági téren a belga ipart a németek használták ki. A közigazgatási intézkedés részeként a greenwichi időzóna helyett bevezették a közép-európai időszámítást Belgiumban. A háború előtt Belgiumnak volt a hatodik legnagyobb gazdasága a világon, de a németek annyira kihasználták, elpusztították, gépeit Németországba szállították, hogy a gazdaság sohasem nyerte vissza a háború előtti szintjét. A megszállás alatt több mint 100 000 belga állampolgárt vittek Németországba, hogy a német iparban dolgozzanak, és Észak-Franciaországba, hogy utakat és katonai létesítményeket építsenek a német hadsereg számára.^[3]

A német parancsnokság azt remélte, hogy felerősítheti a flamandok és a vallonok közötti etnikai vitát. Flandriában a németek a háború után egy protektorátust terveztek létrehozni, Vallóniában pedig az erős ipart és a munkaerőpiacot kívánták kihasználni.

1917 áprilisában Von Bissing halála után, Ludwig von Falkenhausen lett az utódja.

Jegyzetek

↑ Thomas, N.. The German Army in World War I. ISBN 1-84176-565-1
↑ Tucker, S. & Roberts. World War I: encyclopedia. ISBN 1-85109-420-2
↑ Larry Zuckerman. The Rape of Belgium: The Untold Story of World War I (2004). ISBN 978-0-8147-9704-4. Hozzáférés ideje: 2004.

[1] Thomas, N.. The German Army in World War I. ISBN 1-84176-565-1

[2] Tucker, S. & Roberts. World War I: encyclopedia. ISBN 1-85109-420-2

[3] Larry Zuckerman. The Rape of Belgium: The Untold Story of World War I (2004). ISBN 978-0-8147-9704-4. Hozzáférés ideje: 2004.

[1]

[2]

[3]