Bayerisch Eisenstein – Železná Ruda-Alžbětín vasútállomás
| Bayerisch Eisenstein – Železná Ruda-Alžbětín vasútállomás | |
 | |
| Az állomás épülete Csehország felől | |
.jpg) | |
| Ország | |
| Hely |
|
| Állomáskategória | 6. kategóriába tartozó vasútállomás |
| Állomáskód |
|
| UIC állomáskód |
|
| IBNR állomáskód | 8000830 |
| Megnyitás | 1877 |
| Felhasználási terület | vasútállomás |
| Üzemeltető |
|
| Tszf. magasság | 722 m |
| Egyéb jellemzők | |
| Peronnal rendelkező vágányok száma | 4 |
| Része ennek | Csehország vasúti közlekedése Németország vasúti közlekedése |
| Szomszédos állomások |
|
| Időzóna | |
| Vasútvonalak | |
| Szolgáltatások | |
| Szolgáltatások | személyvonat |
| Elhelyezkedése | |
 Bayerisch Eisenstein – Železná Ruda-Alžbětín vasútállomás
Pozíció Németország térképén
| |
 é. sz. 49° 07′ 18″, k. h. 13° 12′ 33″49.121548°N 13.209295°EKoordináták: é. sz. 49° 07′ 18″, k. h. 13° 12′ 33″49.121548°N 13.209295°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bayerisch Eisenstein – Železná Ruda-Alžbětín vasútállomás témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bayerisch Eisenstein – Železná Ruda-Alžbětín vasútállomás (németül: Bahnhof Bayerisch Eisenstein, csehül: Nádraží Železná Ruda-Alžbětín) a német-cseh határon fekszik. Németország felé a Länderbahn vonatai, Csehország felé pedig a České dráhy személyvonatai közlekednek. Az országhatár az állomás épületét kettészeli.
Vasútvonal:
Története
[szerkesztés]Az állomást 1877. október 20-án adták át, amikor az Eisenbahn Pilsen-Priesen(-Komotau) vasúttársaság elkészült a Neuern és Eisenstein közötti vasútvonallal. A mai német oldalon a Bajor Királyi Államvasutak (németül: Königliche Bayerische Staats-Eisenbahnen) befejezte a Plattling–Bayerisch Eisenstein-vasútvonalat, és 1877. november 15-én elindulhatott a forgalom. Az állomás épületét 1878-ban adták át, melynek érdekessége, hogy a német-cseh országhatár kettészeli. A német területen épített fordítókorong jelenleg a helyi vasúti múzeum része. Az 1900-as évek legelején néhány évig közvetlen vonatok jártak Prága és München között, de a helyenként éles kanyarok és meredek lejtők miatt hamar megszüntették. 1938-ban Németország megszállta a Szudétavidéket, de közvetlen vonatok ekkor sem indultak. A második világháború után – 1953-ban – a határon vasfüggönyt húztak fel, a német vonatok végállomása továbbra is Eisenstein maradt, míg a csehszlovák vonatok csak Železná Ruda központjáig jártak. A határt 1991. június 2-án nyitották újra, ami után rövidesen a csehszlovák vasúttársaság a határig közlekedtette a vonatait. 2006. május 28-ától a waldbahn szerelvényei Špičákig hosszabbított útvonalon jártak, ám nem sokáig volt újra határátlépő vasúti forgalom, mert egy éven belül megszüntették. 2006 decemberében a cseh vasút az eddig használt Železná Ruda helyett hivatalosan is áttért a Železná Ruda-Alžbětín név használatára.
Vágányhálózat
[szerkesztés]Az állomás három peronnal rendelkezik, melyekhez összesen hat vágány tartozik.
Forgalom
[szerkesztés]| Járat | Üzemeltető | Útvonal | Gyakoriság |
|---|---|---|---|
| WBA 1 | Waldbahn | Bayerisch Eisenstein – Ludwigsthal – Zwiesel – Bettmannsäge – Regen – Triefenried – Gotteszell – Grafling-Arzting – Deggendorf Hbf – Pankofen – Plattling | Óránként |
| Os R |
České dráhy | Železná Ruda-Alžbětín – Železná Ruda centrum – Železná Ruda město – Špičák – Hojsova Stráž-Brčálník – Hamry-Hojsova Stráž – Zelená Lhota – Dešenice – Nýrsko – Petrovice nad Úhlavou – Janovice nad Úhlavou – Bezděkov u Klatov – Klatovy (– tovább Plzeň hl.n. és Praha hl.n. felé) | Kb. 2 óránként |
A német waldbahn és a cseh vonatok között a menetrendi hangolás elenyésző, késés esetén pedig a csatlakozás nem garantált.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Bayerisch Eisenstein railway station című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Bernhard Hager: Vom Ende der Stille (Teil 1). In: Eisenbahngeschichte Nr. 76 (Juni/Juli 2016), S. 42–53.
- Bernhard Hager: Über alte Grenzen hinweg (Teil 2). In: Eisenbahngeschichte Nr. 77 (August/September 2016), S. 14–20.
- Eine Grenze mitten durch den Bahnhof. mittelbayerische.de, 2010. február 4. [2018. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 1.)
