Beitar Illit
| Beitar Illit | |||
 | |||
| |||
| Héber neve: בֵּיתָר עִלִּית Arab neve: بيتار عيليت | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Izrael | ||
| Körzet | Déli körzet | ||
| Alkörzet | Sha'ar HaNegev | ||
| Alapítás éve | 1985 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 63 220 fő (2021)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 4.3 km2 km² | ||
| Időzóna | IST, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 31° 41′ 52″, k. h. 35° 06′ 55″31.697778°N 35.115278°EKoordináták: é. sz. 31° 41′ 52″, k. h. 35° 06′ 55″31.697778°N 35.115278°E | |||
| Beitar Illit weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Beitar Illit témájú médiaállományokat. | |||
Beitar Illit (héberül: בֵּיתָר עִלִּית; hivatalosan Betar Illit ; arabul: بيتار عيليت) egy ultraortodox zsidó település, amelyet városi tanácsként szerveztek meg a Gush Etzion településtömbben.[2] 10 kilométerre (6 mérföld) fekszik Jeruzsálemtől délnyugatra, Ciszjordániában.[3] Beitar Illit Izrael egyik legnagyobb és leggyorsabb ütemben növekvő települése, amely betudható az ortodox zsidó családok magas gyermekszámának is.[4] 2021 ben 63,220 lakosa volt.
Név eredete
[szerkesztés]A Beitar Illit (szó szerint Felső-Beitar) az ősi zsidó erődvárosról, Betarról kapta a nevét, amelynek romjai (Khirbet el-Yahud, arabul „a zsidók romja) a településtől 1 kilométerrel távolabb, Battir palesztin falu közelében fekszenek, amely őrzi az erőd ősi nevét.
Történelem
[szerkesztés]Az ARIJ szerint Beitar Illit 1985-ben jött létre azon a földön, amelyet Izrael két közeli palesztin falutól kapott: 3140 dunamnyi földet Husanból[5] és 1166 dunamot Nahalinból.[6]
A települést fiatal családok egy kis csoportja alapította a Machon Meir vallásos cionista jesivából. Az első lakók 1990-ben telepedtek le a térségben.[7] Ahogy Beitar Illit növekedni kezdett, a Bobovi haszid zsidó dinasztiát követő családok özönlöttek a településbe, miközben az eredeti, vallásos cionista csoportok továbbálltak. A város ma számos haszid csoportnak ad otthont, köztük a Bobov, a Boston, a Boyan, a Breslov, a Karlin-Stolin és a Slonim udvartartásnak.
Földrajz
[szerkesztés]Beitar Illit az északi Júdeai-hegységben[3] fekszik, körülbelül 700 méter tengerszint feletti magasságban. A település közvetlenül nyugatra található a 60-as út metszéspontjától, az észak-déli irányú artériától, amely nagyjából követi a vízválasztót Názárettől. Jeruzsálemen keresztül Beersebáig és a 375-ös úttól, amely nyugatra az Elah-völgybe ereszkedik le a tengerparti síkságig és Tel-Aviv területére. Körülbelül 10 perc alatt elérhető Jeruzsálem; Tel Aviv körülbelül 60 perc alatt. Beitar Illit-et Nyugat-Jeruzsálemmel a Tunnels Highway köti össze, amely közvetlenül Beit Jala arab városa alatt halad el és lehetővé teszi a hozzáférést Jeruzsálembe anélkül, hogy az arabok látókörébe kerülnének.[8]
Demográfiai adatok
[szerkesztés]Népességszám
[szerkesztés]| Historical population | ||
|---|---|---|
| Év | Népesség | Átl. vált.(%) |
| 1995 | 5 500 | — |
| 2008 | 32 900 | 13,76% |
| 2013 | 44 900 | 6,22% |
| 2018 | 56 750 | 4,68% |
| 2019 | 59 270 | 4,34% |
2003 végén 23 000, 2006-ban 29 100 lakos volt. A Belügyminisztérium statisztikái szerint a lakosság száma 2007 januárjában 35 000 volt, ami egy év alatt 20%-os növekedést jelent.[9] A Belügyminisztérium 2013. júliusi jelentése 45 710 főre tette a lakosságot.[10]
Az évi 1800-as születési arányszámmal Beitar Illit tanúsítja a leggyorsabb népességnövekedést a ciszjordániai települések között.[7] A lakosság hozzávetőleg 63 százaléka 18 év alatti, ami a legmagasabb arányú 18 év alatti lakosságot jelenti az összes izraeli település között.
A település jellemzői
[szerkesztés]Beitar Illit lakosságának 100%-a ultraortodox zsidó.[7][11] A lakosság körülbelül 50%-a haszid.[12]
Becslések szerint a lakosság 10 százaléka beszél angolul. Három angolul beszélő zsinagóga, két angolul beszélő kollégium (az egyik a nyugdíjasok számára) és egy angolul beszélő női csoport található Beitar Illitben.[12]
2010-től minden beérkező lakost átvevő bizottság szűrt át.[12]
Oktatás
[szerkesztés]Mivel Beitar Illit lakossága ortodox, az iskolák és tanintézmények mindegyike ortodox.[7] A városnak közel 20 000 iskolása van. Közülük mintegy 6000-en a város 225 óvodájának és bölcsődéjének egyikébe iratkoztak be. Az általános iskolás korú fiúk a város 27 héderjébe, az általános iskolás korú lányok pedig 18 általános iskolába járnak. A középfokú oktatás 21 jesivát foglal magában a fiúk számára, valamint 11 középiskolát és középiskolát a lányok számára. Házas felnőtt férfiak a városban működő 75 kollel közül választhatnak.[7]
Foglalkoztatás
[szerkesztés]A férfiak körülbelül egyharmada dolgozik, többnyire a településen vagy Jeruzsálemben. A nőket olyan helyi üzleti folyamatokat kihelyező cégek alkalmazzák, amelyek alkalmazkodnak az ortodox zsidó életmódhoz, mint például a Greenpoint, a Matrix és a CityBook.[12] 2010-ben arról számoltak be, hogy Beitar Illitben a munkaképes férfiak 64,3%-a és a nők 45,8%-a volt munkanélküli.[9]
Kultúra
[szerkesztés]Száznegyven zsinagóga és 15 mikve szolgálja a lakosságot.[7]
Díjak
[szerkesztés]Beitar Illit nyolc éve megkapta az Izraeli Belügyminisztérium arany díját, amely a „felelős gazdálkodást és fenntartható várostervezést” ismeri el.[7] 2002-ben megkapta a Belügyminisztérium díját a közkertek, a városi közintézmények és a városi vízügyi igazgatás vízgazdálkodásáért.[7] Az önkormányzati jóléti osztályát díjjal jutalmazták és a kormány "kiemelkedő osztálynak" ismerte el a tinédzserek lemorzsolódásának megelőzésében végzett munkájáért.[13]
A város híres a jó tereprendezéséről és általános tisztaságáról. A városban 94 park és több száz játszótér található.[7] 2000 és 2013 között a Beitar Illit az ötből öt csillagot szerzett a Council for a Beautiful Israel évente megrendezett „Gyönyörű város a gyönyörű Izraelben” versenyen, amely a város környezetbe, esztétikába, valamint a megjelenés és tisztaság megőrzésébe való befektetését ismeri el. 2005-ben a város elnyerte a Tanács egy Gyönyörű Izrael "Szépség zászlóját", amelyet ötévente ítélnek oda.[7]
Nemzetközi jog szerinti státusz
[szerkesztés]Az Izrael által visszavett területeken található összes településhez hasonlóan Beitar Illit is illegálisnak számít a nemzetközi jog szerint,[14][15] bár Izrael ezt vitatja. A nemzetközi közösség úgy ítéli meg, hogy az izraeli telepek sértik a negyedik genfi egyezményben a megszálló hatalom polgári lakosságának megszállt területekre való átszállítására vonatkozó tilalmat. Az izraeli kormány vitatja, hogy a Negyedik Genfi Egyezmény a palesztin területekre vonatkozna, mivel azokat nem birtokolja egyetlens szuverén és önálló állam sem.[16] Ezt a nézetet a Nemzetközi Bíróság és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága elutasította.[17]
Viták
[szerkesztés]Egy 2010 novemberében Karlsruhében tartott nemzetközi konferencián Jawad Hasan azt állította, hogy Beitar Illit szennyvize és városi lefolyása szennyezte a helyi hidrológiai rendszert.[18] A Palesztin Hatóság azt állítja, hogy a szennyvíz a szomszédos palesztin mezőkbe és gyümölcsösökbe folyik.[19] A Wadi Fukin gazdálkodói panaszkodtak, hogy Beitar Illit 1985-ös megalakulása óta 11 természetes kút kiszáradt, és megszenvedték a település visszatartott csatornáiból származó túlcsordulást. Az izraeli kormány utasította Beitar Illit vezetőségét, hogy foglalkozzon ezekkel a szennyvízproblémákkal.[20]
2010-ben az izraeli belügyminisztérium 112 új lakás építésének tervét jelentette be Joe Biden amerikai alelnök látogatása során, ami az izraeli kormányt megszégyenítő széles körű híradásokhoz vezetett.[21]
Beitar Illit egyike volt annak a négy városnak, amelyeket az izraeli legfelsőbb bírósághoz benyújtott petícióban neveztek meg 2010 decemberében és azt állítják, hogy a helyi haredi iskolákban a szefárd lányokat diszkriminálják. Beitar Illit szóvivője tagadta a vádakat és kijelentette, hogy az iskolában a szefárd lányok aránya megegyezik a településen élő szefárdok arányával.[22]
Jeles lakosok
[szerkesztés]- Moshe Shimon Horowitz, Bostoni rebbe
- Sinai Moshkovitz, Shotz – Beitar Rav
- Rivka Ravitz, Reuven Rivlin izraeli elnök kabinetfőnöke
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Israeli Central Bureau of Statistics, https://www.cbs.gov.il/he/publications/doclib/2019/ishuvim/bycode2021.xlsx
- ↑ Why Israel invented the concept of 'settlement blocs'. Middle East Eye, 2016. január 26. (Hozzáférés: 2019. július 10.)
- ↑ a b City: Beitar Illit. Govisitisrael.com. [2011. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 19.)
- ↑ Joshua Mitnick. „Israeli settlement building surges as US pushes for a new freeze”, Christian Science Monitor, 2010. október 15. (Hozzáférés: 2012. augusztus 21.)
- ↑ Husan Village Profile, ARIJ, p. 17
- ↑ Nahhalin Village Profile, ARIJ, p. 18
- ↑ a b c d e f g h i j Tzoren, Moshe Michael.
- ↑ John Collins (Fall 2008). „Dromocratic Palestine”. Middle East Report, 8–13. o.
- ↑ a b Paul Rivlin. The Israeli Economy from the Foundation of the State through the 21st Century. Cambridge University Press, 169. o. (2010. november 15.). ISBN 978-0-521-19037-4. Hozzáférés ideje: 2012. augusztus 22.
- ↑ he:הודעה בדבר קביעת מספר חברי המועצה במועצות מקומיות (héber nyelven). Israel Ministry of Interior, 2013. július 18. [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 14.)
- ↑ Beitar Illit. torahalive.com. [2012. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 14.)
- ↑ a b c d Beitar Illit. Nefesh B'Nefesh, 2010. október 1. (Hozzáférés: 2013. december 14.)
- ↑ "Beitar Renewed" Archiválva 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ „EU chides Israel over new West Bank settlement homes”, Agence France-Presse, 2011. július 19. (Hozzáférés: 2012. augusztus 21.)
- ↑ „Israel to build 336 new West Bank settlement homes”, Agence France-Presse, 2011. július 18.
- ↑ „The Geneva Convention”, BBC News, 2009. december 10. (Hozzáférés: 2010. november 27.)
- ↑ Legal Consequences of the Construction of a Wall in the Occupied Palestinian Territory Archiválva 2010. július 6-i dátummal a Wayback Machine-ben. International Court of Justice, 9 July 2004.
- ↑ Jawad Hasan. Watershed Management Under Terms of Depletive Water Balance and High Vulnerability in Wadi Fuqeen: West Bank Palestine, Integrated water resources management Karlsruhe 2010 : international conference, 24 - 25 November 2010; conference proceedings. KIT Scientific Publishing, 50–6. o. (2010). ISBN 978-3-86644-545-1. Hozzáférés ideje: 2012. augusztus 21.
- ↑ „Settlers Drown Palestinians' Land with Wastewater in Bethlehem”, Wafa, 2011. május 29.. [2011. június 1-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. július 19.)
- ↑ „Palestinian village and Israeli town build rare partnership across line”, Jewish Journal of Greater Los Angeles, 2010. április 20. (Hozzáférés: 2012. augusztus 22.)
- ↑ „Israel sorry for announcing homes plan during Biden visit”, Guardian Unlimited, 2010. március 10. (Hozzáférés: 2012. augusztus 21.)
- ↑ Jeremy Sharon. „Court postpones ruling on haredi school discrimination petition”, Jerusalem Post, 2011. január 11. (Hozzáférés: 2012. augusztus 21.)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Beitar Illit című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos weboldal
- Ethan Bronner and Isabel Kershner. „In West Bank Settlements, Sign of Hope for a Deal”, New York Times, 2009. július 26. (Hozzáférés: 2012. augusztus 21.)