Ugrás a tartalomhoz

Belarusz Nemzeti Operaház és Balettház

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Belarusz Nemzeti Operaház és Balettház
Нацыянальны акадэмічны Вялікі тэатр оперы і балета
A színház épülete 2010-ben
A színház épülete 2010-ben
Becenév: Opierny Teatr
TelepülésMinszk
CímMinszk, пл. Парыжскай камуны, 1
Építési adatok
Megnyitás1939
Építési stílusszovjet konstruktivizmus
Építész(ek)Joszif Grigorijevics Langbard
Hasznosítása
Felhasználási terület
  • színházi társulat
  • szervezet
Elhelyezkedése
Belarusz Nemzeti Operaház és Balettház (Fehéroroszország)
Belarusz Nemzeti Operaház és Balettház
Belarusz Nemzeti Operaház és Balettház
Pozíció Fehéroroszország térképén
é. sz. 53° 54′ 37″, k. h. 27° 33′ 41″53.910278°N 27.561389°EKoordináták: é. sz. 53° 54′ 37″, k. h. 27° 33′ 41″53.910278°N 27.561389°E
Térkép
Belarusz Nemzeti Operaház és Balettház weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Belarusz Nemzeti Operaház és Balettház témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Belarusz Nemzeti Operaház és Balettház (belorusz nyelven Нацыянальны акадэмічны Вялікі тэатр оперы і балета) Fehéroroszország fővárosának, Minszknek az operaháza. A színház 1933 májusában nyílt meg.

Története

[szerkesztés]

Az első állandó színházat Fehéroroszországban (az akkori Szovjetunióban) 1933-ban alapították. A jelenlegi színház épületét 1939-ben nyitották meg.

A második világháború után a színház repertoárja sok művel gazdagodott. A leghíresebb operák Mogyeszt Muszorgszkij Borisz Godunovja, Giuseppe Verdi Otelloja, Jacques Offenbach Hoffmann meséi , Nyikolaj Rimszkij-Korszakov Sadlo és Richard Wagner Lohengrin operái voltak. Ezek mellett a repertoárban szocreál művek is előfordultak.

1996-ban az Állami Színház két független színházra oszlott: a Belarusz Köztársaság Nemzeti Akadémiai Nagy Balettszínházára és a Fehérorosz Nemzeti Akadémiai Operaszínházra, de 2008-ban ismét egyesült a mai nevén.

2009-ben az épületet felújították és kibővítették. A színház körül számos szobrot avattak fel, a színpadoz kissé megnagyították és a nézőtér is bővült. A legkorszerűbb világítási és mozgástechnikai eszközöket az eredeti kialakítás betartása mellett adták hozzá.

Források

[szerkesztés]