Bat micva

A bat micva (= a parancsolat leánya) a tizenkettedik életévét betöltött zsidó lányra vonatkozó fogalom: attól a naptól érvényesek rá is a felnőtt nőkre előírt vallási kötelezettségek és jogok. A talmudi időktől (késő ókor) érvényes volt a felnőtté válás időpontja, de nem kapcsolódott hozzá ünnepség. A bat micvát a 19. század közepétől kezdték el egyes közösségekben ünnepelni.

Változás

A bat micva fogalma a Talmudban (Baba Kama 15a) jelenik meg a felnőtt nőkre vonatkozó előírások betartásával kapcsolatosan, melyre a tizenkettedik életévüket betöltő lányok is kötelesek. Vonatkoznak már rájuk a tiltó parancsok, továbbá az ünnepek szabályai, például, Jom kippurkor a böjt megtartása,sabbati (nyugalomnap) és ünnepi gyertyagyújtás. Ha férjhez megy, akkor érvényes rá a nidá, amely a férjtől való elkülönítettség állapota, mivel a nő ciklusa alatt tiltott a férjével való együttlét. (A menstruáció végét követően a mikvében való szabályszerű megmerítkezés után szűnik meg az elkülönítettség a férj és feleség között.)

Ünnepség

Kialakulása

A lányok vallási nagykorúságát kísérő szertartásokról a 19. századi Európából vannak az első adataink: áldásmondás, az apa ünnepi felhívása a Tórához, a lányok vallási ismeretekből való vizsgáztatása, rabbi beszéde. Az egyik legkorábbi adat 1843-ból Varsóból származik. Magyarországon Wolf Alois Meisel, a Dohány utcai zsinagóga rabbija tartott először ilyen szertartást.

Rabbi Musafiya írása szerint Franciaországban a 19. század végétől tartottak bat micva ünnepségeket. Az 1890-es években Joseph Hayyim bagdadi rabbi is a lányok ünneplése amellett érvelt, előírva, hogy leány ünnepi (sabbati) ruhát viseljen, lehetőleg újat, amire ő maga is áldást mondhat.

A bar micvával megegyező, tóraolvasást is magábafoglaló bat micva szertartás a 20. század közepén az Egyesült Államokban jelent meg, és az 1960-as években kezdett elterjedni.

Az 1970-es évektől a korábban elzárkózó orthodox irányzatok is elkezdtek bat micva ünnepségeket tartani a maguk módján.

Helyszín

A bat micva ünneplésének helyszíne és módja napjainkban is különbözik az egyes vallási irányzatokban. A neológ irányzatban a zsinagógákban tartanak bat micvát savuotkor, a szertartás során fogadalmat tesznek és áldást kapnak a lányok. Reform közösségek szintén zsinagógában tartják, és a tórából való felolvasás is részét képezi. Orthodox közösségeknél iskolákban vagy otthon kerül sor a bat micva ünneplésére.

Öltözet

A vendégektől a zsinagógákba illő öltözetben való megjelenés elvárt: férfiaknak öltöny, nőknek alkalmi ruházat, ami fedi a térdeket és vállakat. Az ünnepelt a szertartás során Sabbathoz méltó öltözetben jelenik meg, a reform irányzatoknál tóra-olvasás közben tallitot visel.

Ajándékok

A vendégek, illetve a hozzátartozók szokás szerint megajándékozzák az ünnepeltet. Leggyakrabban olyan ajándékokat kap a lány, amelyek reprezentálják vallási értelemben vett érettségét és szerepváltozását. Ezek közé tartozik a mezuza, a szombati gyertyatartó és a menóra.

Irodalom

• Oláh János, “Lányok felnőtté avatása” in: Uő., Judaisztika (Budapest: Bookmarker Kiadó, 2005), pp. 122–123.
• Joseph, Norma Baumel, “Bar Mitzva , Bat Mitzva” in: Encyclopedia Judaica, edited by Skolnik, Fred and Berenbaum, Michael (2nd edition, Macmillan Reference, 2007), vol. 3, pp. 164–167.
• Cohen, Asher, “Reform Judaism In Israel: The Anatomy of Weakness”, Modern Judaism, Vol. 30. No. 1 (Feb. 2010), pp. 23–43.
• Vinick, Barbara and Reinharz, Shulamit, Today I Am a Woman: Stories of Bat Mitzvah around the World (Bloomington: Indiana: Indiana University Press, 201).
• Frischer, Rita B., “The Bar/Bat Mitzva Book”, in: Barry W. Holtz, ed., The Schocken Guide to Jewish Books (New York: Schocken, 1992), pp. 303–328.