Bartos Endre
Bartos Endre | |
Született | 1930. január 16.[1] Baja[1] |
Elhunyt | 2006. október 25. (76 évesen)[1] Baja[1] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái | III. Béla Gimnázium |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bartos Endre (Baja, 1930. január 16. – Baja, 2006. október 25.)[2] magyar festő- és szobrászművész.
Életpályája
[szerkesztés]Szülei: Bartos Nándor kántortanító és Sztriglic Irmin voltak. Tanulmányait szülővárosában végezte el; előbb a III. Béla Gimnáziumba járt, majd végül a Kertészképzőben érettségizett. Több alkalommal is felvételizett a Képzőművészeti Főiskolára, de egyszer sem nyert felvételt. Ezután a fővárosi tanács városépítési osztályán dolgozott. 1954-ben hazaköltözött, és a járási tanács kulturális osztályán talált munkahelyet, majd 1962–1967 között Szegeden a városi tanács városépítési osztályának vezetője volt. 1967-től véglegesen visszatér Bajára, és a gázgyárban dolgozott 1977-ig. 1972-ben Baján önálló kiállításon mutatkozott be a nyilvánosság előtt. 1977-ben a szeme miatt leszázalékolták. 1994-től állandó kiállításai a Hadtörténeti Múzeumban: az Aradi Vértanúk plakettsorozat, valamint Mészáros Lázár portrédomborműve. 1997-ben megalakult a Bartos Galéria.
Munkássága
[szerkesztés]Autodidakta módon tanult; főleg érmeket, portrékat készített. Önerőből, önképzéssel küzdötte fel magát kiállító művésszé. Több mint 20 kiállítást rendezett Kiskunhalason, Budapesten, Kecskeméten, Dunaújvárosban és Székesfehérváron. A festészet mellett érmékkel is foglalkozott. Művészete expresszionista volt; a látványt világos kolorittal jelenítette meg. Az Orvostörténeti Múzeum gyűjteményében kb. 30 db plakett és érem (1990–1993), a csávolyi aradi emlékművön 13 vértanú dombormű arcképe (1999) található.
Egyéni kiállításai
[szerkesztés]- 1987, 1989, 1996 Budapest
- 1988 Kazincbarcika, Kecskemét
- 1989-1991, 1994, 1996-1997 Baja
- 1992 Bácsbokod
- 1996 Pécs
- 1993-1997 különböző német városokban – München, Mindelheim, Bad Wörishofen, Wiesbaden, Bad Ems, Augsburg
Köztéri művei
[szerkesztés]- Aradi vértanúk emlékműve (Baja, 1989)
- Mészáros Lázár szülőházának helye (Baja, 1989)
- Habsburg-emlékmű (Baja, 1991)[5]
- Knézich Károly-emléktábla (Budapest, 1991)
- II. világháború áldozatainak emlékműve (Bácsbokod, 1992)
- Mészáros Lázár-emlékmű (Baja, 1994)
- Csermák Mihály-emléktábla (Baja, 1998)
- Aradi vértanúk emlékműve (Csávoly, 1999)
- Batthyány Lajos - Aradi vértanúk emlékműve (Kiskunhalas, 1999)
- Schmidt Antal (Bácsszentgyörgy, 2005)
Díjai
[szerkesztés]- Bács-Kiskun megyei Művészeti díj (1978)[2]
- Kiskunhalasi Állami Gazdaság Képzőművészeti Alapítvány ösztöndíja (1979-1991)
- Baja Város Kultúrájáért díj (2002)
- Baja Városért kitüntető cím (2004)
- Baja Város Hírnevéért díj (2006)[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Elhunyt Bartos Endre
- Artportal.hu Archiválva 2022. január 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk
[szerkesztés]- Kortárs magyar művészeti lexikon I. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. ISBN 963-8477-44-X
- Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte: Seregélyi György. Szeged, 1988.
- Szabó Ákos-Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. Nyíregyháza, Kállainé Virágh Irén, 1997.
- Magyar szobrászok adattára a szobrok aukciós és műkereskedelmi áraival. Összeállította: Szegedi László. Budapest, Alinea Kiadó, 2000.